Fantáziánknak köszönhetően nem nehéz elképzelni, hogy egy reggel a rohanó XXI.
század helyett az 1900-as évek elején ébredünk. Az ábrándozást megkönnyíti, ha
kezünkbe vesszük a korabeli sajtó egy-egy példányát. Rögtön kiderül, mitől is
volt hangos a száz évvel ezelőtti Szombathely.
A Szombathelyi Friss Ujság egyike volt azoknak a lapoknak, amelyek az országos hírek
mellett napról napra beszámoltak a megyeszékhely fontos és aprócseprő dolgairól. Időutazásra
fel! A megsárgult lapok politikai botrányaiból, véres szenzációiból és mulatságos
társadalmi híreiből ollózunk hónapról hónapra.
Múzeumépítés finisben némi pénz még elkelne
Száz esztendeje Szombathelyen vége felé közeledett a kultúrpalota építése.
A befejezéshez 3500-4000 koronára lett volna még szükség. A kultúregyesület választmánya
úgy határozott, hogy a hiányzó építési költség kétharmad részének megajánlása
iránt a városhoz, egy harmadrész megszavazása iránt pedig a vármegyéhez fordul.
Nem kételkedünk abban, hogy a vármegye és különösen a város áldozatkészsége
lehetővé fogja tenni azt, hogy a muzeum épitése minél előbb, még ebben az esztendőben
teljes befejezést nyerjen.
A dolog ugyanis ugy áll, hogy a városnak ez a muzeum eddig még pénzbe nem került. A
telket az igaz, a város adta, mást eddig nem nyujtott. A kulturegyesület
felejthetetlen emlékü választmányi tagja, néhai Wälder Alajos adott egymillió téglát
s a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének eléggé meg nem köszönhető
közbenjárására a kultuszkormány adott eddig cirka százezer koronát az épitésre.
Azonkivül az országos főfelügyelőség, illetve ennek utján a közoktatásügyi kormány
a kulturpalota berendezési költségeire ujabban 25000 koronát engedélyezett s évről
évre ezer koronát meghaladó összeggel járul a kultur egyesület, - most már városi
uzeum, gyönyörü, gazdag gyüjteményeinek a kiegészitéséhez, gyarapitásához. A míg
tehát a nagyobb vidéki városok az ezután létesitendő közmüvelődési házakért
versenyre kelnek és tekintélyes anyagi áldozatok meghozatalára mutatnak hajlandóságot,
csakhogy ilyen kulturpalotákhoz juthassanak, - eddig városunk ugyszólván készen kap
egy pompás muzeumi épületet gazdag könyv, régiség, néprajzi gyüjteményeket. Azt,
az épitésből még hiányzó összeget, - a mit a kormánytól az eddigi nagyszabásu pénzsegélyek
megadása után már nem remélhetünk, - a föld alól is elő kell teremteni.
A pénz előteremtését és a befejezést nem lehetett tovább halogatni.
Azért olyan sürgős, halasztást nem türő a dolog, mert a kulturegyesület
és a város, mint tudjuk meghivta a muzeumok és könyvtárak országos szövetségét
1908-ra Szombathelyre.
Az az illusztris testület, - a vidéki muzeumok és könyvtárak tudós vezetőit magában
foglaló szövetség idei pécsi közgyülésén a meghivást elfogadta és igy 1908-év
tavaszán városunk falai között üdvözölhetjük a hazai muzeális és könyvtár ügynek,
a magyar tudományos világnak a kitünőségeit. Erre a ritka kulturális ünnepre pedig
a városi muzeumnak a maga gyönyörü gyüjteményeivel teljesen készen felszerelten
kell állnia, hogy bemutathassuk vendégeinknek e vármegye és város kulturális emlékeit
s mai közmüvelődési állapotát.
Felütötte fejét a lépfene
Magyarország lakói még alig feledték a pozsonyi lépfene-járvány szörnyűségeit,
amikor Szombathelyen gyanús állatot kísértek a vágóhídra. A járvány lehetősége
nagy riadalmat okozott 1907 októberében.
A járvány megszünt. Tegnap azonban kevéssé mult, hogy városunk közegészségügye
nem jutott Pozsony sorsára. A vágóhidon egy ökröt vágtak le, az állatorvos lépfene
tüneteit konstatálta. Gróf Szapáry Pál kisunyomi uradalmában egy 6 éves vöröstarka
ökör felfújódott. A beteg állatot Szombathelyre szállitották és ifj. Heinrik Mór
mészárosnak eladták. Az ökröt tegnap délután vágták le s a szokásos állatorvosi
vizsgálat alkalmával Hábetler József városi állatorvos megállapitotta hogy az ökör
magasfoku bélgyuladásban szenvedett s mint ilyent a közfogyasztástól eltiltott.
Ifj. Heinrich Mór azonban nem nyugodott bele az orvosi véleménybe és felülvizsgálatot
kért. Kisfaludy József rendőrkapitány, Alexy Emil dr. városi tiszti főorvos és Bognár
József m. kir. főállatorvosokból álló bizottság kiszállt a vágohidhoz és
megvizsgálta a levágott ökröt. A vizsgálat arra a meglepő felfedezésre jutott, hogy
az állaton a lépfenebetegség tünetei észlelhetők.
Kisfaludy József rendőrkapitány nyomban intézkedett, hogy a levágott állatnak minden
testrésze élvezhetetlenné tétessék, karbollal leöntessék és zárt kocsiban a
gyepmesterhez szállitassék, ahol rendőri felügyelet mellett az állatot elássák. A vágóhid
második számu kamráját, ahol az állatot levágták, fertőtlenitik és teljesen
kitisztitják.
Bognár József a levágott állat vérét mikroszkópikus vizsgálat alá veszi, hogy a
betegség minőségét minden kétséget kizárólag megállapithassa. A szigoru és
legmesszebb menő óvintézkedéssel megakadályozták tehét a veszedelmes betegség befészkelését
és e tekinteteben első sorban Hábetler József állatorvos lelkiismeretes munkája, máspdsorban
a felülvizsgáló bizottság és a rendőrhatóság gyors intézkedési érdemelnek
elismerést.
Házinyúl-tenyésztés Szombathelyen
A húsárak folytonos emelkedése miatt fogott össze Szombathely néhány polgára
1907 őszén, és életre hívtak egy a házinyúl tenyésztésével és értékesítésével
foglalkozó egyesületet.
Az a körülmény, hogy a piaci s főként a husárak napról-napra emelkednek, ugy, hogy a szerényebb viszonyok között élő kisiparok, tisztviselő, munkás csak áldozatok árán jut az életfentartáshoz szükséges husquantumhoz, arra inditotta több tiszteletben álló polgártársunkat, hogy a többi nyugoti állam nagyobb városaihoz hasonlóan a sokkal olcsóbb házinyulhust hozza közforgalomba, illetve, egy házinyultenyésztő és értékesitő egyesületet alakit Szombathelyen, amelynek hatásköre kiterjedne az egész vármegyénkre.
A belga óriásnyúlba vetett hit futótűzként terjedt szét a városban. A helyi lapokban sorra láttak napvilágot a nyúltenyésztésről szóló ismeretterjesztő írások. A szellemi felvértezéssel párhuzamosan elkezdődtek az egyesület alapításával kapcsolatos munkálatok.
Alig néhány hete, hogy megindult a mozgalom a szombathelyi házinyultenyésztő egyesület megalakitása érdekében, ezt az ügyet ugy városunkban mint az egész vármegyében oly melegen karolták fel, hogy mint a kibocsátott gyüjtőivekből amelyeket még mindig tömegesen irnak alá, - is kitünik, az alakuló közgyülés elé, amely most vasárnap délután 4 órakor a városháza nagytermében lesz, a legnagyobb reményekkel tekinthetünk.
Tűz a kávéházi moziban
Nagy riadalmat keltett tegnap este fél 10 óra tájban a Sabaria kávéház
vendégei körében villamos rövidzárlat következtében támadt tüz. A mozgófénykép
készülékeit tartalmazó zárt helyiség, amikor a mozgófénykép javában működött,
- kigyuladt és egy pillanat alatt az egész fabódé belső része lángokban állott.
Berger J. órásnak, aki a gépet kezeli, - a hirtelen támadt tűz jobb karját teljesen
összeégette s szerencséjére megőrizte lélekjelenlétét és a lángtengerből
kiugrott. A tüzet eloltották, de a kávéház annyira megtellett füsttel, hogy a vendégek
távozni voltak kénytelenek. A tüzet rövidzárlat okozta; a villamosvezeték gyuladt
ki.
Néhány nap múlva, a helyszíni vizsgálatok eredményének ismeretében már nem rövidzárlatról
szóltak a hírek.
Tudósításunkban azt irtuk, hogy a tüz rövidzárlat folytán keletkezett, de
amint a tüzvizsgálat kideritette a tüzet a kinematograf rendkivülimód gyulékony,
ugynevezett film-je okozta, amely téves kezelés folytán a reflektor (ivlámpa) tüzétől
meggyuladt és a környező faszerkezetet lángba boritotta. Eszerint tehát a keletkezett
tüz a villamosvezetékkel semmiféle okozatu összefüggésben nincsen.
Évadnyitó hangverseny
Száz éve a szombathelyi polgárok nem büszkélkedhettek felújított Bartók
Teremmel, a hangverseny-évad kezdetét azonban ők is különleges ünnepként élték
meg.
A sziniévaddal egyidőben a hangverseny-évad is megkezdődik. Még pedig sokatigérő
omennel. A szezont ugyanis Rosenthal Mórnak, a világhirü zongoraművésznek önálló
hangversenye nyitja meg, oly ritka műélvezetet igérve a közönségnek, amilyenekben
valóban csak a nagy nyugati metropolisok népének van alkalma gyönyörködni. S hogy
mos Szombathely is hozzájut, ez nagy bizonysága annak, hogy a vidéki városok közt
Szombathely első helyen áll zenekultura dolgában
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
