Ahogy arról lapunk is beszámolt 
Már több tucat kenyai vendégmunkás is dolgozik Szombathelyen 2023. November 03. 06:52 , 35 kenyai vendégmunkás érkezett az Ivy szombathelyi üzemébe. A harminchárom férfi és a két nő két évre kapott tartózkodási és munkavállalási engedélyt. A hírt átvette az országos sajtó, hasonlóan a Fülöp-szigeteki vendégmunkásokkal történt beszélgetésünkhöz 
Fülöp-szigeteki vendégmunkások Szombathelyen: „Ez a két év magyarországi munka a jövőért hozott áldozat” 2023. October 27. 06:58 . A vendégmunkások Szombathelyre – illetve Magyarországra érkezése – „forró téma”, amiről sokat beszélünk az utóbbi időben.
Hidvégi Attilát, a Global Interim Kft. ügyvezető-tulajdonosát az autójában értük el telefonon, éppen Szombathelyen járt. Ez a cég szervezte a kenyai munkások Szombathelyre érkezését. Azt mondta, szívesen beszélget velünk tárgyilagosan a témáról, nagy szükség lenne a tisztánlátásra, ami most szinte lehetetlen a téma átpolitizáltsága miatt.
„Miért pont Kenyából érkeztek vendégmunkások Szombathelyre?”
– kérdeztük első körben a cégvezetőt, aki közölte:
Ennek az afrikai országnak a kultúrája, vallása, viselkedési szokásai közel vannak az európaihoz, emellett az angol a hivatalos nyelve, amit gyakorlatilag mindenki beszél. A lakosság nemcsak fiatal, de tanult is, így az a tapasztalat, hogy az onnan érkezők jól beilleszkednek a magyar környezetbe, sokkal inkább, mint például az indiaiak.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy a németek is felfedezték a kenyai munkaerőpiacot és egy megállapodás értelmében 250 ezer munkahelyet biztosítanakaz onnan érkezőknek.
Szombathelyen is folynak még a tárgyalások, és nagy esélye van annak, hogy újabb kenyai vendégmunkások érkeznek a vasi megyeszékhelyre – tudtuk meg.
Hidvégi Attila elismerte, hogy a külföldi munkavállalók Magyarországra érkezése számos kérdést és problémát vet fel, ugyanakkor, tisztában kell lenni a valósággal. Ez pedig az, hogy a magyar munkaerőpiac nagy bajban van, mind képzési, mind mennyiségi oldalról.
A munkaerőpiacról évente átlagosan 40 ezerrel többen lépnek ki (jellemzően nyugdíj miatt), mint be (jellemzően a fiatalok), ami azt jelenti, az elmúlt nyolc évben közel 300 ezerrel csökkent a magyar munkavállalók száma, és ez a trend az elkövetkezendő években is folytatódni fog.
„Az, hogy a magyar gazdaság talpon tudjon maradni, a munkahelyek itt maradjanak, működjenek a közszolgáltatások, külföldi munkások nélkül megoldhatatlan”
– mondja a cégvezető.
„Ez érthető, de miért nem emelnek bért a magyar cégek? Akkor minden bizonnyal kevesebb magyar menne Nyugat-Európába dolgozni, a Vas megyei ingázók közül is bizonyára sokan szívesebben dolgoznának itthon, ha rendesen megfizetnék őket”
– tettük fel a kérdést, amit a korábbi cikkeink utáni hozzászólásokban már számos olvasó is megemlített.
„Teljesen jogos felvetés. A harmadik világból érkező munkavállalók egyetlen cég problémáját sem oldják meg. Azt az energiát és bért, ami repülőjegyekre, szállásra, a kölcsönző cégre megy, bele kell tenni a magyar munkaerő fejlesztésébe is. Ezeket együtt kell kezelni, és nemcsak vállalati, hanem ágazati és térségi szinten is. A magyar munkabérek fejlesztéséhez viszont szükséges lenne a hatékonyság emelése, mert ezen a téren még van hova fejlődni. Emellett olyan környezetet kellene teremteni, hangulatilag is, ahova szívesen hazajönnek a most külföldön dolgozók ” – jött a válasz.
Arra a kérdésünkre, hogy a külföldi munkavállalók ügyében egy munkaerőközvetítőnek mennyire kell egyeztetnie a politikai döntéshozókkal, azt a választ kaptuk, hogy Vas megyében országgyűlési képviselővel nem találkozott, de – az érintett szombathelyi cég képviselőjével – bejelentkeztek a szombathelyi polgármesterhez, ahol bemutatták a projektet. A beszélgetés jó hangulatban zajlott, a városvezetés felelősen állt a kérdéshez. Ez érthető, hiszen mindenki érdeke, hogy a harmadik világból érkezők integrálódni tudjanak a település életébe. Hidvégi még azt is el tudja képzeni, hogy Szombathely minta lesz ahhoz, hogyan lehet politikától függetlenül jó munkaerőpiacot csinálni.
„2018 januárjáig voltam munkaviszonyban a Horizon 2020 Nonprofit Kft.-vel, ami részt vett egy kormányzati programban. Az feladatom az volt, hogy összerakjak egy modellt, aminek mentén tudatosan tudjon Magyarországra érkezni külföldi munkaerő, azóta piaci alapokon dolgozom, 25 év szakmai tapasztalattal” – válaszolta az ügyvezető, amikor kormányzati kapcsolatáról kérdeztem. Hidvégi Attiláé volt annak idején az ország legnagyobb hazai alapítású munkaerőkölcsönző cége (Human Rent), aminek „elég csúnya vége lett”, de vállalja a múltját. Azt mondta, akár kormányzati, akár ellenzéki politikus vagy gazdasági szakember keresi meg, elmondja a véleményét.
„Nagyon szomorúnak tartom, hogy egy ilyen fontos kérdést, mint a külföldi munkaerő magyarországi jelenléte, politikai síkon kezelnek. Ez biztos, hogy nem tesz jót a magyar cégeknek és a magyar gazdaságnak”
– mondta Hidvégi, aki úgy becsüli, jelenleg 100 ezer körül van a külföldi munkavállalók száma Magyarországon, és ha folytatódnak a trendek, tíz év múlva ez a szám 300 ezerre nőhet.
