Fehér napernyők, mélykék tenger, zöldellő pálmafák, csend, nyugalom, mindez csak ránk vár, hiszen a képeken vagy nem látunk senkit, vagy csak egy áttetsző strandkendős, vonzóvá barnult modellt. Amilyenek mi is leszünk - vagy ha férfiak vagyunk, akkor testalkatilag vagy pénzügyileg méltó társai -, ha hosszas gyűjtögetés után kicsengetjük a fogcsikorgatásra késztető összeget a szállodának.
Gondoljuk, aztán kiderül, hogy a mennyország helyett az otthon megszokott, csak épp kicsit sűrűbb emberi masszába tudunk alámerülni. Tömeg a medencénél, a parton, virágillat és üde színek helyett napszítta, kopár, zajos, és forró beton. Ami nagy volt, abból kicsi lett, ami kék volt, az szürke, ami nyugalmas, az egy ordító őrület.
Aki egy hotel weboldaláról ítéli meg, hogy milyen lesz a hangulata, minősége egy szállodának, a szolgáltatásoknak, az lehet, hogy nagyot hibázik. Vagy nincs tapasztalata és naív, vagy csak az álmodozást szereti jobban. Nézzük, hogy mi a különbség a reklám és a valóság között! (A képek mexikói üdülőhelyeken készültek, és miközben tényleg óriási a különbség a reklám és a valóság között, én talán még a szomorú valósággal is kiegyeznénk. Önök?)
A galéria a képre kattintással bukkan fel:
