A Google orosz származású alapembere ezt az angol Guardian-nek adott interjújában mondta el.
Sokkal jobban aggódom, mint régebben. Félelmetes, ami folyik
- nyilatkozta Sergey Brin, aki szerint az emlegetett fenyegetés több irányból jön: egyrészt az állampolgárait minél feszesebb kontroll alatt tartani próbáló kormányzatoktól, a kalózkodást kerékbe törni akaró szórakoztatóipartól, és a web olyan, falakkal körülvett kertjeitől, mint a Facebook vagy az Apple, amik nagyon leszabályozzák, hogy milyen alkalmazások jelenhetnek meg a platformjaikon.Brin - akinek vagyonát közel 19 milliárd dollárra taksálják - egyfelől akár komolyan is gondolhatja mindezt: ő volt ugyanis az a húzónév, aki nagy szerepet vállalt abban, hogy a Google részlegesen kivonuljon Kínából az országban tapasztalt cenzúra és az emberi jogi aktivisták Gmail-fiókjai ellen indított hekkertámadások miatt.
Nem örülnek a kormányok az internet erejének
A félelmek valósak: a brit kormányzat a közösségi oldalak monitorozását fontolgatja, Oroszországban a blogoszférát akarja maga alá gyűrni a kormányzat az ott szerveződő Putyin-ellenes tüntetések miatt, Irán pedig a külvilágtól elzárt "nemzeti internet" bevezetését tervezi, de még olyan államok is törekednek a kontrollra, mint az USA vagy Olaszország. Felfedezték ugyanis, mekkora erőket tud felvonultatni az internet, és inkább a maguk szolgálatába akarják állítani ezeket.
De nem csak az autoriter, korlátozó praktikákat alkalmazó országok miatt nyugtalan a Google-géniusz: úgy véli, hogy a Facebook és az Apple zárt rendszereinek felemelkedése elfojthatja az innovációt és rövid úton balkanizálhatja a világhálót.
Nagyon sok minden elveszhet. Például az egyes alkalmazásokban tárolt információk. Ezeket nem látják a keresőrobotok. Nem tudsz rájuk keresni
- mondta.Másfelől pedig nem nehéz persze belelátni az ellenféli hozzáállást Sergey Brin mondataiba: a Google közismerten nagy riválisai közé tartozik a Facebook, több csatát is megvívtak már, ráadásul a keresőcég egy ideje saját közösségi felületével, a Google+ -szal is próbálkozik. Még szép, hogy Mark Zuckerberget nem a legszebb szavakkal illeti, és szóvá teszi, amit csinál ( 800 millió Facebook-felhasználót az elmúlt hét év alatt, mondhatnánk, de nyilván nem erre gondolt.)
Érdemes azonban látni, hogy az általa említett tendenciák léteznek - nem véletlenül egyre aktívabb az Anonymous csoport, és nem véletlenül háborodtak fel milliók világszerte az ACTA-egyezmény miatt ( még Magyarországon is). Azt azonban leszögezi, hogy ők a Google-nél foggal-körömmel védik a júzerek személyes adatait, bármennyire is próbálkozik náluk a hatalom. Azt csak remélhetjük, hogy ez tényleg így van.