Végigsöpört a magyar interneteken a videó a Szőlő utcai javítóintézetben lezajlott brutális, embertelen verésekről. Csont nem tört, de törhetett más, ami nem látszik. A lényegi sérülés ilyenkor nem feltétlenül vagy elsősorban külsőleg történik: egy ilyen bántalmazás hosszú évekig tátongó sebet képes ejteni egy fejlődő fiatalon - a lelkén. Sosem felejtem el, amikor Laci bácsi, a szombathelyi Zrínyi iskola tornatanára izomból mellbe öklözött, amikor kicsit rendetlenkedtem a sorban. Szarul éreztem magam tőle, de mégis normálisnak gondoltam. Gyerekek sokszor gondolnak normálisnak dolgokat, amik nem azok, főleg ha egy feljebbvaló a történet másik szereplője.
És most képzeljük ezt el egy olyan környezetben, mint ez a javítóintézet, ahova valószínűsíthetően olyan közegből származó fiatalok kerülnek be, akiknek az értékítéletét eleve szétzilálta a felnövésük. Akik több alantas dolgot láttak pár év alatt, mint amennyit egy rendes családi háttérből származó honpolgár az összes Gaspar Noé filmben. És akkor jön egy olyan ember, mint Kovács-Buna Károly, aki korábban kiképző katonatiszt volt, és láthatóan úgy gondolja cizellálni a nevelés és reintegráció rendkívül felelősségteljes feladatát, hogy beleveri a rá bízott gyerek fejét egy asztalba. Aztán áthúzza az asztalon. Néha földre ránt és rúgásokkal oktat.
Na és mit tesz az ezt bemutató videó kikerülésének hírére az Orbán-kormány? Ugyanazt, mint korábban, csak pepitában: a valódi ügy helyett elkezdi terelgetni a narratívát abba az irányba, hogy neki jó legyen (emlékezzünk Tuzson Bence papagájokat megszégyenítő “nincs politikus érintett” mantrájára). Vagyis dehogy jó, inkább a legkevésbé rossz, mert abból a veremből kilapátolni a szart, ahova morálisan juttatták mára az országot, már lehetetlen küldetés.
“Lemondott, de mi kitüntetnénk”
Először a szélsőjobber pöcegödrökből bűzölgött fel a megérdemelték-sztorifonál: a Szent Korona Rádió azt írta, hogy elítélt cigánybűnözőket így kell megregulázni, és a gyerekverő inkább kitüntetést érdemelne, a saját gyerekének náci karlendítést tanító Bede Zsolt-vezette Vadhajtások pedig már arról értekezett, hogy ezeket a fiatalokat “nem lehet szép szóval, simogatással, kedveskedve” nevelni.
Gulyás Gergely innentől már zöld utat adott magának, és bár a túl direkt rasszista szálat ejtette a kormányinfón, azért csak behazudta, hogy ez nem árvaház, hanem fiatalkorúak börtöne (az valójában Tökölön van), majd felsorolta, ki milyen bűncselekmény miatt lakója a Szőlő utcai intézménynek.
Tehát a kormány hangja finoman odasugalmazta az országnak, hogy: megérdemelték. Gyerekek. A verést.
Vegytiszta áldozathibáztatás, egyben nevetséges is attól a kormányszóvivőtől, aki két mondattal később már arról hebeg, hogy “a kormány az erőszak minden formáját elutasítja.”
Meglepődésre okot azonban nem szolgáltat a narancs csapat. Ők azok, akik a háborút kirobbantó Putyinnal szemben évek óta az országukat védő ukránokat pocskondiázzák. Ők azok, akik saját házi gálájukon az év “újságírójának” választják meg azt a Bayer Zsoltot, aki szerint a taknyukon és a vérükön kellene kirángatni a civileket a parlamentből. Ők azok, akik pedofilokat mentegetnek, és ők azok, akik magyar állampolgárokat listáznak és élnek vissza a személyes adataikkal. 
Túltolja-e a Fidesz a bolsevik biciklit? 2025. November 18. 20:01
Nincs itt semmi látnivaló, a fideszkaraván halad előre a megkezdett, gyűlölet által kikövezett úton. Működött eddig is, hát miért ne működne most, igaz, elvtársak?
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
