Ki ne vágyna Anconába, a holdvilágos tengerparti éjszakába, ahol, mint a mesében, a gubancos szálak maguktól kisimulnak, ahol a nyár és a szerelem örök és halhatatlan. Mert, milyen élet zajlik egy Adria-parti város főterén, az 1970-es években? Pezsgő és fordulatos, meglepő és különös eseményekkel, egyéniségekkel súlyosbított. A levegőben örökzöld olasz slágerek szálnak, hal- és szerelemszag árad…
Kismacsó és kismatyó románca
Október 9-én először mutatkozott be nagyközönség előtt Szombathelyen Tomao Nicomaco amorózó, gyakorló csődör és udvartartása. Volt, jelenlegi és leendő(?) szerelme, dadogós lánya, és a féktelen mediterrán bohózathoz szükséges szerethető figurák: a hátrányos helyzetű vándormuzsikus, az életunt milliomos, a risztorantéra áhítozó kávéház-tulajdonos, és a gyermekének apát kereső szombathelyi naiva. És, hogy teljes legyen a felsorolás: a piazza életét felpezsdítő olasz halászok, fociszurkolók, és japán turisták. Vajda Katalin, Valló Péter és Fábri Péter vidám komédiája, Goldoni modorában, a szombathelyi társulat előadásában magyarosan olasz retro-őrület lett. Táncba hív, pláne, hogy a slágereket élőben, újra hangszerelve (Döme Zsolt zenei vezető irányításával) egy (részben szimfonikusokból álló) buli-zenekar szolgáltatja.
A 60-as, 70-es évekbeli olasz slágerek, a retró érzést erősítő vizuális és zenei gegek, a sorjázó poénok mindvégig magas szinten tartották a hangulatot. Az első percek feszélyezettsége elmúltával a közönség végig együttlélegzett a darabbal. Az est végén pedig már nem lehetett tudni, hogy a születésnapját ünneplő Kiss Marinak, vagy a fergeteges komédiázásnak szólt-e a felállva tapsoló publikum ovációja. A Budapest Operettszínház főrendezőjének, Béres Attilának szombathelyi rendezése úgy tűnik, meghatározó mérföldköve lesz a szombathelyi színház-építkezésnek. Aki megnézi a darabot, megérti: a könnyű műfaj, ha felszínen könnyűnek is látszik, roppant nehéz, jól és ügyesen szórakoztatni, három órán át komoly teljesítmény.
Az Anconai szerelmesek következő szeánszai október 13-től kezdődően mindenki számára élvezhetőek.
Pais-H. Szilvia
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
