Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Újabb bejegyzés került a világhírű kőszegi Szőlőjövések könyvébe

Szent György napja 268 éve jeles nap a kőszegiek naptárjában: ilyenkor minden a bor, a szőlő körül forog...
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Lovasok, mazsorettek és Magyarország legrégebb óta működő amatőr fúvószenekara színesítette azt a menetet, amelyben négy fiatalember vitte a világhírnek örvendő Szőlőjövések könyvét. Az ünnepségen 1740, óta részt vesznek a gazdák, poncichter tulajdonosok és csaknem mindenki, akinek köze van a szőlőhöz, borhoz. Természetesen a főszerep ezúttal is a reggel lemetszett szőlőhajtásoké volt. Borbarát hölgyek, borlovagok is vonultak a tömegben.

Nézd meg galériánkat!

- Kőszeg 1341 bor kiviteli kiváltságot kapott Anjou Károlytól, ezzel Sopron és Pozsony mellett Nyugat-Európába is eljutott a kőszegi bor. Ez komoly lendületet adott a kőszegi borgazdaságnak. Az 1532-es török ostrom után, amikor Kőszeg megállította a nyugat felé vonuló törököket, I. Ferdinánd vámmentességet adott a kőszegi bornak. A XVII-XVIII. században a borászat volt a húzó ágazat és erre jó példa a Szent Imre templom, amit boradóból építettek. A jó minőségű bor is szerepet játszott abban, hogy 1648-ban Kőszeg szabad királyi városi rangot kapott III. Ferdinándtól. A Szőlőjövések könyvét 1740-től vezetik, amit reményeink szerint az utódok is még nagyon sokáig ápolnak.

A XIX. század végén a filoxéra Európa más részeihez hasonlóan itt is kipusztította a szőlőültetvények nagy részét. A mai gazdák talpraállítoták a szőlőművelést és borkultúrát. Az utóbbi 10-15 évben óriási fejlődésen ment át a kőszegi bor, rangos megmérettetéseken, borversenyeken büszkélkedhetnek a helyi borászok. Azt kívánom nekik, hogy a jövőben is ilyen eredménnyel műveljék ezt a szakmát. Ez azt jelenti, hogy lesz bőven jó minőségű kőszegi bor és ihatunk mindannyiunk egészségére – mondta el megnyitóbeszédében Huber László polgármester.

Nézd meg galériánkat!

A polgármester köszöntője után a Hajnalcsillag néptánc együttes ropta be a városháza előti teret a Tulipán zenekar zenéjére.

Stefanics Kornél, a kőszegi hegyközség elnöke elmondta, hogy bár a mostani fenológiai stádiumban még nem lehet következtetni a szüret várható idejére, eredményére, de a hagyománytisztelet a szőlősgazdákban nagyobb annál, minthogy szakmai okokra hivatkozva kisebbítenék a nap szépségét.

A mostani télen ritkán ment –5 fok alá a hőmérséklet, így fagykárok sem keletkeztek. Tavaly ilyenkor 10 cm-es, most azonban még csak 3-4 centiméteres hajtásokat sikerült begyűjteni Szent György napján. A hirtelen jött felmelegedés és a csapadék hatására intenzívebb növekedésre lehet számítani. Néhány lelkes szőlőgazda jóvoltából tovább gyarapodik a szőlőterület.

Tavaly átlagos szüretre került sor. A nyári aszály után leesett csapadék pótolta a léhiányt. Az átlagos cukorfok 18-20 körül mozgott. A hegyközség elnöke ezután 2007-es kékfrankossal kínálta a polgármestert, majd folytatódott a ceremónia. A borkirálynő köszöntője következett. Láng József borász serleget vehetett át, mivel vörösborát választották a „hölgyek borának”. Sor került két borbarát hölgy avatására is, akik az eskü szövegének elmondása és koccintás után válhattak borbarát hölggyé.

A menet ezután a Szőlőjövések könyvét követve a várba vonult.

Nézd meg galériánkat!

Font Sándor, a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke az elmúlt 20-25 év kutatási eredményeiről is szót ejtett. Mint mondta, a kutatók vizsgálatai alapján a mértékkel bort fogyasztóknál hosszabb a várható élettartam és alacsonyabb az érrendszeri, agyi-, rákos megbetegedések száma. Azokban az országokban, ahol tradicionálisan bort fogyasztanak akár 40-60 százalékkal is csökkent a fenti betegségek kialakulásának esélye azokhoz az országrészekhez képest, ahol nem fogyasztanak bort.

De vigyázat, az előbbi adatok napi 2-3 deciliter bor fogyasztására esetén érvényesek. Kevesebbnél nő a betegségek kialakulásának esélye, többnél pedig rohamosan nő! Tavaly egy parlamenti ülésnap csak a bor élettani hatásairól szólt. A jó bor nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat, hiszen a szőlő gyökere képe 15-25 méteres mélységbe nyúlni és az ásványi anyagok bekerülnek a gyümölcsbe, majd a borba.

– Elkövetkezik az az időszak, amikor egy államnak érdeke lesz, hogy a borfogyasztás növekedjen, azért hogy kevesebb legyen a beteg ember és kevesebbet kelljen az egészségügyi pénztárnak fizetnie utánuk. De érdeke a borfogyasztónak is, hogy egészségesebb legyen és érdeke a szőlősgazdának is – érvelt Font, aki egy másik kutatásból is hozott példákat. –Az ember életében védőfaktoroknak nevezzük azokat a jelenségeket, eseményeket, ami az életet meghosszabbítja. Az egyik ilyen a kisközösségekhez való tartozás, mint pl. a focimeccsre való kijárás, a kocsmába járás.

Nézd meg galériánkat!

A legszűkebb közösséghez való tartozás a család, majd a városhoz, egyházhoz, nemzethez való tartozás közösségi élménye. Akik úgy érzik, hogy tartoznak ilyen közösséghez, azoknál ez védőfaktorként hat. Én azt láttam ezen az ünnepségen, hogy Kőszeg városa -őrizve a 269 éves hagyományát- egyben a városlakók egészséges életéről is gondoskodik. Látni lehetett, ahogy a mazsorettek, borászok, iskolások, borbarátok, fúvósok mind-mind egy közösséghez akarnak tartozni.

A méltató szavak után Németh János művész-tanár röviden ismertette a Szőlőjövések könyvét. -Ez egy Európában egyedülálló kuriózum. Mindig ugyanezen a napon, Szent György napján rajzolták be kézzel a szőlővesszőket és kézzel írták a bejegyzéseket is. Olyan ez a könyv, mint a középkori kolostorokban készült kódex –kezdte mondandóját Németh János, aki ezután kifejtette, miért is játszott jelentős szerepet Kőszeg a magyar kultúrában, történelemben és bortermelésben, majd néhány érdekes lapot mutatott be a híres könyvből.

–Volt idő, amikor nem festették le a szőlőhajtásokat, csupán lerajzolták. De mindig méretarányosan készültek a rajzok. Meteorológiai szempontból az időjárást is őrzi ez a kötet. A kezdetekben még sikerült hajtásokat lerajzolni, de az 1700-as évek végén változások jöttek, és több lapon keresztül csak bejegyzéseket olvashatunk arról, hogy a hideg idő miatt nincs mit megörökíteni, csak alvórügyek vannak. 1788-tól tizenegynéhány éven keresztül így semmit nem rajzoltak.

Később viszont volt olyan év, amikor pótlappal kellett megnövelni a lap magasságát, hiszen akkora leveles hajtások voltak, hogy már nem fértek be az oldalra.

1991. óta Kőszeg testvérvárosának, Vaihingennek a szőlővesszői is bekerültek a könyvbe. A tapasztalatok alapján a német városban Szent György napján még nincsenek annyira kifejlődve a hajtások, mint Kőszegen. De a könyvben jól látszik a mindig azonos területekről begyűjtött vesszők közötti különbség is. Például a Királyvölgy védett, hamar felmelegedő domboldalain mindig fejlettebbek a hajtások, mint a pár kilométerrel arrébb fekvő szelesebb, hidegebb területeken. A rajzolók precizitására jellemző, hogy még a jégverések nyomai is látszanak a vesszőkön a korábbi években.

Nézd meg galériánkat!

Németh János 1991. óta örökíti meg a hajtásokat a Szőlőjövések könyvébe. A 71 éves művész a rendezvény után elmondta lapunknak, hogy ezt óriási megtiszteltetésnek tekinti.

- Hagyományos ceruzarajzzal történik a pontos, méretes rajzolása a vesszőknek, majd ezt követi a festés, akvarellel. Az ilyen jellegű munkákat így lehet a legmegbízhatóbban elkészíteni. A könyv nem is tűrne más festéket. Az akrilról nem tudjuk, hogyan viselkedik évszázadok múlva, az akvarell pedig tradícionális, már bizonyított. A könyv rajzai nagyon érdekesek, mert mindig szakavatott ember készítette őket.

A ratio educatio kiadása után nyolc városban, például Kőszegen is rajziskola nyílt. A céhekbe tömörült mesterek a rajzolást magas fokon sajátították el. A kőszegi rajziskolába neves, akadémiát végzett embereket hívtak meg tanárnak. A lőcsei születésű, bécsi akadémiát végzett Schubert Károly az első vezető, akiről tudunk és feltehetőleg a könyv első rajzai is tőle származnak, vagy a tanítványaitól. Az 1820-30-as években Kugler János vezette az iskolát és több évtizeden keresztül készítette a könyv rajzait, amelyeket alá is írt. Őt Hanély Antal festőművész, majd a vője követte. Az 1950-es években a Budapestre került Hanély unoka is rajzolt bele.

A könyv őrzi az egyik leghíresebb magyar botanikus, növényrajzoló, Csapody Vera festményeit is. Meg kell még említeni a szombathelyi Tanárképző korábbi rajztanszék-vezetőjét, Horváth Jánost, vagy a kőszegi Bechtold István ornitológust is- tartott rövid visszatekintést a könyvbe 18. alkalommal rajzoló Németh János, akitől azt is megkérdeztük, milyen bort kedvel.

–Úgy alakult az életem, hogy a tanárképzőt Egerben, azaz híres borvidéken végeztem, majd a munkám Kőszegre szólított, ami szintén borvidék. A nyarakat pedig Tokajban, a nemzetközi művésztáborban szoktam tölteni. A világ legjobb borával ott lehet találkozni. Általában én a fehér borokat kedvelem, inkább az édeskéseket. A legkedvesebb a Cserszegi fűszeres és a Szürkebarát, de a tokaji furmintot is nagyon szeretem.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Könnyű

Hirdetés