Felkészültünk a télre. Csak hó és hideg ne legyen!
(Egy állami cég vezetőjének tréfásnak szánt megjegyzése)Téli képek
Szombaton délelőtt kilenc órakor kezdett szállingózni a hó, majd egyre intenzívebben esett. Az utcákat hamar belepte és végre igazi téli látvány fogadta az embereket. Míg néhány évtizede a fekete tél volt hírértékű, mostanában már az is érdekes, ha decemberben esik a hó. Bár egyáltalán nem beszélhetünk sok hóról, a közlekedés mégis azonnal lelassult és sok koccanás is történt. A kis sebesség miatt nagyobb baj azonban nem történt. A fehérséget látva felnyaláboltuk a fényképezőgépünket és tettünk egy nagy kört Szombathelyen, útba ejtve a Fő teret, a Savaria Múzeumot, a Szent Márton temetőt is. Képgalériánkban ebből látható egy tekintélyes válogatás.
Fárasztó
Egy diákcsoportot is lekaptunk a Fő téren. Velük játszódott le az alábbi, számunkra fárasztó párbeszéd.
-Lefotóztál? Hun leszünk fenn?
-A nyugat.hu-n.
-Hun?
-Te, nem hun, hanem hón!
-Azt úgy mondják, havon…
Miután elpusztult agysejtjeinkről megfeledkeztünk tovább kattintgattunk. Emberek, kutyák, szobrok, utcarészletek kerültek objektív végre.
Kamionstop
Közben kaptuk a hírt, hogy egy Zala megyei baleset és a dombok síkossága miatt Szombathely határában megállítják a kamionokat és kényszerpályára küldik őket, az egyik külső sávot parkolónak használva. Lengyel, litván, orosz monstrumok álltak az út szélén, mikor odaértünk, a rendőrök pedig igyekeztek elmondani, miért is kell állniuk. A vépi Galambos Trans termináljának egyik vezetője is megjelent és több nyelvű szórólapot osztottak ki a pilótáknak, amiből kiderült, hogy néhány kilométerre őrzött parkoló és melegedő, étterem, szállás várja őket. Sokan döntöttek úgy, hogy betérnek, így kulturált körülmények között bekkelték ki a kényszerpihenőt, amiről senki nem tudta, meddig tart majd.
Mi közben szemügyre vettük a rendőrök új mellényét és az esővédő sapkaborítást is, amelyeket a napokban osztanak ki a kapitányságon. Az utak mellett ezentúl már ilyen látvány fogadja az autósokat.
A kamionosok végül néhány óra után útra kelhettek, a parkolásért pedig semmit nem kellett fizetniük. Az út „felszabadulásáról” több sofőr tőlünk értesült. Többek között az a szlovák sofőr is, aki erre a hírre nem örült igazán.
Most ittam meg egy rumos teát. Ezzel a mai napomnak lőttek, holnap meg kamionstop. Nem kockáztatok, hétfőn indulok tovább
– mondta a férfi, akihez előzőleg az a hír jutott el, hogy szombaton valószínűleg már nem mehet senki Rédics felé kamionnal. Egy horvát sofőrpáros viszont örült a hírnek, de indulás előtt még rendeltek egy-egy bőséges adag meleg ételt, ha már kényszerpihenőre kárhoztattak.
Felfedezések kora
Az egyik sokszámjegyű úton hirtelen belénk villant a felismerés, miért gazos a magyar árokpart az út szélén és az osztrák miért nem. A 86-os út felé tartva sehol nem láttunk prizmákat, sem fákat, ezek nélkül viszont csak az út két oldalán a gaz jelezte, merre kanyarog a behavazott út a nagy fehérségben. A fő közlekedési utakon láttuk nyomát a hóeltakarításnak a letaposáson kívül is, sok szombathelyi úton azonban nem igazán lehetett észrevenni, hogy az elmúlt hat órában történt-e ott takarítás. A városszéli hipermarket parkolójában hótoló traktort és hólapátos embereket láttunk munkában. A havas közúton felemelt lapáttal haladó hótolóval viszont nem tudtunk mit kezdeni. A futott kilométere meglesz ugyan, de a hó letaposását az autók is elvégzik.
Annyit még megjegyeznénk, hogy nem esett sok hó, ekkora hóadagtól nyugati szomszédaink vidám örömtáncot járnának, hogy ennyivel megúszták. Érdekes módon ők valahogy jobban megbirkóznak a hó megfelelő helyre tolásával, igaz, valószínűleg az anyagi hátterük jobban megvan erre. Mi pedig megszoktuk, hogy öt-tíz centi hótól késnek a vonatok, leáll a közúti közlekedés és a híradókban vezető hír, hogy decemberben esik a hó. A többit mondják el képeink, tapasztalataikat pedig Önök is megírhatják.
