Még évekkel ezelőtt a Tripadviser turisztikai portálon olvastam az egyik Szombathelyen járt amerikai utazó hozzászólását.
A fickó azt írta, hogy a város bár aranyos, de nem egy nagy szám, messze a legérdekesebbek és legizgalmasabbak a Fő tér környéki kapualjak, amelyekkel le lehet vágni az utat, vagy éppen belső udvarokra és egyéb titkos helyszínekre jutunk, és amelyeket a helyiek nagy magabiztossággal használnak.
Hogy filmbe illő, ahogy a kapualjakban random módon eltűnnek és felbukkannak emberek.
Nos, ezek az átjárók nemcsak a bennfentesek közlekedését szolgálják, de arra is jók, hogy néhányan – eléggé el nem ítélhető módon – itt végezzék szükségletüket.
Különösen a hétvégék súlyosak, akkor az átjárók szinte mindegyike bűzlik a pisitől, de van, ahol nagyobb dolgokat is takarítani kell.
Néhány lakóközösség úgy oldja meg a problémát, hogy folyamatosan zárja az átjárót, mások este fordítják rá a kulcsot.
Amikor a szerkesztőségben erről beszéltünk, a Fő tér 27. körüli és a Joyce-szobor körüli átjárót nevezték meg a kollégák tipikus példaként, de a szombat reggeli helyszíni bejárásnál kiderült, hogy hasonló a helyzet a tér nyugati oldalán levő szinte összes kapualjában.
A téren van ugyan egy nyilvános vécé, ami azonban már kora este bezár.
A megoldás valószínűleg amúgy is az emberekben lenne.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
