66 milliós lopás
A cég a feljelentést követően a rendőrséggel egyeztetve 10 millió forint pénzjutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. A rendőrség a lopásról szóló hírt és a felhívást közzétette a sajtóban, amelynek hatására február elején egy budapesti hajléktalan jelentkezett. A kihallgatáson elmondta, hogy egy ismerőse felkérésére részt vett egy kamion kirakodásában, a rakomány megegyezett a felhívásban szereplő számítógépekkel. A hajléktalan később a rendőrség által gyanúsítottak fényképei között határozottan felismerte a kirakodást szervező és irányító budapesti személyeket, akiket a rendőrök el is fogtak.
A rendőrség úgy döntött, nekik jár a pénz
Az intézkedés után a szállítmányozó cég képviselője felkereste a bűnügyi osztály vezetőjét, dr. Palkó Andrea alezredest, hogy a jutalom kifizetése érdekében adják meg a bejelentő adatait. Az osztályvezető azonban a kérést nem teljesítette, mivel szerinte a jutalom nem a bejelentőt, hanem a rendőrséget illeti meg, mert a gyors és hathatós nyomozati munka vezetett eredményre.
Információink szerint Palkó alezredes a pénzjutalmat az Alapítvány Sárvár Város Közbiztonságáért szervezet számlájára kérte átutalni. (Az alezredes asszony korábban a sárvári kapitányság vezetője volt.) A cég képviselője a kérést tudomásul vette, viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a jutalomból 500 ezer forintot a bejelentő kapjon meg, a további 9,5 millió forinttal pedig a rendőrséget kívánja támogatni, információink szerint ezt a félmilliót sem kapta meg a bejelentő.
A nyugat.hu birtokába került adatok szerint a felajánlott jutalomból laptopokat, faxokat, digitális fényképezőgépeket, kamerákat vásároltak, amelyeket a megyei rendőri vezetők és a megyei osztályok vezetői kaptak meg. Palkó alezredes 3 millió forintot elkülöníttetett, informátorunk szerint az összegből saját céljaira kívánt hasonló technikai eszközöket vásárolni.
Az örökösöknek jár a jutalom
Időközben a bejelentést tevő hajléktalan elhunyt, Erdélyben élő rokonai viszont ügyvédhez fordultak a rendőrség döntése miatt.
Dr. Pósfai László kérdésünkre elmondta, megítélése szerint a nyomozás irataiból egyértelműen kiderül, hogy az ügy felderítéséhez a hajléktalan nélkülözhetetlen információkat adott, így az örökösöknek jár a jutalom.
Az ügyvéd szerint a felelősséget a rendőri vezetőknek kell viselniük, úgy vélte, a rendőrök arra számítottak, hogy az elhunyt férfi nevében senki sem fog jelentkezni az összegért. Irodája keresetlevelet nyújtott be a bíróságra a nyomravezetői díj kifizetése érdekében, amelyet hiánypótlásra küldtek vissza. Pósfai László elmondta, csupán arról van szó, hogy a hozzátartozóknak igazolniuk kell örökösi jogaikat, ez nem okoz problémát, viszont az időbeni csúszás miatt az ügy valószínűleg csak ősszel kerül a bíróság elé.
Magának ehhez semmi köze
Természetesen felhívtuk a károsult szállítmányozó céget is. Az ügyvezető igazgató mobiltelefonján bejelentkező férfihang közölte, az ügyvezető szabadságon van, nem elérhető. Miután elmondtuk hívásunk célját, közölte: Magának ehhez semmi köze, és nevét sem volt hajlandó elárulni.
Így e-mailben fordultunk az ügyvezetőhöz, amelyre egy nap múlva a cég jogi képviselője válaszolt. A levélből kiderül, hogy az eltulajdonított értékek csak nagyon kis hányada került elő, a nyomravezetői díj kifizetésének alapfeltétele az ellopott értékek visszaszolgáltatása volt. Mivel ez nem történt meg, ezért nyomravezetői díj kifizetésére sem került sor.
A levél ugyanakkor megfogalmazza, hogy véleményük szerint a lopási ügy nyomozása során a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozó munkatársai kiemelkedő munkát végeztek, és ennek eredménye volt az elkövetők személyi körének teljes felderítése.
Rosszindulatú, alaptalan pletykák
A jogi képviselő a levélben így fogalmaz: Valószínűleg a kitűzött nyomravezetői díj összegének nagysága miatt számunkra ismeretlen személyek fantáziája mind Budapesten, mind Vas megyében rosszindulatú és alaptalan pletykákat indított el az üggyel kapcsolatban. A vállalkozás jószándéka ellenére az ellenőrizhetetlen forrásokból származó részigazságokkal operáló, valójában valótlan tartalmú, rosszindulatú pletykák, az egyébként fedhetetlen cég jó hírnevének károkat okozhatnak, ezért ezek további terjedésének elejét kívánjuk venni.
Szerettük volna megtudni, hogy a cég végül is mekkora összeget utalt át az alapítvány számlájára, de a jogi képviselő szerint a fentiekkel eleget tettek tájékoztatási kötelezettségüknek.
A nyilatkozattétel meghatározott rendje
Mivel az örökösök ügyvédjével folytatott levelezést a rendőrség részéről dr. Orbán Péter altábornagy, megyei főkapitány szignálta, először őt kerestük. Végül csak vizsgáztatás közben értük el, közölte, a titkárságán hagyott számunkra üzenetet, miszerint keressük Palkó Andrea alezredest. Igaz, hogy az üzenetet nem kaptuk meg, de készséggel hívtuk az alezredest, aki viszont kijelentette, a rendőrségnél megvan a nyilatkozattétel meghatározott rendje, így forduljunk a sajtófelelőshöz. Megemlítettük, hogy a főkapitány tanácsára hívtuk, de kitartott véleménye mellett.
Szalai Ferenc sajtófelelős kissé tanácstalanul fogadta hívásunkat, kérte, e-mailon küldjük át kérdéseinket, mivel ki kell derítenie, ki jogosult a nyilatkozatra.
Kérdéseink és a válasz
Az alábbi kérdéseket fogalmaztuk meg a levélben:
- Megfelel-e a valóságnak, hogy a rendőrség az ügy elkövetőit külső segítség nélkül, saját nyomozati tevékenysége eredményeként derítette fel?
- Igaz-e, hogy a cég által felajánlott nyomravezetői díj beérkezett a rendőrséghez? Illetve, hogy a nyomravezetői díj fogalmazás helyett a támogatás kifejezést használták és használják a rendőrség eredményes munkájára hivatkozva?
- Igaz-e, hogy az összeget az Alapítvány Sárvár Város Közbiztonságáért szerevezet számlájára utalták, és abból technikai felszereléseket vásároltak?
- Igaz-e, hogy az összegből 3 millió forintot elkülönítettek az alapítvány számláján?
- Ki döntött az összeg felhasználásáról?
- Igaz-e, hogy az ügyben belső vizsgálat indult?
És a másnap reggel megérkezett válasz:
A nyomravezetői díjat annak a személynek ajánlották fel, aki olyan információjával tud szolgálni, amely alapján az eltulajdonított technikai eszközök megkerülnek és ezzel a kár megtérül.
A nyomozás során több személy jelentkezett a felhívásra, egyikükkel közösen a rendőrök meg is tekintettek egy helyszínt, azonban ott nem találtak semmit. Az ügyet a rendőrség saját nyomozati tevékenysége során derítette fel. A rendőrségre nem érkezett nyomravezetői díj.
A támogatás és az adomány nem azonos a nyomravezetői díjjal, jelen esetben az összege sem volt ugyanannyi. A megyei rendőrség az Országos Rendőr-főkapitányság engedélyével fogadta el az alapítványtól a pénzt, amelyből technikai eszközöket vásárolt.
A felhasználásról a hatályos jogszabályok értelmében az állományilletékes parancsnokok döntöttek.
Névtelen feljelentés alapján indult tényfeltáró vizsgálat a rendőrségen, amely azóta le is zárult.
Mi is történt itt?
A történetből elég nehéz a valós eseményeket kideríteni, de próbáljuk meg.
Tény, hogy történt egy nagyértékű lopás, hogy nyomravezetői díjat ajánlottak fel, és egy hajléktalan segítette a rendőröket. Az is tény, hogy a kár nem térült meg, ennek ellenére a vállalkozás megpróbálta kifizetni a felajánlott összeget. Az is tény, hogy szándékától a rendőrség, pontosabb Palkó alezredes térítette el, és az összeg a sárvári alapítvány számláján landolt.
Az már csak egy felmerülő következtetés, hogy mivel az intézkedés idején a hajléktalan már nem élt, a rendőrség joggal gondolhatta, hogy senki sem fog a pénzért jelentkezni.
Miután pedig előkerültek az örökösök, gyorsan cselekedni kellett, és megtörtént a nyomravezetői díj átnevezése az eredményes felderítői munkáért nyújtott jutalommá.
Azt viszont, hogy ki a felelős a történtekért, nem sikerült egyértelműen kideríteni.
Már csak két kérdésünk lenne, amire valószínűleg nem fogunk választ kapni. Az első: Ha nem került elő az ellopott érték, miért fizetett jutalmat a rendőröknek a vállalkozó? A másik pedig: Milyen eredménnyel zárult az említett belső, tényfeltáró vizsgálat?
Egy biztos, az ügy ősszel a bíróságon folytatódik.
