A nők legintimebb zónája körül máig komoly vitagóc képződik, ha felmerül a szőrkérdés. A pro oldalt képviselők azt mondják, a pelyhes dzsumbuj a szexre hívogató anyaállat erénye, a csupaszság pedig természetellenes, míg az ellencsapat azzal a farbával hozakodik elő, hogy pont a punci pucérságának terítékre kerülése izgatja, vagyis hogy egyszerre tárul elé a lényeg - a higiéniáról, mint velejáró prémiumról nem is beszélve. Nem feledendő persze a középtábor sem, ami azt vallja: nincs annál menőbb, ha a szőrből egy leheletnyi van mutatóban.
Vizuális jelzőbólya
Így vagy úgy, a fanszőr nem véletlenül került a helyére, és különösen nem azért, hogy elcsúfítsa a legfontosabb erogén hadműveleti területet. Részint azért van, amiért a madaraknak a toll vagy házikedvencünkön a bundácska: melegen tartani. További funkciói gyakorlatilag kivétel nélkül a szexuális kiteljesedéssel állnak összefüggésben, így például feromonok hordozója, és az érzékeny részleg védelmezője a baktériumokkal és irritációval szemben, valamint csökkenti a kényes bőr súrlódását a szeretkezés alatt. Létezésének legjelentősebb oka mégis az a vizuális jelzőbólya-szerep, amivel felhívja az érett kanok figyelmét: jó napot kívánok, velem már lehet mókázni!
Oké, de akkor mi tolta ennyire előtérbe azt a kívánalmat, hogy elhárítsuk a felnőtt szórakoztató központok közötti szőrakadályt? Nos, a folyamat lendületbe hozása gyakorlatilag az elmúlt évtizedek két legfontosabb férfimagazinjának, a Playboynak és a Penthousenak számlájára írható, amik a hatvanas-hetvenes években - vagyis akkor, amikor a virágzó pornóiparban még egyáltalán nem engedték a borotvát az ágyék közelébe - azon kezdtek versengeni, hogyan tudnak a másikhoz képest lapszámról-lapszámra apránként minél több fedetlen női bájt megmutatni.
Tizenöt év kellett a Playboynak, hogy lépni merjen
A labdát az angol Penthouse dobta fel, ami a szabadosabb gondolkodású Európában helyzeti előnnyel indult, így először mutathatta meg modelljei szőrrel jócskán díszített szeméremdombját. Kilenc hónappal később a Playboy a várható támadások ellenére felvette a kesztyűt, és 1968 Miss Júliusát, Melodye Prentisst már úgy fényképezték, hogy kivillanjon valami sötét és enyhén bozontos - persze egyelőre csak egy asztalra helyezett bögre takarásában. Mindazonáltal a lépés igazi áttörésnek értékelhető annak tükrében, hogy a magazin indulását követően tizenöt évig fel sem merült, hogy erre rászánják magukat. Ehhez először a britek pimasz pofonja kellett. (Az adok-kapokot maga Hugh Hefner nevezte el Pubic Warsnak, azaz nagyjából szőrvillantó háborúnak.)
A női ölek tehát lassan, de biztosan fókuszba kerültek, és ahogy a magazinokban egyre több testtájék mutatkozott meg teljes valójában, úgy mentek össze a fürdőruhák is a strandokon. Csak következtetni tudunk arra, hogy miután a szoknyák rövidülése a lábborotválást kötelező rutinná emelte a századelőn, hasonló ment végbe az intim tájak vonzáskörzetében is: muszáj lett szőrteleníteni, megakadályozandó a göndör pamacsok kibuggyanását. A falatnyi tanga térhódítása - köszönjük meg Brazíliának - pedig végérvényesen felrakta a pontot: tessék beretválni, gyantáztatni, epilálni, ki-ki tűrőképességéhez idomulva, minél több helyen. Bőr ne maradjon bozontosan!
Ma már ismét hallani olyan hangokat - és nem is csak natirusta körökből -, hogy vissza kell térnie annak, amit Természet Anya odarakott, de számításaink szerint ez nem a közeljövőben fog bekövetkezni. Cserébe egyre többen osztják a véleményt, hogy legyen fanszőr, de rövidre nyírt és dekoratív. A formáknak csak a szőrburjánzás mértéke és megbízott kozmetikusunk kézügyessége szab határt: az uszodai megjelenéshez igazított háromszög-forma adja magát, de jóval gyakoribb a leszállópálya néven ismert függőleges csíkocska. Bátrabbak a punk hagyományt ápolva, kétoldali kopasztással kakastaréjt készíttethetnek maguknak, de hallani rombusz-, korona- és szívalakú variánsokról is.
Persze a legtöbben nem cécóznak, és inkább a brazil gyantát - más néven Szfinxet - választják, aminek ára sok fájdalom, sok pénz, de százszázalékosan csupasz alrész elöl-hátul, amin adott esetben egy szexi tetoválás sem mutat rosszul. Igaz, ez már nem csupán esztétikum, hanem jócskán egészség kérdése is - kétszer is érdemes meggondolni, hogy akarunk-e zöld utat adni a baktériumoknak vagy sem.
Ön hogy áll e kényes kérdéshez? Szavazzon pár gördítéssel feljebb!