Szombathely felől (a 8-as, és 74-es főútvonal kereszteződésénél) a Rába árterén keresztül érkezünk, és szinte előzmény nélkül beesünk a főtérre. Körbemustrálunk: emberléptékű hely, gyönyörű természeti környezetben, az utcácskák hol felfutnak a dombtetőre, hol leszaladnak a völgybe. „Faluriportunk” következő állomása Vasvár: egy dimbes-dombos város, épülgető-szépülgető emberléptékű kis ékszerdoboz. A Fő térnek itt jó évtizede még nyoma sem volt, átutazóban csupán az omladozó sztálinbarokk házfalak tűntek fel. Történelmi hagyatékból is kevés maradt az egykor névadó megyeszékhelyként funkcionáló Vasváron, de látványosan igyekeznek, ami megmaradt, azt megbecsülik.
Elvegyülünk a piacon
Hétköznap délelőtt, piacnap van, sátrasok sorakoznak a szakközépiskola előtti szabad területen. A kánikulában is kitartóan ácsorognak a bugyi-zokni-divatcikk árusok. Érdeklődő is bőséggel akad. Találomra beszélgetésbe elegyedünk: milyen hely Vasvár? – firtatjuk. Egy középkorú nő szóba is áll velünk, ő gyüttment, majd húsz éve él itt, gyerekei innen repültek ki. Szép hely, de nagyon zárt kisváros, nem fogadják be az idegeneket egykönnyen. A fiatalok törölközőkkel a kézben sietnek: Unalmas, de jó, hogy van strand…- nevetnek.
Gazdálkodnak abból, amijük van. A dombtetőn például a felszabadulási emlékművet nem rombolták le, kilátót építettek belőle. Ott-jártunkkor egy diáklány sütette magát a nappal, a rekkenőben csodaszép a kilátás.
Csodatévő forrásuk is van - szembetegségekre
Szentkút-völgye híres Mária-búcsújáróhely - egy legenda is kötődik ehhez. Egy huszárkapitány, Horváth Ferenc 1860 körül a forrás vizében megmosakodva nyerte vissza látását. Hálából kápolnát építtetett, és egy ideig maga is remetévé lett. A huszárkapitányt a helyiek később Szent Ferencnek nevezték el. Később ugyan megházasodott, de élete végéig gondját viselte a Szentkútnak és a zarándokoknak. Horváth Ferenc példája nyomán a szentkúti forrás vizéről úgy tartották, meggyógyítja a szembetegeket. Ezért is indult el a forráshoz a búcsújárás. Ma is sok ezer zarándok keresi fel. (Két búcsúnapja van, a „Nagyboldgogasszony” augusztusban, és szeptemberben a „Mária nevenapi.)
A Szentkút környékén egy lourdes-i barlang is található. Idővel komfortosítani szeretné a város a zarándokhelyet, jelenleg ugyanis a forrásvíz is csak egy csövön folyik ki. Amúgy a főtéren is van „forrás”, a Mária éneket zenélő ivókút.
A városkának saját kempingje is van, a stranddal szemben
Miután a korábbi üzemeltető nem bírta tovább a veszteségeket, az önkormányzat úgy határozott, nem zárják be, inkább megpróbálják minimális költségekkel, közmunkaprogramban foglalkoztatottakkal működtetni. A kempingbe folyamatos a helyfoglalás, inkább a panziók feltöltöttsége nem állandó.
A Szentkútról a strand felé vesszük az irányt, délelőtt tíz tájban páran már pancsolnak a medencékben, amiből kettő is van, egy sportmedence, úszni vágyóknak, egy másik az idősebbeknek és kisgyerekeseknek. Vasváron 2100 méteres mélyben 78 fokos termálvíz rejtőzik, amelyet csak részben aknáznak ki: ez adja a városka Távhőjét, és ezt a családias hangulatú fürdőt. Ráadásul megfizethető áron, 800 forintos felnőttjeggyel, és van 300 forintos úszójegyük is.
Nem akarnak Sárvár és Bük nyomába lépni, nem terveznek élményfürdőt építeni sem, mert ezek többnyire veszteségesek, egy forráshiányos önkormányzat nehezen tudja magára vállalni – meséli már a polgármesteri hivatal hűvös irodájában Kovács Tilda alpolgármester (amióta kinevezték államtitkárnak V. Németh Zsoltot, azóta ő a megbízott polgármester)
„Az Őrség árnyékában vagyunk”
Amiért első körben érdemes Vasvárra látogatni - az a páratlan környezeti adottsága, a Vasi-Hegyhát. Nagy hagyománya van itt helyben is a bakancsos turizmusnak, természetjáróik szakosztálya közel száz főt számol. Vasvárról 150 km felfestett túraútvonalon el lehet jutni a térség nevezetességeihez, a májusban és szeptemberben szervezett túráikra az egész országból érkeznek. A felfestett túraútvonalon gyalog is megközelíthető a gersekaráti, a döröskei, a szajki tó és a Jeli Arborétum. Jáki templom is csak 25 km.
„Az Őrség árnyékában vagyunk, kevesebb figyelem irányul ránk, azonban gyakorta tapasztaljuk, ha véletlenül betéved hozzánk valaki, meglepetéssel tapasztalja, milyen szép természeti és épített környezetben élünk. Ez a város is hét dombra épült, mint Róma.”- teszi hozzá az alpolgármester-asszony.
Az aktív korúak jó része ingázik
Vasvár a Vasi Hegyhát központja: olyan intézményekkel, amelyek hasonló nagyságrendű városokban általában nem találhatók meg, például rendőrkapitányság és földhivatal.
Közel 4700-an laknak itt, a vasváriak száma évek óta stagnál: a statisztikai adatok szerint közel annyian költöznek be, mint ahányan kitelepülnek. Követik az országos trendet: a legnagyobb probléma, hogy nagyobb a halálozás aránya, mint a születésé, így fogyatkoznak évről-évre.
A vidéket sokáig a megye gazdaságilag legelmaradottabb térségeként tartották számon, ahol jelentős foglalkoztatási problémával is küszködnek. Az aktív korúak jó része – mesél az alpolgármester - napi bejáró, a környező nagyvárosokban találnak munkát, Zalaegerszegre, Szombathelyre, Sárvárra ingáznak. „Soha nem fogjuk tudni azt ígérni, hogy minden szakmának, csoportnak tudunk helyben munkát adni. Bár próbálunk mindent megtenni: nyitottunk ipar területet, és ha a vállalkozó bizonyos létszám felett foglalkoztat, egy forintos jelképes áron letelepedhet.” - meséli az alpolgármester, majd hozzáteszi, a legnehezebb itt is az alacsony iskolai végzettségűek helyzete, ők tudnak a legnehezebben elhelyezkedni.
A város legnagyobb munkáltatója egy informatikai szolgáltatásokkal foglalkozó cég. Közel 220-en dolgoznak itt, nemcsak a megyéből, még Zalából is ingáznak ide, középfokú végzettségtől tudnak szakképzéssel bíró felsőfokú képzettségű munkaerőt foglalkoztatni. A helyi szakközepes diákok közül pedig a jobban teljesítő végzősöket egyből tudják alkalmazni.
Új projekt a Béke ház
A bemagolandó történelmi dátumok közt, ha visszalapozunk fejben, bizonyára beugrik 1664. augusztus 10-e és a Vasvári béke, ami szégyenletes eseményként vonult be nemzeti históriánkba. A valószínűsíthető helyszínén épült később egy ház (a békekötés minden bizonnyal egy sátorban történt), ahol Dr. Trettel László is élt, és a szegények orvosaként tisztelték. Díszpolgára lett a városnak. A ház a civil szervezetek otthona – ez kerül most felújításra, és tavaszra el is készül. Ebben a házban született Makrai Katalin, az államfő Dr. Schmitt Pál felesége.
Vasvári Múzeumban is kerengünk
Elmúlt évtizedben a város meghatározó jelképe lett az a Domonkos rendi kolostor, amely Magyarország legrégebbi ma is álló koldulórendi épülete. – itt alakították ki a belvárosi múzeum-együttest. Pár évtizede még a város szégyene volt – az egykori kolostori szobákból szociális bérlakásokat alakítottak ki, pusztult minden, míg neki nem álltak a felújításnak. Milliárd fölötti a ráfordított összeg. A műemlék falához épített kulturális központot leválasztották a kolostorról, egy új, a Magyar Kultúra városához méltó épület készült, amelyben már színházterem is van. (A központ Nagy Gáspár költő nevét vette fel.)
A déli rekkenőben a múzeum folyosóin hűsölünk. Egyedül is komplett tárlatvezetést kapunk. Első körben „Kapuk a múltba” címmel mi is végigjárjuk az interaktív, főként gyerekeknek készült, Vas vármegye történelmét bemutató szobákat. A rekonstrukciókból, különböző látványelemekből és műtárgymásolatokból álló tárlat három egységre oszlik: a gyepűkapu a határvédelmet és a megye kialakulását, a városkapu a településeket és a mindennapi életet, a templomkapu pedig az egyházat és a művészetet mutatja be.
A múzeumban a Domonkos gyűjtemény a legnagyobb és legtartalmasabb. Az anyag zöme messzebbről nagy kolostorokból érkezett. Találhatunk egy műemlékkönyvtárat és egy rekonstruált szerzetesi cellába is bekukkanthatunk, a kutatóknak pedig a műemlékkönyvtár anyaga mellett egy rendtörténeti szakkönyvtár, egy kisebb levéltár, egy folyamatosan bővülő adattár is rendelkezésre áll. Fent a Sárkánytoronyban Török Richárd fiatalon elhunyt szobrászművész emlékkiállítása kapott helyet.
A gyűjtemény vezetője, Dr. Zágorhidi Czigány Balázs elmeséli: a véletlen folytán került hozzájuk az anyag. A szobrászművész szülei kerestek egy méltó helyet fiúk hagyatékának. Semmi kötődésük nem volt Vasvárhoz, véletlen folytán ismerkedtek meg a város vezetésével, és nagyon megszerették a helyet.
Régészek ásnak a kolostor udvarán
A múzeumban most is átalakítások folynak, interaktív raktárt alakítanak ki, ahol a gyerekek kézbe vehetik a régiségeket. A padlásra vezető meredek lépcső elé egy vásznat szeretnének kifeszíteni, a lépcsőre pedig le lehet majd csücsülni, és indulhat a mozi.
A kolostorkertben munkások és régészek kutakodnak. A tervek szerint – teszi hozzá a múzeum vezetője - a megemelkedett talajszintet csökkentik, és a kolostor eredeti hangulatához illőbb belső udvart alakítanak ki. Egyúttal a város is egy új közösségi térrel gazdagodik, szabadtéri koncerteket terveznek ide.
Búcsúzásként a múzeum szomszédságában a Domonkos templomba is bekukkantunk, aztán Zalaegerszeg felé vesszük az irányt, itt áll a Vasvári sánc, Árpád-kori határvédelmi rendszer ma is látható szakasza, amelynek rekonstrukciója az un. Vaskapu, érdekes történeti és építészeti emlék.