A kormány egy hatalmas keresztet akar állítani
Kap egy nagy keresztet a Szabadság-szobor a Gellért-hegyen, pedig a jogörökösök nem járultak hozzá 2024. August 12. 15:13 a Gellért-hegyen álló Szabadság-szobor talapzatára. Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása a kommunista hatalomátvétel után készült, a modellje egy Vas megyei lány volt.
1945-ben a budapesti Thököly út és Dózsa György út sarkán várta a villamost az akkor 28 éves Gaál Erzsébet, amikor azt vette észre, hogy valaki figyeli.
"Egy idős, jó hatvanas férfi nézett kitartóan, majd hozzám lépett, megszólított. Elmondta, hogy szobrász, Kisfaludi Stróbl Zsigmondnak hívják, és már hónapok óta engem keres. Zavarban voltam, hirtelen nem tudtam, mit mondjak" - mesélte 40 évvel később a Magyar Hírlapnak. A cikk a lap 1986. ápr. 4-i számában jelent meg, amit a 24.hu idézett fel négy éve.
Kisfaludi Stróbl Zsigmondot korábban azzal bízta meg a kormány, hogy alkossa meg a "magyar szabadság szobrát". A művész Gaál Erzsébetben találta meg a tervezett szoborcsoport főalakját, aki szép testtartású, arányos termetű, tiszta tekintetű nőt keresett.
Véletlenül került a művész útjába
Gaál Erzsébet 1917-ben született a Vas megyei Viszákon, tízéves volt, mikor szülei a nagynénje hatására a bécsi franciakisasszonyok zárdájába küldték. Erzsébet azonban a második világháború kitörése előtt visszaköltözött a szüleihez, legfőbb vágya pedig a családalapítás lett.
A háború azonban közbeszólt, a huszonéves nő a katonák egészségügyi ellátásából vette ki a részét. Az orosz csapatok bevonulását szülőfalujában élte át, életeket mentve.
1945 októberében Budapestre, az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) Fiumei úti központjába hívták, az OTI épülete felé tartott, amikor Kisfaludi Stróbl Zsigmond a villamosmegállóban megszólította.
Két hosszú hétig tartott a munka
Erzsébet először nemet mondott a művésznek, de másnap megjelent a műteremben. A munka két hétig tartott, Kisfaludi három napig csak magyarázott, majd tíz napig tartott, amíg elkészült a mintegy kilencven centiméteres agyagszobor, ami mintául szolgált a nagy szobornak.
Erzsébetnek le kellett vágatnia a derékig érő haját, testhez tapadó, sűrű szövésű, nem átlátszó gyolcsköntösbe kellett bújnia, majd tíz napon át napi húsz percen keresztül kellett tartania a békét szimbolizáló, valóban egy pálmáról vágott ágat, miközben egy méretes ventilátor fújta rá a levegőt.
A munkáért egy fillért sem kapott, hiszen társadalmi munkában vállalta, Kisfaludi azonban beüvegeztette pesti szobájának kitört ablakait és szenet is vett neki.
Szentgotthárdra ment férjhez
Arról, hogy Gaál Erzsébet ott volt-e a szobor 1947-es avatásán, nincs hiteles forrás, az azonban biztos, hogy hamarosan Szentgotthárdra költözött. 1951-ben a nemesi családból származó agrármérnök, Thuránszky Tihamér (1911–1981) felesége lett, ugyanebben az évben megszületett egyetlen közös gyerekük, Éva. Évát az Erzsébettel haláláig jó kapcsolatot ápoló Kisfaludi tartotta a keresztvíz alá.
Az ötvenes években Pécsett, Pásztón, Keszthelyen, Hévízen, Balatonkenesén, illetve Kaposvárott is megfordult Erzsébet 1956-ban már külön élt a férjétől. Két évvel a forradalom után a Soproni Állami Szanatórium röntgenasszisztense lett, ehhez azonban több forrás szerint is kellett Kisfaludi Stróbl segítsége.
Erzsébet az utolsó három évtizedét ugyanabban a soproni épületben, a hatalom által egy idő után már teljesen elfelejtve töltötte. Az egyre súlyosabb anyagi gondokkal küzdő nő negyvenkét évet dolgozott a magyar egészségügyben – ennek több mint felét a Soproni Állami Szanatóriumban, ahol saját lakás híján egy szolgálati lakássá alakított manzárdszobában élhetett.
A Szabadság-szobor modellje 1989-ben, 72 éves korában hunyt el. Gaál Erzsébetnek ma is a Szabadság-szobor lányaként bemutatkozó Éva vásárolt sírhelyet a soproni Szent Mihály-temetőben. A fekete márvány sírkövön a Szabadság-szobor sziluettje látható.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!