A szombathelyi Weöres Sándor Színház népszerű színművésze, Kelemen Zoltán ezúttal nem a színpad deszkáiról, hanem a város múltjának egy különleges szeletéről mesél. Sorozatának következő részében egy ikonikus gyógyszertár históriája elevenedik meg: a Kígyó-patikáé, amelyhez a Babics-család sorsa, helyi legendák és történelmi fordulópontok egyaránt kapcsolódnak. A továbbiakban az ő írását olvashatják.
BABICS ÉS A KÍGYÓ
Az 1892-ben épült, szecessziós stílusú épületet Rauscher Miksa tervezte Hoffmann Samu kereskedő megbízásából. Az eredetileg kereskedelmi célokat és lakófunkciót egyaránt szolgáló házhoz mára a város egyik ikonikus gyógyszertárának neve kötődik: jelenleg Kígyó-patika néven ismert.
Babics István gyógyszerész 1859-ben született Pápán. Szombathely első, az 1700-as években alapított patikáját, a Szentlélek gyógyszertárat 1897-től 1906-ig bérelte. Közben 1904-ben szülővárosában, Pápán önállósítani kívánta magát (ellenlábasa Németh Dezső volt), de a helyi közgyűlés egy elutasító miniszteri határozatot követően levette a napirendről Babics és Németh patika alapítási kérelmét, így ez a terve meghiúsult.
1906-ban Babics szombathelyi ellenlábasa Molnár János vette át a Szentlélek gyógyszertárat. A nem éppen harmonikus viszonyukról legendák születtek akkoriban. 1907-ben aztán valóra vált a pápai születésű gyógyszerész régóta dédelgetett álma, megalapította önálló patikáját, az Erzsébet királyné utca 36-os szám alatt (ma Fő tér 31.) található Kígyót, a Hofmann-féle fűszerkereskedés helyén. Ez volt Szombathely 5. ilyen üzlete.
1913-ban a helyi sajtó kereszttüzébe került a Babics-család és ingatlana, ugyanis Babics Károly gyógyszerésztanhallgató, tartalékos huszártiszthelyettes – István fia - öngyilkossági kísérletet hajtott végre a család Erzsébet királyné utcai lakásában. Az ifjú három adag arzénnal és három adag veronállal kívánta kioltani saját életét, ám hála az Isteni gondviselésnek, az időben érkező orvosi segítségnek és ellátásnak, végül nem sikerült. Azt pedzegették, hogy a zord apával való terhelt viszonya vezetett idáig, ezt a feltevést Babics István kategorikusan tagadta. Majd felmerült egy színésznővel összefüggő szerelmi affér is, mint kiváltó ok. „Szerelem ó!” Az igazságra máig nem derült fény.
1920 áprilisában az akkor 61 esztendős, nagy befolyással bíró gyógyszerész a városi közgyűlésben napirend előtti felszólalásban éles kirohanást intézett Kiskos István polgármester ellen. Számon kérte a város első emberét, hogy miért van az, hogy a város keresztény lakossága havi 65 dkg. lisztet kap, míg a zsidók tészta gyúrásra 1 vagon (10 tonna) búzát. Majd javasolta, hogy az Ébredés szabadkőműves páholy (akkor Torna, ma Zrínyi Ilona utca) székházát (a páholyokat ebben az évben felszámolták, majd betiltották) vegye át a város, mivel a bérlet díjat az épületet ideiglenesen használó katonaság nem tudja kinek fizetni. Kritizálta még az égbe szökött moziárakat és az árvizsgáló bizottság munkáját.
Babics István 1921. március 10-én váratlanul elhunyt. A sors érdekes játéka, hogy az üzletet az izraelita dr. Wiener Jenő vette át. Egészen 1944-ig ő irányította a gyógyszertárat. Ekkor azonban sajnálatos módon „közbeszólt” a holokauszt. dr. Wienert elhurcolták, majd eltűnt.
A 2. világháborút követő államosítások a patikát és az épületet is utolérték. A funkciók azonban megmaradtak.
A Kígyó jelenleg Európa egyik vezető gyógyszer-kereskedelmi vállalatának égisze alatt működik, az épület felső szintjein lakások találhatóak.
A patika belsőépítészeti egysége országos védettség alatt áll, ebbe beletartozik a cseresznyefa, intarziával díszített bútorzat (állványzat, táraasztal, pénztárasztal, receptíróasztal, asztalka, kanapé, tükör), a gipszstukkók és padlózat egy része.
Kelemen Zoltán előző írását a szombathelyi Erdődy-kastélyról ITT 
A letűnt arisztokrácia nyomai a szombathelyi Szőlős utcai Erdődy-kastélyban 2025. October 28. 19:07 olvashatják.
