Valószínűleg mindenki emlékszik arra a brit animációs sorozatra, amiben az élénk színű, babamozgású űrlénykék hancúroztak zöld dombokon. A Teletubbies 1997-ben indult el az angol BBC-n (itthon az RTL Klub tűzte műsorra), elsősorban az egy és négy éves kor közötti gyerekeket megcélozva. A pofonegyszerű, gyakran ismételt monológokat, az egyes jelenetek tempóját és az egész látványvilágot egy kognitív pszichológus segítségével rakták össze - aki, úgy tűnik, jó munkát végzett, mert a gyerekműsor sikere elsöprő volt, még BAFTA-díjat is nyert.
A lila Tinky Winky okozta a galibát
A széria erős képi világa iránt persze senki nem volt közömbös. Akadtak például, akik szerint a rituálészerűen ismételt szavak és a figurák megjelenése egyenesen egy begombázós pszichedelikus élménnyel ért fel - mások azonban nem voltak ennyire megengedők. Az első komolyabb kritika akkor csapódott le a tabbikra, amikor Jerry Falwell amerikai konzervatív baptista lelkész, tévés hittérítő azt találta állítani: a lila szereplő, Tinky Winky rejtett homoszexuális példakép akar lenni, amire nem csak színe utal, hanem a fején háromszöget formázó antenna is, amibe az LMBT-mozgalmak egyik jelképét látta bele. Mi több, ez a karakter gyakran egy női táskát lóbálva látható, és a mozgása is gyanús.
A BBC akkor, 1999-ben hivatalosan úgy reagált:
Tinky Winky egy kedves techno-bébi egy varázstáskával.
Ken Viselman, a show amerikai terjesztéséért felelős vállalat képviselője annyival toldotta ezt meg, hogy Tinky Winky se nem meleg, se nem heteró, csak egy szereplő egy gyereksorozatban.
2007-ben még Lengyelország gyerekjogi ombudsmanja is felhozta a témát, ám amikor kielégítő választ kapott egy megbízott szexológustól, miszerint a sorozat semmilyen negatív hatást nem gyakorol a gyermeki elme fejlődésére, leszállt róla. A gyanú árnyéka azonban azóta is ott lebeg a Teletubbie-k fölött, az internet népe meg persze ebből is viccet csinált, például így, így és így.
A napokban azonban megtörte a csendet valaki, aki a lehető legközelebb volt a figurákhoz: egyikük, a sárga Laa Laa ruhája mögött ugyanis ő bújt meg. Nikky Smedley a Birmingham Mail újságnak nyilatkozott a melegügyi célozgatások kapcsán, mégpedig úgy:
Miféle ember lehet az, aki a nyilvánvaló ártatlanságot valami másnak akarja magyarázni? Aligha voltunk szexuális töltetű lények.
Smedley ma már hivatásos mesemondóként dolgozik, és úgy véli, a show, amiben tíz évet eltöltött, egy zseni műve.
Fantasztikus, hogy valahol a világon egy gyerek ránéz Laa Laa-ra, és felnevet
- mondta.Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
