A parfüm éteri viselet: öltöztet (vagy vetkőztet), illataurával ékesíti testünk. Az illatkombinációk deja vu érzést kelthetnek bennünk, elfelejtett élethelyzeteket hívhatnak elő, emlékképet segíthetnek megőrizni. Megfoghatatlan, mikor és miért szeretünk bele épp abba az illatba, s tartjuk ugyanazt pár héttel később már tőlünk távol állónak Az őszi sminktrend elemzése után most parfümkalandozásra invitáljuk az olvasót, idegenvezetőnk ezúttal is Markó Éva, aki ebben a világban is otthonosan mozog.
"Akkor érzem magam a legjobban, ha nincs rajtam semmi más, csak pár csepp Chanel No5...."
Ha parfüm, akkor nyolcvanhat éve töretlenül az elsők között a Chanel N° 5 áll. 1921-ben Párizs csak erről az illatról beszélt, és Marilyn Monroe is csupán ennyit mondott: "Az ágyban csak néhány csepp N° 5 van rajtam." A modernkori divathistóriában Ernest Beaux titokzatos illata mérföldkőnek számít, ám a parfümmánia, némi túlzással, az emberrel egyidős.
A rómaiak a szandáljukat is illatosították
Az ókorban az úri hölgyek magukat mandulaolaj, méz vagy fahéj alapú kenceficékkel kényeztették, a köznép asszonyai pedig mentát vagy kakukkfüvet használtak. A rómaiak már a fürdővízbe és a ruháikra, sőt szandáljukra is illatos olajakat csepegtettek.
A mirha arab, a kámfor perzsa és kínai, a cimetfa indiai közvetítéssel került Európába.
A mai parfüm szülőatyjának a XVI. században élt olasz illatszerészt, Mauritius Frangipanit tartják, aki az illatanyagokat először oldotta fel égetett szeszben. (A Kölnivíz feltalálása is erre az időre datálható. Egy bizonyos Johannes-Paulus Feminis olasz ószeres Kölnben kezdte árusítani csodavizét: a Kölnischwassert.)
Az ipari méretű parfümgyártás a tizenkilencedik században indult be.
Krasznaja Moszkva, a vadriasztó
Történelmi kitekintésünket fűszerezzük a munkásnők illatával, a gulyáskommunizmus kedvelt-rettegett parfümjével, a Krasznaja Moszkvával. Gyermekkorom húsvéti locsolókölnijéről még annyit: a nagymamám esküdött rá. Szőrcsomóba áztatva, oszlop tetejére tűzve távol tartotta a kukoricásból az őzeket. Jöhetett az Armani, az Estée Lauder, vagy a Dior a rendszerváltás után a nagymama vigasztalhatatlan maradt: a Krasznaja Moszkvának leáldozott, a kukoricást pedig szabadon legelték az őzek.
Hasonló békeidős illatélményeket idézhet fel a faburkolatú fiolába csomagolt bolgár rózsaolaj, amelyet állítólag valódi rózsaszirmokból préseltek.
Manapság több ezer különböző illat kerül forgalomba, ám alapanyagaikat tekintve azért sok a hasonlóság, a különbség itt is a részletekben rejlik. Markó Éva illatszakértővel próbálunk rendet tenni, osztályozni
Az parfüm: parfümolajból, desztillált vízből és alkoholból áll. Minden parfümben először az alkoholt érezzük meg. Gyártanak azonban egy olyan különleges illatszert is, amibe nem kevernek alkoholt: ez az aldehid illat. Fémdobozban árusítják, és állítólag soha sem romlik meg.
Az olajtartalom alapján különböző sűrűségű parfümöket különböztethetünk meg egymástól: leghígabb a desodor, utána az eau de cologne (olajtartalma maximum 6%), aztán az eau de toilette (8%-tól 14%-ig), majd a eau de parfüm (14-18 %), legvégül a tömény parfüm (70%80 % körüli).
Az egyik fő alkotóelem, amely soha sem megy ki a divatból: a levendula ez mind a férfi, mind a női parfümökben egyaránt megtalálható. Összetartja az illatot, elegyít, mint egy csipetnyi olaj a tésztában. Hasonlóan fontos alkotóelemnek számít még a férfiaknál a tömjén, a nőknél pedig a jázmin.
Az alapanyagok szerint a férfi parfümökbe rendszerint fás növényeket, cédrust, mohát, vagy citrusféléket kevernek. A nőiben gyakori alkotóelem: a bergamott, a virágok összes fajtái, és a gyümölcsök.
Milyen a virágos-citrusos, a virágos púderes illat?
Markó Éva a férfi parfümöknél két alapvető illat-típust különböztet meg: a friss fás illatot (belső zsargonban: víz illatot), és a keleties, fűszeresebb illatot.
A női illatokat ellenben négy nagyobb csoportra osztja: a gyümölcsösre, a virágos-citrusosra, a virágos-púderesre, és a keletiesre. A púderes a virágos illat harsány érzetét visszafogja, ezért fiatalosabb, viselhetőbb. Létezik egzotikus keleties illat is, ez fűszeresebb, több fahéjat, szegfűszeget, borsmentát, esetleg ópiumot kevernek közé. Feltalálták a magyar illatot is, amelyet a kreátorok a paprika aromájával bolondítanak meg.
Napjainkban a parfümöket kémiai úton, laboratóriumokban kreálják: az illatokat számítógéppel analizálják, majd szintetikus úton (szintén számítógép segítségével) állítják elő. Magyarul mesterséges teremtmények, természetes kivonatokat csak nyomokban tartalmaznak ha tartalmaznak.
Állítólag ha az illóolajokat igazi virágsziromból préselnék, még ha az egész Földet virággal borítanánk be sem készülhetne annyi parfüm, amennyi éppen forgalomban van. (A rózsaolaj 1 ml-éhez 1 kg rózsaszirom kellett.)
Minden illat további három illatcsoportra bontható: fej, szív, és alapillatra. Egy parfümről az első benyomás, ami kialakul bennünk, az a fej-illat. Pár perc elteltével ez átalakul szív-illattá, majd húsz perc elteltével megy át alap-illatba, amikor az alkohol elszáll, és csupán az esszencia marad. Amikor parfümöt vásárolunk, ezt a húszpercnyi időt érdemes hát kivárni.
Az árakról
Egy-egy luxuscég egy évben két-három illatot ad ki, elkülönítve: esti, nappali, elegánsabb, mindennapi használatra.
Pár ezer forint alatt az illatszakértő szerint nem érdemes magunknak illatot vásárolni: ezek általában parfüm-utánzatok, nem az igaziak, hatásuk nagyon hamar elillan.
A boltokban beszerezhető legolcsóbb kategóriák az átlagos sztárparfümök, ezeket (30-50 ml-es kiszerelésben) 2-5 ezerig vásárolhatjuk meg. Középkategóriába sorolhatók az 5-8 ezer forintosak. A felső luxus árak (szintén 30-50 ml kiszerelésben) 9-16 ezer forintba kerülnek.
A tömény parfümolaj polci ára (7-9 ml) 20-22 ezer forint körül mozog. Ezek kifinomult-letisztult, extrém összetételűek, tovább dolgoznak rajtuk az illat-tervezők, átgondolt-biztos kreációk.
A tél illat-trendje a könnyű púderes virágos, és a citrusos virágos illat. Férfiaknál a friss fiatalos, és a fás friss illatok. Pár éve nagy újdonságnak számított a dinnyés parfüm: ma már inkább vattacukrossal bódítsunk. Ránézésre a szakember is csak nehezen tudja megállapítani, kihez milyen parfüm illik. Mindenki bőrén más és más lesz egy illat, ami függ a táplálkozásunktól, életmódunktól és kisugárzástól. Ez rejtélyesnek tűnik, de igen egyszerű a kémiai magyarázata: az illatanyag a bőrön összekeveredik az illatot viselő saját testillatával.
Általános tapasztalat, hogy míg az idősebbek általában nehezebb, virágosabb illatokat, a fiatalok a púderesebb, könnyebbeket kedvelik.
A 2006-2007-es idény vezető piaci topmárkái: nőknék: a Versace Bright Crystal és a Bulgari Omnia Crystalline, és a férfiaknál: YSL LHomme és a Versace Man Eau Fraiche.
Ha valaki teljesen bizonytalan, érdemes beleszagolnia először az alapillatokba, és utána már könnyebb lesz elmerülni a részletekben. Tapasztaljuk ki, melyik illattípust kedveljük: a könnyű, a nehéz, a fűszeres, a friss, vagy a fanyar illatokat? Ha sikerült besorolni ízlésünket, máris könnyebbé válik a válogatás. Nem elég csak az üveget, vagy az illatmintául szolgáló lapocskát megszagolni, érdemes pár cseppet a bőrünkre is tenni.
Négy illat után azonban minden esetben pihentetni kell az orrot. Érdemes vásárlás közben őrölt kávéba beleszagolni, így semlegesíthetjük orrunkat. A szaküzletek már erre is felkészültek, és nagyon sok parfümériában megtalálható a pultokon a kávé.
Használathoz még egy jó tanács: egy közepes Eau de parfümnél elég reggel 3-4 fújás, ami 24 órán át ápol, és ha kell, eltakarJ.
Végezetül még egy megjegyzést: az igazán nívós parfümnél maga az üveg is iparművészeti remek, a tároló-elemek külön elemzésre is méltók lennének
| A parfümök összetevői
A hagyományos virág-illatok közt a jázmin, a levendula, a nárcisz, ibolya, gyöngyvirág, narancsvirág, rózsa, tubarózsa, ylang-ylang, kamilla, rekettye és szalmavirág a kedvelt. A parfümökbe gyakran kerülnek még levelek és növényi szárak alkotóelemei (rozmaring, zsálya, fekete üröm, bazsalikom, citromfű, tárkonyüröm, eukaliptusz, muskátli, babér, menta, mirtusz, pacsuli). A kínálatban szinte az összes déligyümölcs megtalálható. A fák részeit, gyantáját és kérgét is analizálják: népszerű a rózsafa, nyírfa, fahéj, cédrusfa, sziámi benzoégyanta, tömjén, galbánumgyanta, mirha, Herkules-gyökér. A mohák gyökereiből, és bizonyos növények magjából is nyernek olajokat: ilyen például az ánizs, a paradicsommag, a szegfűszeg, a koriander, a kömény, a szerecsendió, és a bors. S hogy egy konkrétummal is előrukkoljunk: a Chanel híres parfümének titokzatos illatát egy leírás szerint például a jázmin, a rózsa és az ylang-ylang adja, melyek szintézisét metilionokkal és aldehidekkel oldották meg. A szantálfa, vanília, izoeugenol és a pézsma kellemes hatását kelti. Állati eredetű alapanyagokat már nem igazán alkalmaznak |
