Tisztelt Cikkíró!
A "parasztvakítás"-ról annyit el kell elmondanom, hogy a hasonlat sántít. Ha van emlékképe, vagy fényképe a Weöres tábla helyének korábbi állapotáról, akkor jól tudja, hogy oda a táblát elhelyezni nem lehetett. A Weöres Társaság és az irodalombarátok kérték, hogy az önkormányzat vállalja a költségeket és legalább a bejáratot hozza "európaibb" állapotba. Ha ezt nem tettük volna meg, most úgy szólna a fanyalgás, hogy egy ilyen táblát méltatlan dolog volt elhelyezni a lepusztult környezetbe. Mindannyiunknak ismerős a mese: "A molnárról, a fiáról és a szamárról", mindegy, hogy mi történik, valakinek biztosan más a véleménye. Még egy adalék. A Petőfi utca 33. épületének jelentős hányada magántulajdonban van, így aztán a táblát állító önkormányzat a kötelezettségének eleget tett, amikor a maga hányadát megjavíttatta a homlokzaton. Sajnálatos, hogy a többi tulajdonosnak momentán nem volt pénze és nem tudta vállalni az egész homlokzatot közösen teljesen felújítsuk. Ezzel a kiegészítéssel válik teljessé az igazság és halványul a prasztvakítás.
Feiszt György
Szombathely
feisztg_KUKAC_freemail_PONT_hu
Vonatkozó cikk:
Körbemázolt márvány - Weöres Sándor emléktábla
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
