Eddig a napig már vagy egy tucat szervezet és személy fejezte ki tiltakozását az ellen, hogy a budapesti Új Színház élére Tarlós István a magát nemzeti radikálisnak valló Dörner Györgyöt nevezte ki - aki pedig Csurka Istvánt választotta intendánsnak. Színházigazgatók írtak levelet, a Nemzet Színészei emelték fel hangjukat, osztrák parlamenti képviselők fordultak miatta az EU-hoz, Christoph von Dohnányi világhírű karmester pedig csak emiatt nem lépett fel Magyarországon.
A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége pedig ennek apropóján szervezett megmozdulást szerda este öt órára az épület elé.
Körülnézve úgy 150-200 főre tippeltük a jelenlévők számát. Tekintetünket feljebb emelve a magyar trikolór és az Európai Unió lobogóján nem különösebben akadt meg a szemünk, a hirtelen elénk kerülő SZDSZ-zászlónak viszont a mínuszoknál is fagyasztóbb hatása volt, majdnem a zsebünkhöz is nyúltunk, hogy akkor most milyen évet is írunk.
A Szolidaritás Mozgalom képviselője állt a legfegyelmezettebben a pódium mellett, pedig nála negyven évvel idősebbek ekkor már komolyan vissza-visszarikkantottak az Andrássy út felőli kordon mögött gyűlő, egyre hangosabb ellentüntetők szavalataira...
...miközben mások síri csendben, türelmesen hallgatták a szónokokat, akiknek szinte mindegyikénél visszatérő motívum volt a demokrácia, a köztársaság megtartása, és az, hogy nem engedhetünk teret a szélsőjobboldalnak.
Amikor Hanti Vilmos, az antifasiszta szervezet vezetője és a demonstráció szervezője belekezdett beszédébe, már hevesen harsogott húsz méterrel arrébbról a "mocskos zsidók", bizonyos újraértelmezett focidrukker-rigmusok, valamint Mussolini éltetése. Hanti úgy reagált: pont ez az, ami ellen most itt vannak, lám, valós a veszély. Közben arra kérte a rendőrséget, hogy intézkedjenek a hangoskodók eltávolítása ügyében.
Tarlós István irányába is elhangzott egy célzott üzenet: "aki disznók közt fetreng, ne lepődjön meg, ha sáros lesz." Mécs Imre pedig lelkesen fotózott.
Mécs után azt vettük észre, hogy mécseseket osztanak a maroknyi tömegnek abban a felében, amelyik még mindig egy pisszenés nélkül kívánt figyelni arra, mi szól a hangszórókból. Ez azonban nehéznek bizonyult, miután a másik tábor azonban egyre inkább belelendült a sűrű nyálelválasztással kísért szidalmazásügyi provokációba.
A rendőrök végül megindultak a kordonokon átszivárgó, bomberdzsekis, kapucnis kiabálók felé, dulakodás vette kezdetét, mire felkerültek a sisakok, és hármat közülük szépen a földre vittek.
Az ellentüntetők között kiszúrtuk Tyirityán Zsoltot is, a Betyársereg hardcore vezetőjét (aki egy ízben interjúban sem tagadta, hogy a mögötte álló csapat "nem szent életű" emberekből áll). A képen fekete kötött sapkában ő figyel nagyon.
Pásztázó tekintetek a rohamrendőrök által körbevett területen. Közben szól a szájkarate: egyik oldalról az "indul a vonat, Auschwitzba indul a vonat", másikról a "nácik haza."
A hathatós rendőri fellépésnek - értsd: a környező utcák tele rendőrautókkal, bármerre nézünk, villogó villog, rohamrendőrök kisebb csoportjai teljes felszereltségben masíroznak, plusz itt vannak az usánkás láthatósági mellényesek, plusz a rendőrtiszti-tanoncoknak tűnő láthatósági mellényesek - hála nem kerül sor komolyabb konfliktusra a két csoport között, ezzel le is zárul a tüntetés első felvonása.
Igen ám, de a tüntetők ekkor felkerekedtek, hogy átmenjenek a Kossuth térre, a Károlyi Mihály szoborhoz, ahol a Bibó István Társaság tartott megemlékezést a második magyar köztársaság 66 évvel ezelőtti beiktatása kapcsán. Eddig még nem láttuk a Che Guevara zászlót, de most ezt is bepótoltuk.
Ide is beszüremkedtek persze a nem várt tényezők, néhány, fegyverként középső ujjat és beszólásokat előrántó radikális, de a rendőrök jelenléte itt is visszafogta őket. Már amennyire tudta. Mocskos nácik, mocskos kommunisták, lapozzunk.
Kuncze Gábor mindeközben érdeklődők gyűrűjében mondta el problémáit az Orbán-rendszer kapcsán, amivel csak az nem értett egyet, aki nem volt jelen.
Látván, hogy innen már csak az izmosodó fagyok miatt is hamarosan hazaszivárog mindenki, miután lecsapolta az indulatait, mi is elindultunk - de előtte még kiböktük, hogy valami zajlik a Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékműnél is: mintha néhány kopasz nem bírt volna magával, és ha már vér nem folyt, legalább itt vesznek elégtételt, ki tudja, talán köpködéssel. Őket rendőrök vezették el.
Jöttek volna még úgy százan, de őket már a Kossuth-tér közelébe sem engedte egy - talán feleslegesen hosszúnak tűnő - rendőrsorfal. Mire azonban hetet ütött az óra, mindenki szétszéledt. Dörner György viszont marad az Új Színház élén, a meccs tehát még nincs lejátszva.