Lovasok, mazsorettek és Magyarország legrégebb óta működő amatőr fúvószenekara színesítette azt a menetet, amelyben négy fiatalember vitte a világhírnek örvendő Szőlőjövések könyvét. Az ünnepségen 1740, óta részt vesznek a gazdák, poncichter tulajdonosok és csaknem mindenki, akinek köze van a szőlőhöz, borhoz. Természetesen a főszerep ezúttal is a reggel lemetszett szőlőhajtásoké volt. Borbarát hölgyek, borlovagok is vonultak a tömegben.
- Kőszeg 1341 bor kiviteli kiváltságot kapott Anjou Károlytól, ezzel Sopron és Pozsony mellett Nyugat-Európába is eljutott a kőszegi bor. Ez komoly lendületet adott a kőszegi borgazdaságnak. Az 1532-es török ostrom után, amikor Kőszeg megállította a nyugat felé vonuló törököket, I. Ferdinánd vámmentességet adott a kőszegi bornak. A XVII-XVIII. században a borászat volt a húzó ágazat és erre jó példa a Szent Imre templom, amit boradóból építettek. A jó minőségű bor is szerepet játszott abban, hogy 1648-ban Kőszeg szabad királyi városi rangot kapott III. Ferdinándtól. A Szőlőjövések könyvét 1740-től vezetik, amit reményeink szerint az utódok is még nagyon sokáig ápolnak.
A XIX. század végén a filoxéra Európa más részeihez hasonlóan itt is kipusztította a szőlőültetvények nagy részét. A mai gazdák talpraállítoták a szőlőművelést és borkultúrát. Az utóbbi 10-15 évben óriási fejlődésen ment át a kőszegi bor, rangos megmérettetéseken, borversenyeken büszkélkedhetnek a helyi borászok. Azt kívánom nekik, hogy a jövőben is ilyen eredménnyel műveljék ezt a szakmát. Ez azt jelenti, hogy lesz bőven jó minőségű kőszegi bor és ihatunk mindannyiunk egészségére mondta el megnyitóbeszédében Huber László polgármester.
A polgármester köszöntője után a Hajnalcsillag néptánc együttes ropta be a városháza előti teret a Tulipán zenekar zenéjére.
Stefanics Kornél, a kőszegi hegyközség elnöke elmondta, hogy bár a mostani fenológiai stádiumban még nem lehet következtetni a szüret várható idejére, eredményére, de a hagyománytisztelet a szőlősgazdákban nagyobb annál, minthogy szakmai okokra hivatkozva kisebbítenék a nap szépségét.
A mostani télen ritkán ment 5 fok alá a hőmérséklet, így fagykárok sem
keletkeztek. Tavaly ilyenkor 10 cm-es, most azonban még csak 3-4 centiméteres
hajtásokat sikerült begyűjteni Szent György napján. A hirtelen jött felmelegedés
és a csapadék hatására intenzívebb növekedésre lehet számítani. Néhány lelkes
szőlőgazda jóvoltából tovább gyarapodik a szőlőterület.
Tavaly átlagos szüretre
került sor. A nyári aszály után leesett csapadék pótolta a léhiányt. Az átlagos
cukorfok 18-20 körül mozgott. A hegyközség elnöke ezután 2007-es kékfrankossal
kínálta a polgármestert, majd folytatódott a ceremónia. A borkirálynő köszöntője
következett. Láng József borász serleget vehetett át, mivel vörösborát
választották a hölgyek borának. Sor került két borbarát hölgy avatására
is, akik az eskü szövegének elmondása és koccintás után válhattak borbarát
hölggyé.
A menet ezután a Szőlőjövések könyvét követve a várba vonult.
Font Sándor, a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke az elmúlt 20-25 év kutatási eredményeiről is szót ejtett. Mint mondta, a kutatók vizsgálatai alapján a mértékkel bort fogyasztóknál hosszabb a várható élettartam és alacsonyabb az érrendszeri, agyi-, rákos megbetegedések száma. Azokban az országokban, ahol tradicionálisan bort fogyasztanak akár 40-60 százalékkal is csökkent a fenti betegségek kialakulásának esélye azokhoz az országrészekhez képest, ahol nem fogyasztanak bort.
De vigyázat, az előbbi adatok napi 2-3 deciliter bor fogyasztására esetén érvényesek. Kevesebbnél nő a betegségek kialakulásának esélye, többnél pedig rohamosan nő! Tavaly egy parlamenti ülésnap csak a bor élettani hatásairól szólt. A jó bor nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat, hiszen a szőlő gyökere képe 15-25 méteres mélységbe nyúlni és az ásványi anyagok bekerülnek a gyümölcsbe, majd a borba.
Elkövetkezik az az időszak, amikor egy államnak érdeke lesz, hogy a borfogyasztás növekedjen, azért hogy kevesebb legyen a beteg ember és kevesebbet kelljen az egészségügyi pénztárnak fizetnie utánuk. De érdeke a borfogyasztónak is, hogy egészségesebb legyen és érdeke a szőlősgazdának is érvelt Font, aki egy másik kutatásból is hozott példákat. Az ember életében védőfaktoroknak nevezzük azokat a jelenségeket, eseményeket, ami az életet meghosszabbítja. Az egyik ilyen a kisközösségekhez való tartozás, mint pl. a focimeccsre való kijárás, a kocsmába járás.
A legszűkebb közösséghez való tartozás a család, majd a városhoz, egyházhoz, nemzethez való tartozás közösségi élménye. Akik úgy érzik, hogy tartoznak ilyen közösséghez, azoknál ez védőfaktorként hat. Én azt láttam ezen az ünnepségen, hogy Kőszeg városa -őrizve a 269 éves hagyományát- egyben a városlakók egészséges életéről is gondoskodik. Látni lehetett, ahogy a mazsorettek, borászok, iskolások, borbarátok, fúvósok mind-mind egy közösséghez akarnak tartozni.
A méltató szavak után Németh János művész-tanár röviden ismertette a
Szőlőjövések könyvét. -Ez egy Európában egyedülálló kuriózum. Mindig ugyanezen
a napon, Szent György napján rajzolták be kézzel a szőlővesszőket és kézzel
írták a bejegyzéseket is. Olyan ez a könyv, mint a középkori kolostorokban készült
kódex kezdte mondandóját Németh János, aki ezután kifejtette, miért is játszott
jelentős szerepet Kőszeg a magyar kultúrában, történelemben és bortermelésben,
majd néhány érdekes lapot mutatott be a híres könyvből.
Volt idő, amikor nem
festették le a szőlőhajtásokat, csupán lerajzolták. De mindig méretarányosan
készültek a rajzok. Meteorológiai szempontból az időjárást is őrzi ez a kötet. A
kezdetekben még sikerült hajtásokat lerajzolni, de az 1700-as évek végén
változások jöttek, és több lapon keresztül csak bejegyzéseket olvashatunk arról,
hogy a hideg idő miatt nincs mit megörökíteni, csak alvórügyek vannak. 1788-tól
tizenegynéhány éven keresztül így semmit nem rajzoltak.
Később viszont volt olyan év, amikor pótlappal kellett megnövelni a lap magasságát, hiszen akkora leveles hajtások voltak, hogy már nem fértek be az oldalra.
1991. óta Kőszeg testvérvárosának, Vaihingennek a szőlővesszői is bekerültek a könyvbe. A tapasztalatok alapján a német városban Szent György napján még nincsenek annyira kifejlődve a hajtások, mint Kőszegen. De a könyvben jól látszik a mindig azonos területekről begyűjtött vesszők közötti különbség is. Például a Királyvölgy védett, hamar felmelegedő domboldalain mindig fejlettebbek a hajtások, mint a pár kilométerrel arrébb fekvő szelesebb, hidegebb területeken. A rajzolók precizitására jellemző, hogy még a jégverések nyomai is látszanak a vesszőkön a korábbi években.
Németh János 1991. óta örökíti meg a hajtásokat a Szőlőjövések könyvébe. A 71 éves művész a rendezvény után elmondta lapunknak, hogy ezt óriási megtiszteltetésnek tekinti.
- Hagyományos ceruzarajzzal történik a pontos, méretes rajzolása a vesszőknek, majd ezt követi a festés, akvarellel. Az ilyen jellegű munkákat így lehet a legmegbízhatóbban elkészíteni. A könyv nem is tűrne más festéket. Az akrilról nem tudjuk, hogyan viselkedik évszázadok múlva, az akvarell pedig tradícionális, már bizonyított. A könyv rajzai nagyon érdekesek, mert mindig szakavatott ember készítette őket.
A ratio educatio kiadása után nyolc városban, például Kőszegen is rajziskola
nyílt. A céhekbe tömörült mesterek a rajzolást magas fokon sajátították el. A
kőszegi rajziskolába neves, akadémiát végzett embereket hívtak meg tanárnak. A
lőcsei születésű, bécsi akadémiát végzett Schubert Károly az első vezető,
akiről tudunk és feltehetőleg a könyv első rajzai is tőle származnak, vagy a
tanítványaitól. Az 1820-30-as években Kugler János vezette az iskolát és több
évtizeden keresztül készítette a könyv rajzait, amelyeket alá is írt. Őt Hanély Antal festőművész, majd a vője követte. Az
1950-es években a Budapestre került Hanély unoka is rajzolt bele.
A könyv őrzi az
egyik leghíresebb magyar botanikus, növényrajzoló, Csapody
Vera festményeit is. Meg kell még említeni a szombathelyi Tanárképző
korábbi rajztanszék-vezetőjét, Horváth Jánost, vagy a kőszegi Bechtold István ornitológust is- tartott
rövid visszatekintést a könyvbe 18. alkalommal rajzoló Németh János, akitől azt is
megkérdeztük, milyen bort kedvel.
Úgy alakult az életem, hogy a tanárképzőt
Egerben, azaz híres borvidéken végeztem, majd a munkám Kőszegre szólított, ami
szintén borvidék. A nyarakat pedig Tokajban, a nemzetközi művésztáborban szoktam
tölteni. A világ legjobb borával ott lehet találkozni. Általában én a fehér
borokat kedvelem, inkább az édeskéseket. A legkedvesebb a Cserszegi fűszeres és a Szürkebarát, de a tokaji
furmintot is nagyon szeretem.
