BUÉK - mit jelentsen ez?
Vajon mit jelenthet ez a rejtélyes négy betű? A Vasmegyei Napló „írásszakértője” erre kereste a választ az 1911-es esztendő első lapszámában, kacagtatóan felvázolva az egykori közszereplők között fennálló (v)iszonyokat.
A mai napon a szombathelyi posta kocsiszámra viszi szét az üdvözlő leveleket. A legtöbbje persze csak négy ismeretes betüt ir a neve után: b.u.é.k. Az avatatlanok persze azt hiszik, hogy ez annyit jelent. Boldog uj évet kivánok. Ez azonban vaskos tévedés. Irásszakértőnk, aki egyben kitünő gondolatolvasó is, ezt kereken tagadja és azt állitja, hogy ennek értelme más. Egészen más. Például a Kiskos István helyettes polgármester négy betüje, amit Brenner Tóbiásnak irt, azt jelenti: Bárcsak Utánad Én Következnék! A Brenner Tóbiás polgármester négy betüjének, amit Kiskos Istvánnak irt, ez a jelentősége: Bizony Uram Évekig Koplalhatsz. A Molnár János gyógyszerész négy betüje Babics Istvánhoz igy hangzik: Bizony Utállak Én Komám! A Babics István betüi ezt jelentik Molnár Jánoshoz cimezve: Betöröm Egyszer Ugyis Koponyádat!
A Geist Jenő négy betüje, a mit Szmida Lajoshoz intézett, aki a városi zárszámadások átvizsgálásáért csupán kétszáz koronát kapott ezer helyett: Büntetésül Ugrálhatsz Én Körülöttem. Az Ungár Zsigmond malomtulajdonos négy betüjének, amit az iparkamara tagjaihoz intézett, ez a jelentősége: Bejutok Ugyis Égyszer Közétek. A Bodányi Ödön főmérnök négy betüje, amit a városi képviselőkhöz irt, ezt jelenti: Beszélhettek, ugysem ér kellemetlenség. A Kucsera Ádám temetkezési vállalkozó négy betüjének értelme ez: Barátom, utoljára én kocsiztatlak.
Volna még több is, aminek az értelmét munkatársunk ilyen kitünően megfejtette, de ezeket felebaráti szeretetből majd csak a jövő ujévkor közöljük.
Tűz! Tűz! Tűz!
Száz esztendeje az újévre virradó éjszakán kis híján tragédia történt a szombathelyi Hungária Kávéházban, ahol a mulatni vágyó közönség mozizással töltötte a Szilvesztert.
A kávéházak telve voltak mulatni vágyó közönséggel és a kávésok, hogy elhelyezhessék a sok vendéget, persze alaposan egymáshoz tologatták az asztalokat, székeket, ugy, hogy sok helyen mozdulni sem lehetett és a székpiramisokon át a pincérek is csak nagy ügygyel-bajjal tudták kiszolgálni a mulatni vágyó nagy számu közönséget. Igy volt ez a Hungária-kávéházban is .
Röviddel éjfél után Kreutzer András villamos szerelő ujból fel ment a bádoggal bevont gépbódéba, hogy mozgófényképekkel szórakoztassa a vendégeket. A Szilveszter-esti vigságos hangulat ráragadt a gépkezelőre is, aki még fönt keskeny fülkéjében is áldozott Bacchusnak, sőt a vendégek szerint égő szivarral a szájában inditotta meg a vetitőgépet. Ez a bünös könnyelmüség aztán hamarosan megbosszulta magát. A gép hengeréből leforgott celluloid filmlemezek ugyanis - nem ugy mint, több helyen – egy másik gépre csavarodtak föl, hanem egy kosárba kerültek, ahol még az előző képek is hevertek tarka összevisszaságban. Állitólag rövidzárlat következtében, de valószinüleg a kosárba esett szikra folytán aztán váratlanul lángralobbantak a letekert filmek és a következő pillanatban sürü, gomolygó füst tódult ki a bódé ablakain.
Rettenetes pánik tört ki erre a nem várt fordulatra. A megrémült közönség fejét veszitve ugrott fel helyéről és kétségbeesett orditással igyekezett kimenekülni a veszedelmes helyiségből. Ez azonban igen nehezen ment. Az életösztön felébredt a jelenlévőkben és egymást lükdösve, taszigálva igyekeztek kijutni egymás testén, a torlaszokba emelt székeken, feldült asztalokon keresztül ki a szabadba. Növelte a pánikot, hogy hátul bezuztak több ablakot és ezen keresztül igyekeztek menekülni kifelé, amit az elől lévők arra magyaráztak, hogy robbanás történt. Elől meg a nagybőgős akadt meg szerszámjával az ajtónál, ugy hogy a közönség egymás testén keresztül dulakodott, egy őrmester pedig kardjával vagdalkozva próbált magának utat nyitni a felizgatott tömeg tömött sorain keresztül.
Végre, mikor a közönség sorai ritkulni kezdtek, a bátrabb férfiak kifutottak az udvarra és vödrökben vizet hordva, szerencsésen eloltották a bódéban lappangó tüzet. A tüz igy is tömérdek kárt okozott a kávésnak a drága filmek elégése folytán, mert azok több ezer korona értéket képviselnek. De károsodott a pincérek tábora is, amennyiben a megriadt vendégek fizetés nélkül futottak ki a kávéházból, amely a véletlen folytán igen kellemetlen Szilveszteri mulatság szinterévé vált.
A már-már tragikusnak nevezhető esemény hatására Kisfaludy József rendőrkapitány szigorú intézkedéseket hozott.
Elrendelte, hogy a jövőben nem szabad az asztalokat és székeket szorosan egymásra tolni, hanem az egyenes irányba állitott asztalok között mindenütt megfelelő utat kell hagyni a pincérek és járókelő közönség részére . Erről mindenkinek rendes tervrajzot kell késziteni és jóváhagyás végett bemutatni a rendőrségnél.
A kapitány szigoruan elrendelte, hogy ugy amint az Apolló-szinházban van, a falakon piros üvegbura alatt gyertya gyujtandó, nehogy az esetleg beálló sötétség miatt zavarok támadjanak a kávéházakban.
A kávéházak ajtajait állandóan nyitva kell tartani, azonkivül a jövőben nem szabad a vendégeknek a helyükről eltávozni .
Ez utóbbi intézkedés szükségességét az magyarázza, hogy a kávéházi mozizás elterjedésével a pincérek körében megszokottá vált az ajtók kulcsra zárása, nehogy a vetítés közben a sötétség leple alatt fizetés nélkül távozzanak egyes vendégek. A szabályok betartása csak rendőri ügyelet biztosításával volt lehetséges, ami a kávéházi mozizás költségeinek növekedésével járt, ám a cikk írójának meggyőződése szerint „a közönség szivesebben fizet nekik minden egyes alkalommal öt-tiz fillérrel többet, csakhogy biztos legyen abban, hogy az életét azért a kis szórakozásért nem kell kockára tennie.
Házavató a Vasmegyei Takarékpénztárnál
Száz éve avatták fel Szombathelyen a Vasmegyei Takarékpénztár új épületét, amely modern berendezésével igazi látványosságnak számított a megyeszékhelyen. A gazdag büfével és ízes pohárköszöntőkkel kísért háziünnepségen Kirchknopf István főpénztáros vállalta a házigazda szerepét. A sajtó képviselői számára rendezett bemutatót követő szombaton a nagyközönség számára is nyílt napot rendezett a sikeres pénzintézet.
a Szombathelyen székelő Vasmegyei Takarékpénztár részvénytársaság, amely tavaly október 26-án ünnepelte meg fennállásának 25 éves fordulóját, a Kőszegi-uca 2. sz. alatt levő – László Sándor szombathelyi épitész igazán sikerült tervei után készült – uj palotájába költözött. Az uj és modern berendezésü pénzintézet helyiségeit, némi háziünnepséggel kapcsolatban, tegnap délután fél hat órakor mutatták be a szombathelyi sajtó képviselőinek, akik teljes számban megjelentek, hogy tanui legyenek egy pénzintézet szinte mesés fejlődésének, amely ugyszólván példás a pénzintézetek sorában.
Ami megragadja figyelmét a szemlélőnek, az a gyönyörü márványfeljáró, amely a modern, tágas terembe vezet. Ez a terem maga is érdemes a megtekintésre. Hatalmas, magas terem ez, ahol a tisztviselői kar munkálkodik. Nyolc, nagy, hármas ablak szolgáltatja a világosságot a terembe, amelyhez hasonló nagy s modernül berendezett tágas helyiség nincsen Szombathelyen. Nemcsak a méreteit tekintve, hanem a gyönyörű berendezésénél fogva is. A gyönyörű teremből nyilik a vasajtó a páncélszobába, az ugynevezett safe-deposit-ba, ahol páncéllal körülvett falak között és acél szekrényekben őrzik az agilis társaság és a magánosok vagyonát.
Ujitás még a pénztárszobában, hogy az esetlges betörések ellen leleményes módon védekeztek és a padlózatra helyezett csengők nemcsak a külső helyiségekben és a földszinten levő üzletben alarmirozzák a jelenlevőket, hanem a csendőrséget és a rendőrséget is értesitik az esetleges bajról. De nemcsak a nagyterem, hanem az egyes osztályok, az igazgatóság és a censorok termei is érdemesek a megtekintésre. Mindenütt a modern technika vivmányai tünnek a szemlélő szemei elé, amelyek nemcsak a szemet gyönyörködtetik, hanem tanuságot tesznek az ipar csodálatos fejlettségéről is.
Ki a köpködőkkel!
Szemetelés, falfirkálás, rongálás: városi hétköznapjaink megkeserítői. Száz esztendeje mindehhez még társult egy meglehetősen kellemetlen szokás, a köpködés.
A Vasmegyei Napló többször szóvá tette már azt a türhetetlen állapotot, hogy a piactéri Deutsch féle ház előtt a „köpködők” elállják a járdát, amely a különböző szinü létől tarkállik. A rendőrség azonban még eddig mit sem tett a dolog rendezésére. Amint több vidéki lapban olvassuk, több vidéki város utcáin a rendőrhatóság részéről „tiltó táblácskákat” függesztenek ki, a melyek a járókelőknek egészségi szempontból betiltja a köpködést. Hogy ez az intézkedés mennyire szükséges és időszerü, arról beszélni fölösleges szalmacséplés lenne, - mi a magunk részéről csak egy oldalról kivánjuk a kérdést megvilágitani.
Ez az oldal a tüdővész terjedése szempontjából közelítette meg a témát, miszerint „ a higiénikus életmódhoz pedig elsősorban tartozik az, hogy különösen a megfertőzött tüdejü emberek tartózkodjanak a köpködéstől, mely a bacillusokat tudvalevőleg legintenzivebben terjeszti.
Szaporodó Szombathely
1911 januárjának második felére befejeződött a népszámlálás Szombathelyen. Az eredmények egy fejlődő város bíztató képét tükrözték.
A népszámlálás munkálatai, elkésve ugyan, de végre mégis csak befejezést nyertek. A számlálóbiztosok beterjesztették az összegyüjtött iveket Németh László főszámvevőhöz, a népszámlálás vezetőjéhez, aki már a tegnapi nap folyamán összeállitotta azt a statisztikát, amely kimutatja, hogy Szombathely városának ezidőszerint hány ezer lakosa van. Az eredmény igen kedvező. Azt igazolja, hogy Szombathely lakossága meghaladja a harmincezret, vagyis most mintegy hétezer lélekszámmal van több lakója, mint a legutóbbi népszámlálás alkalmából, 1900-ban.
Igaz, hogy egyesek azt a vérmes reménységet táplálták, hogy Szombathely népessége harmincötezer körül van, a megejtett összeszámolás után azonban immár pontosan meglehet állapitani, hogy csupán 30.063 polgári, azonkivül 1100 katonai lélekszám van Szombathelyen, - az 1900. évi 23.309 polgári és 1442 katonai lélekszámmal szemben. Ez pedig 33 százalékos emelkedésnek felel meg, ami igen kedvező eredmény.
