Horváth György A kulturális provincializmus helyett... című cikkünkre reagált levelében:
Csak üdvözölni lehet mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek Szombathelyen, vagy akár máshol e hazában, Európában, vagy bárhol a nagyvilágban a kultúra, vagy más közösségi érdek mentén, a jobbítás szándékával alakulnak.
Ami a Pro Cultura Savariae néven, s magukat közhasznúnak nevező egyesület alapítókat illeti, kívánom nekik, hogy legyenek eredményesek célkitűzéseiket illetően, úgy, ahogy egy civil közösség eredményes és sikeres lehet.
Viszont tisztelettel arra kérem Őket, hogy elsősorban az általuk kitűzött, állítólag közhasznú célkitűzéseik megvalósításával foglalkozzanak.
Számos hasonló szándékok mentén megfogalmazódó civil (tiszteletdíjért dolgozó) csoportosulás, személy kívánta már megváltani Szombathely kulturális életét máról holnapra, egyik pillanatról a másikra - sikertelenül.
Egyik, másik képviselője e társaságnak is tagja.
Az tény hogy a városnak kevés a pénze a kultúrára, vagy más megközelítésben a kultúrára mindig kevés a pénz. Ha megnézzük, hogy ez milyen nagyságrendű, akkor esetleg azon is elgondolkodhatnánk, hogy miért nem másra fordítja ezen összeg egy részét a város vezetése.
Városi képviselőként mindennaposak ezek a viták a pénzről, mert a városnak, nagyon nagyok a kötelezően ellátott feladatai, míg a művészeti élet támogatása az önként felvállalható területek közé tartozik.
A "Pro Coltura Savariae" képviselőinek állítása szerint a városvezetésének nincs kidolgozott kulturális koncepciója, s arra vonatkozóan sincs elképzelése, miként lehetne fejleszteni a város kulturális életét. Ezért aztán "ad - hoc intézkedések születnek és a provincializmus uralkodik", és természetesen elképzelése sincs a "magaskultúra" színvonalának fejlesztésére.
Tisztelettel szeretném tájékoztatni Önöket arról, hogy a város önkormányzatának a közgyűlés által elfogadott "közművelődési koncepciója" van. Ezt a koncepciót az előző önkormányzat fogadta el és történetesen az az önkormányzat, melyben Dr. Pusztai János mint polgármesteri tanácsadó dolgozott. Nevét adva ahhoz a "ciklusprogramhoz", melynek töredéke sem valósult meg az előző ciklus alatt. Annál hangosabban, és annál gyakrabban nyilatkoztak a Vas Népében és e fórumon is arról, hogy mikor nyitja kapuját a szombathelyi színház. Kénytelen vagyok hozzá tenni, hogy ezek a bejelentések, minden szakmai és pénzügyi megalapozottságot nélkülöztek.
Ami a közművelődés koncepcióját illeti, azon a közgyűlés fóruma hívatott egyedül változtatni. A változtatások azonban feltehetően nem az alakuló egyesület szájíze szerint fognak történni.
Annyi bizonyos, hogy a közművelődés terén elért eredményeinken, intézményeinken nem kívánunk változtatni a "magas kultúra" térnyerése érdekébe. Ezt egy szocialista vezetésű város nem engedheti meg magának, ennyire nem felejtheti el szociális érzékenységét.
Amiben várhatóan változtatni vagyunk kénytelenek az nem lesz más, mint a párhuzamosságok megszüntetése, közművelődési intézményeinknél, valamint a rendkívül nagy támogatási különbségek egyes intézmények és egyes feladatellátások között.
Intézményeinknek az alapító okiratban megfogalmazottaknak megfelelően, azzal kell foglalkozniuk, amire azokat létesítették. Támogatási forrásainkat ugyanakkor azok az intézményeknek kívánjuk adni, akik a rendelkezésre álló pénzt a legoptimálisabban lesznek képesek felhasználni. A hangversenyt a hangversenyterembe, a kiállítást a Képtárba kívánjuk támogatni és ezért elvárjuk azt, hogy a szervezők lehetőleg a legszélesebb körnek szervezzék meg a rendezvényt, egyszer és nem háromszor, négyszer egymás után.
Ha ez a közművelődéshez való ragaszkodásunk provincializmus, akkor ezt vállaljuk és ennek megfelelően tesszük dolgunkat.
Mi is tudjuk és érezzük a színház hiányát és lehetőségeinkhez képest több mindent meg is teszünk, annak megvalósítása érdekében, de mindvégig két lábbal a földön kívánunk járni és szem előtt tartva azt, hogy meddig ér a város pénzügyi takarója.
Azt viszont nem hisszük el, hogy egy úgymond rendezvénysorozattal a "Nyugat királynőjének" félrecsúszott koronáját és megkopott kulturális hírnevét helyre lehet billenteni.
Bizonyára ez évben is lesz neves énekes, aki gázsijánál lényegesen nagyobb összegért hajlandó lesz énekelni és zenélni a "Sevillai borbély" előadásán és nyilatkozni arról, hogy milyen jól is érzi magát Szombathelyen.
Bizonyára sokadszorra is szívesen meghallgatják az érdeklődők a világhírű Anatolij Fokanovot.
Bizonyára sokak számára bizonyító erejű lesz a M.É.Z. együttes játéka arra, hogy az Európai Unióban nem vesznek el a nemzeti értékek, hanem a helyi értékek felértékelődnek.
Bizonyára tömegek látogatják meg a szeminárium udvarán rendezendő "Sóhajt a tajga" című zenés verses összeállítást.
És bizonyára a látottak után sokan lesznek, akikből kitör egy nagy és szabad sóhajtás, hogy mi ezt is megérhettük. mert - nekünk már csak ez hiányzott.
Horváth György
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának Elnöke
