A Weöres Sándor Színház és a Savaria Szimfonikus Zenekar összefogása a hasonló gondolatok találkozásából ered: az a nemes szándék vezérli, amely a város kulturális életéért a saját szervezeti kereteken kívül is tenni akar. A közös munka már tavaly, a 9700 bemutatója kapcsán elkezdődött, 2009. szeptemberében pedig külön szerződésben rögzítették, hogy a színház zenés előadásaiban kizárólagosan a szimfonikus zenekar művészei működnek közre.
Az együttműködés azonban ennél sokkal többről szól. Első lépésként – már idén decemberben - színészek és zenészek közösen, a Budapesti Fesztiválzenekar által szervezett, és a Merlin Színházban nagy sikerrel bemutatott kakaókoncertek mintájára, játékos formában ismertetik meg a gyerekekkel a komolyzenét és a hangszereket. Másodikként egy, 2010. tavaszán induló, változó tematikájú sorozattal lepik meg a közönséget a Bartók Teremben, ahol 40 perc zene és 30 perc próza váltja egymást. Itt a művek keletkezésének körülményeiről olyan érdekes háttértörténeteket is elmesélnek majd, amiket ritkán olvasni bibliográfiákban. Jordán Tamás példának okáért József Attila: Levegőt! című versét említette: kevesen tudják, hogy irodalmunk egyik remeke valójában a hajdani Szép Szó vitaindító vezércikkeként, megrendelésre született.
Az új kulturális helyszínként sikeresen debütált Zsinagóga Udvar ugyancsak közös fellépéseknek ad otthont jövőre. Augusztusban - „ha már egyszer a Megyeháza udvarán csak sötétedésig lehet próbálni”-, a karneváli előadás színészei ide is beköltöztetik a prózát, hogy a szimfonikusokkal együtt szórakoztassák a közönséget.
