Ma a Facebook olyan egy államférfinek, mint amilyen egykor az Arany Oldalak volt a jómunkásembernek: aki számít, benne van. Akit meg nem érdekel, mert azt mondja, hogy nincs szüksége erre az életidegen blődségre, az a választók egy része előtt nem is létezik. Barack Obama sem lenne most az Amerikai Egyesült Államok elnöke, ha 2008-as kampányában nem használja ki az online közösségi terek lehetőségeit. Egy politikusnak jelen kell lennie ott, ahol a fél társadalom is jelen van - így fellapoztuk a Nagy Kék Könyvet, hogy megnézzük, milyen ismertebb nevek és hogyan kezelik azt a helyi politikusaink közül.
Puskás Tivadar: higgadt fotópornó a pszichedelikus borítókép mögött
Ki mással is kezdhetnénk a sort, ha nem a Böcsületet zászlajára tűző, radikálisan fegyelmezett mentőorvosból lett radikálisan fegyelmezett fideszes polgármesterrel? Szombathely bölcs vezetője már profilképével is azt sugalmazza: "igen, drága barátom, figyelek rád." A Facebookos borítókép már kissé belezavar a távol-keleti szerzetesi józanságot üzenő politikusi profilba - amit egyébként valószínűleg nem ő maga, hanem jobbkeze, Lazáry Viktor kezel -, hiszen azon a megyeszékhely Fő terét úgy sikerült ábrázolni, mintha valaki egy hallucinogén lónyugtató-pszilocibingomba mixtúrával indulna neki a vasárnapi misének, a távoli templomtornyot ingaként követve a torzan görbülő házfalak között.
Na de nézzük azt, amiért itt vagyunk: Puskás posztjai szinte kivétel nélkül fotókból és fotóalbumokból állnak. Ezeket végiglapozva az a szürreális benyomásunk támadhat, hogy a szombathelyi aktuálpolitika egy egész éven át tartó uborkaszezon, az elvileg aktív polgármester meg inkább egy nyugalmazott közszereplő, akinek nincs jobb dolga, mint 90 éveseket felköszönteni és egészségnapra, kopjafa-avatóra, megnyitókra és díjátadókra járni. Az útfenntartási munkálatokat vagy a rezsicsökkentéses aláírásgyűjtést megörökítő képsorok szinte már nyugtalanítóan hatnak a szivárványos, gondtalan mosolyáradat közepette.
Bárki kezelje az oldalt, a tökösséget remegve kerüli, még véletlenül sem akar ingoványos terepre tévedni, ami vitára adhat okot. A repülőnappal és a Nagycsaládos Regionális Egyesületek találkozójával meg ugye hogyan is lehetne hibázni?
Ipkovich György: Kalandozzunk együtt egy finom kávé mellett!
Ha már lemeóztuk a jelenlegi nagyfőnököt, megtettük ugyanezt a szocialista korábbival - kár, hogy hamar lelohadt a tenyérdörzsölős lelkesedésünk, amikor kiszúrta a szemünket, hogy itt még a látszata sincs meg annak, hogy ezt az oldalt Ipkovich saját kezűleg csinálná, ugyanis egy csomószor emlegetik harmadik személyben. Igaz, itt már legalább tesztoszteronszagú politikusi megnyilatkozásokat is találunk, fotó a Gyorskocsi utcából beszólós képaláírással, trafikügyezés, újabb cinikus odamondás, határozott felkiáltójelek, komoly és könnyű témák vegyesen, néha egy-egy béna eseménymegosztás.
Nagy általánosságban egy online jól kommunikáló politikus képe rajzolódik ki, akinek csak pár lapáttal kéne rátennie, és talán a rajongói klub is megszaporodna. A kedvencünk persze mindenképpen a behízelgően modoros, már-már Vujity Tvrtkós meghívás egy kávézásba bújtatott képviselői fogadóórára.
Ágh Péter: szívós közösségi karriermenetelés
Ugorjunk vissza a nemzeti jobbra, egyúttal a fiatal generációhoz: a legtekintélyesebb forever napközismosoly tulajdonosa, a Fidesz szombathelyi büszkesége tanítanivaló módon építgeti imázsát a Facebookon. Itt egy szibériai tigriskölyök-ölelgetés, ott egy kis maffiabaloldalazás, itt egy kis cuki romantikázás a margitszigeti lassúzósmaratonon, ott egy parlamenti életkép. Meg jó sok ember, csoportkép, hadd lássa a szem, hogy sokan állnak mögötte. Ágh tehát nem szarakodik, tolja neki, mint a bivaly - még úgy is, hogy később esetleg gondot okozhat neki a személyes és a politikusi profil kettéválasztása.
Czeglédy Csaba: a nép nyelve
Maradunk az ifjabb generációnál, de fordulunk vissza a balhoz: az MSZP erős hangja, a kesztyűs kézzel bánást még hírből sem ismerő Czeglédy Csaba konzekvens módon viszi a Facebookon is azt a csípős, fideszpofozó zsánert, amit megszoktunk tőle a közgyűlésben - és mindezt oldja személyes bejegyzésekkel, gyakran a futball bűvkörében maradva, de minden esetben olyan hangvételben, ahogy az egyszeri ember is teszi. Semmi hivatali nyelv, "került átadásra" és társai, mint Puskásnál, inkább a másik, szélsőségesen szubjektív, szenvedélyes véglet uralkodik.
Csattan a pocakos tábornokozás, megy a lelkesítés határon túl és megyehatáron innen, és így tovább - azoknál biztosan nem rúghat labdába a politikus, akiknek sok az ilyen mértékű szókimondás, mindenesetre Czeglédy nem gondolkodik sokat azon, hogy publikussá tegye vagy sem egyik-másik veretes cinkelését, ami jellemzően a jobboldalnak szól.
Horváth Zoltán: a Bob Dylan-rajongó elempés
Horváth pont úgy kezeli az internetet, ahogy azt a magát felvilágosult pártnak mutató Lehet Más A Politikától mindig is elvártuk volna - tudatosan, okosan, tartalmasan, kultúrember módjára, pedig ő sem ápolgat külön politikusi hírfolyamot, minden egy helyen van nála. Külön öröm (számunkra), hogy nem csak linkel inenn-onnan, de igazi újságíróbarát tartalmakkal is előrukkol, például fotóval jelentkezik hallgatói fórumról, élőben a közgyűlésről, de még az esküvői fotóját és függetlenfilmes sikereit - hiszen ebben az iparágban is tevékeny - is szívesen közszemlére tárja. Ahogy azt is, hogy megveszekedett Bob Dylan-rajongó:
Balassa Péter: a reblogoló
Az exfocista Jobbikos szintén személyes oldalát használja a politikai üzenetek közvetítésére, ezt azonban nem túlozza el: látszólag akkor oszt meg valamit, amikor éppen belefut egy számára szimpatikus tartalomba. Saját gondolatokkal ritkán házal, Vona Gábor cuccait osztja meg újra, illetve vasi párttársa, Rába Kálmán blogos kirohanásait, néha leesik egy Kurucinfó, de ennyi - a legerősebb kontent, csak hogy keretessé avassuk a cikket, Balassa borítóképe: az ugyanis gyönyörű kislányát ábrázolja.
És Önöknek ki a kedvence? Hogyan kéne egy politikusnak viselkednie a Facebookon? Mutassa meg, amilyen, vagy mutassa azt, amit látni szeretnénk? Formalitások vagy szabadosság? Öltöny vagy rövidnadrág? Aktuálpolitikai kirohanások vagy kedvenc zenekarok videói? Várjuk a kommentjeiket az alsó kommentboxban!
