A hónap első szombatja
Az oberwarti zsibvásár minden hónap első szombatján esedékes, hacsak nem esik valamilyen ünnepre. Szeptemberben pedig az "Inform" kiállítás miatt tolódik el egy héttel.
A kirakodás szabadtéri, így az időjárás jelentősen befolyásolhatja az árusok és vásárlók számát. A Szombathelytől kb. 37 kilométerre fekvő osztrák város stadionja melletti vásár parkolóját rendszeresen megtöltik a magyar autók, de az eladók között is találhatunk magyarokat, Az árusok többsége azonban osztrák és a nézelődők legjobban azokat kedvelik, akik saját kiszuperált portékáikat viszik a vásárra.
Az árufelhozatal lényegesen jobb, mint az itthoni, hasonló vásárokon, hiszen míg például Szombathelyen agyonstrapált, törött, szelektív hulladékgyűjtőbe való műszaki cikkek is a pultra kerülnek, addig a sógorék jellemzően korábban cserélik le ezeket a portékákat és sokan nem őrzik még évtizedekig ezeket, hátha jó lesz még valamire alapon.
Alkudni lehet
A zsibin sok az egy euróért kínált termék, főleg dísztárgyak, lemezek, ruhák, játékok cserélnek gazdát ennyiért. Alkudni azonban mindenhol érdemes, mert sokszor eredményre vezet. Főleg, ha valaki több árut is vásárol egy eladótól. Arra azonban vigyázni kell, nehogy az alacsony, vagy hirtelen alacsonynak tűnő ár láttán vérszemet kapjon a vevő és összevásárolgasson felesleges dolgokat, amiből a saját otthonában szintén csak ide-oda pakolgatott nyűg lesz.
Fegyverarzenál
Oberwartban a kiszuperált rendőrségi ruházattól a tüzérségi ágyúig sok minden kapható. Természetesen a háborús relikviák is terítékre kerülnek időnként. Több árusnál láttuk a Mein Kampfot – egyik fotónkon például angyalkának támasztva -, illetve sok második világháborús fegyvert is. Egy szombathelyi fegyvergyűjtő szerint itt már nehéz kifogni olcsó portékát. A jó állapotban lévő eszközöknek megkérik az árát.
Itthon is felbukkannak
Sok Oberwartban látott tárgy magyar piacokon is felbukkan. Vannak néhányan, akik az Ausztriában felvásárolt árut próbálják eladni, kisebb-nagyobb sikerrel. Általában két-háromszoros áron lehet továbbadni az apróságokat, de ha valakinek érzéke van hozzá, akkor nagyobb haszonra is szert tehet. A húsz euróért megvett, meegtisztított, majd itthon 35 ezer forintért eladott lószerszám például már tisztességes hasznot hozott a szemfüles vevőnek. Fotóinkon érdemes összehasonlítani az osztrák eladók autóit a magyar zsibvásárok árusainak járműveivel.
Családi kikapcsolódás
A zsibilátogatás családoknak, baráti társaságoknak jelent már rendszeres délelőtti programot. Képgalériánkban Szombathelyen ismert emberek is felbukkannak. Vannak, akik egyéb vásárlói hajlamaikat is kiélik az osztrák városban, ahol ráadásul nemrégiben nyílt egy nagy, nyüzsgő bevásárlóközpont.
Szombathelyi vak férfi az osztrák zsibin
Évek óta jár osztrák zsibvásárra Laboncz János, aki 16 éve egy balesetben mindkét szemét elveszítette, ennek ellenére ő vásárol be sok társának a vakok intézetében.
- Korábban volt autóm, jogosítványom, így el tudom képzelni a dolgokat. Most a szociális otthonban lakom, oda szoktam vinni kávéfőzőt, rádiót, vagy ami éppen kell, mert itt Oberwartban lényegesen olcsóbban megkapom. Tisztában vagyok az otthoni árakkal is. Szombathelyen ugyan nem járok zsibire, mert tapasztalatom szerint sok mindent innen visznek oda, de a boltokat rendszeresen járom. Most az intézet gondnokával, a barátommal jöttem, de egyébként gyakran egyedül is kijövök. Az Ady térről elhoz a busz Oberwartra. A piacon pedig egyedül is elbóklászgatok. Tapogatok, kérdezősködök, bár németül nem nagyon tudok. Azért az alku az megy - árulta el az 59 éves férfi, aki hozzátette, hogy általában nem csapják be.
Laboncz János a balesete előtt lakatosként dolgozott, műszaki érdeklődését máig nem veszítette el. - Nekem egy WC-tartály, vagy ülőke megjavítása, egy fogas felfúrása a falba most sem jelent problémát. Vannak szerszámaim, akkumulátoros fúrógépet pedig éppen itt vettem, a zsibin. Úgyhogy mindig van elfoglaltságom - mondta a vak férfi, akinek mentalitásáról, hozzáállásáról sok látó társa is példát vehetne.
