Szombathely belvárosának történetéről, az eljövendő fejlődési irányokról, építészeti realitásokról és utópiákról hallhattunk azon a nyilvános fórumon, amelyet a Szombathelyi Képtár és a Vas Megyei Építész Kamara október 26-a délutánjára szervezett. A beszélgetés helyszíne a képtár rendezvényterme volt. Apropója egy kiállítás, amely Tervek és utópiák címmel az elmúlt hetekben nyílt. A tárlat a Szombathelyi Képtár 1977-ben kiírt tervpályázatának díjazott munkáit mutatja be.
Az eseményen húsz-harminc civil jelent meg az előadókon kívül, a városvezetést pedig két alpolgármester, Németh Kálmán és Szabó Gábor képviselte. A szakmai beszélgetés meglehetősen eklektikusra sikeredett, hiszen több mint két óra leforgása alatt számos érdekes, egymáshoz azonban kevésbé kapcsolódó, a város fejlesztését érintő vízió is szóba került. A következőkben a legérdekesebb gondolatok közt mazsolázunk.
Ami nem utópia: Szombathelyen is láthatjuk Salvador Dalí, Munkácsy és Goya képeit
A felkért hozzászólók előadásainak sorát dr. Gálig Zoltán, a Szombathelyi Képtár igazgatója nyitotta, aki a Tervek és utópiák című tárlat kapcsán a hetvenes évek végén megépült képtár építészeti adottságait dicsérte. Majd gyors számvetést készített arról, mi minden történt az elmúlt évtizedek alatt, és milyen jelentősebb megmozdulásokat szerveztek ide.
Végezetül nagyszabású elképzeléseik közül egy Salvador Dali-, egy Munkácsy Mihály- és egy eljövendő Goya-tárlatot harangozott be.
A Fő tér sokkal jobb lett, mint a 86-os felújítás után
Az est moderátora Heckenast János építész volt, akitől vázlatos történelmi áttekintést kaphattunk arról, hogyan fejlődött ki a mai belváros, és miként alakult ki az 1800-as évek elején még 3-4 ezer fős, ötutcás városmagból a mai centrum. 1956 kapcsán megemlítette: a forradalom Szombathely életében is jelentős fordulatot hozott, a város a mesterséges elszigeteltség után végre fejlődésnek indult. Megkezdődhetett a háború okozta sebek gyógyítása: felépült az Iseum, a Bartók Terem, a nyolcvanas években a Képtár, majd a Zeneiskola.
Megemlítette, a szocreál nálunk viszonylag igényes formában jelent meg, példaként a Savaria teret (a városházával szembeni házak és a körülötte lévő térség) említette, amely Heckenast János szerint a mostani Fő téri felújítás során még jobb arculatot kapott. Az építész a mostani Fő tér-rekonstrukció kapcsán kiemelte: szép lett, a mostani átalakítás sokkal jobbra sikeredett, mint a 86-os felújítás. Példaként a jobb anyaghasználatot dicsérte. Többekkel együtt megállapította, örömmel tapasztalják, hogy végre él a tér, és tele van.
A belvárosból 5000 parkolóhely hiányzik
Eztán Németh György, Szombathely szabályozási tervének készítője kapott szót, aki az általános ismertetésen túl pár érdekességgel is szolgált. Megemlítette például azt, amit az autósok nap mint nap tapasztalhatnak: egy felmérés szerint a belvárosból (értsük ezalatt a vasútállomástól a Perint patakig elterülő részt), körülbelül 5000 parkolóhely hiányzik. Ezért a rendezési tervben több új parkolóház és parkolólemez építése szerepel.
Az OTP-székház és a levéltári tömb kialakításakor ugyan földalatti parkolóház is létesült, ám mint Németh György utalt rá: amikor lement és körbenézett, azt tapasztalta: a fele sincs kihasználva.
Németh György a város fejlődésének szempontjából fontos előrelépésnek tartaná az autóbusz-pályaudvar Ady térről történő kiköltöztetését. Az építész megemlítette még, hogy a szabályozási tervben nincs konkrét helye egy eljövendő színháznak. Ám a tervekből kiindulva akár az SZTK (amely szerinte idővel a kórház térségébe költözik), akár az MSH vagy a Ferences-kert területe is szóba jöhetne.
Kiemelte: a Kőszegi utca felújításában sok lehetőséget lát. Szerinte akár egy második Romkert is létesülhet itt. A térséget régészetileg át kell kutatni, úgy, hogy a leletek ismeretében döntsék el a továbbiakban, miként alakul az utca képe.
Utópiák egy nem létező historikus utcáról
A fórumon eztán egy huszárvágással a Történelmi Sétaút utópisztikus tervei kerültek terítékre. Az elképzelések szerint a sétaút a Thököly és a Zrínyi utcával párhuzamosan futna, a jelenleg zárt tömbbelsőket, valamint a Ferences-kertet és az Iseumot kötné össze. Célja: a karnevál egyik vonulási útvonala lehetne, körülötte pedig újonnan felhúzott historikus épületekben kiszolgálóegységek, éttermek és szállodák kapnának helyet.
A Sétaútra a közelmúltban tervpályázatot írtak ki, az eredményről először Németh István Vas megyei főépítész, okleveles építészmérnök számolt be. Elismerte, a pályázat nem hozta meg a kívánt eredményt, az építészek nem tudtak az ötlettel mit kezdeni. Ezért nem osztották ki az első díjat. Nehezítette az építészek dolgát, utalt rá, hogy a terület nincs megkutatva, így a hely szelleméről valójában keveset tudni.
Diavetítőn láthattuk, milyen tervrajzok születtek a kiírt pályázatra. Ezeket már Kutnyánszky László, Szombathely Megyei Jogú Város főépítésze elemezte és kritizálta.
Volt, aki a hátsó tömbbelsőket összenyitva egy nagy zöld térséget, közé pavilonokat és esetlegesen feltárt római emlékeket rajzolt. Akadt, aki a római hangulatot komolyan véve gondolkozott, római fürdőt és fórumot képzelt el. Más a tömbbelsőket külön kezelte, és telkenként külön funkciókat telepített oda. A második helyezett, mivel első díjat nem ítéltek oda, az Artekt Építészeti Stúdió lett, az ő elgondolásuk közel áll az eredeti elképzelésekhez, és valóban egy sétaút tervét vázolja fel. A város őket kérte fel, hogy részletesen is dolgozzák ki a terveket.
Ki finanszírozza majd az utópiákat?
Kutnyánszky Lászlótól azt is megtudhattuk, valójában miért is írták ki a Sétaút tervpályázatát. Az ok: a Ferences kert, az Aréna utca 8. és az Iseum felújításához EU-s pályázati pénz kellett, ehhez adott eladható keretet a Történelmi Sétaút ötlete. Maga a sétaút azonban csak akkor valósulhat meg, ha lesz újra egy olyan EU-s keret, ahová bepasszítható lesz maga az útterv is. Vagy, ha a beruházásba sikerülne jelentős magántőkét bevonni.
Az Iseum felújítása kapcsán Heckenast János még megjegyezte: szerinte a Mezős-féle terv túlontúl grandiózus. Sosztarits Ottó régész viszont úgy érvelt, az Iseum méretéből legalább érzékelni lehet majd, milyen is volt egykoron Isis istennő szentélye. Dr. Gálig Zoltán, a Szombathelyi Képtár igazgatója az Iseum kapcsán később még megemlítette, amíg a rekonstrukció nem készül el, legalább egy táblát kihelyezhetne a város a látványtervekkel, hogy látható legyen, milyen lesz.
Nekünk a jövő műemlékeit kell megépítenünk!
Pusztay János professzor felszólalásában megjegyezte: nem olyan épületet kell építeni, ami méltó a városhoz, hanem olyat, amelyhez a városnak kell méltóvá lennie! Majd felhívta a figyelmet arra, hogy a grandiózus tervek mellett az apró dolgokra is figyelni kéne: rendbe kéne tenni a már meglévő épületek homlokzatait, és szabályozni kellene azt is, hogy a Fő téren például az üzletek portája illeszkedjen a homlokzathoz.