Megkértük Kingát, mesélje el, milyen volt a hétvégi kirándulás, ő pedig örömest állt rendelkezésünkre.
Az országos középdöntőt huszonegyedikén rendezték Budapesten a New Orleans Clubban. Délután kettőre érkeztünk, harminchatan kerültünk be az országból, és huszonnyolcan vettünk részt az élő show-ban.
Minden megyéből két ember jött többnyire, Vas megyét egyedül képviseltem. Két körben és két csoportban mutatkoztunk be, hiszen annyian voltunk, hogy nem fértünk fel a színpadra.
Egy koktélruhás és egy fürdőruhás körben mutattuk meg magunkat a zsűrinek. A megyei döntőhöz hasonlóan itt is kellett beszélnünk. Egy rövid bemutatkozás után egy választott eseményről vagy látványosságról kellett mesélnie mindenkinek a saját megyéjéből. Én a Savaria Karnevált választottam, hiszen mindenki arról ismeri Vas megyét, még az is, aki az ország másik felén lakik.
A hangulat már elég feszült volt köztünk az öltözőben, mindenki tudta, hogy sokat dolgoztunk azért, hogy ott legyünk, így érthető, hogy szerettünk volna bejutni a döntőbe. Kicsit hátrányban éreztem magam, hiszen nagyon sok lány épp fotózásról jött, másnap divatbemutatóra készült vagy éppen egy másik szépségversenyre, nekem pedig nincs ilyen előképzettségem.
Persze Pesten ez egyszerűbb, itt Szombathelyen nagyon nehéz bekerülni ebbe a körforgásba. Sajnos nem jutottam tovább, de rengeteg jó szót és építő kritikát kaptam, ami csak előnyömre válhat. Tudom, hogy még nagyon sok tapasztalatot kell szereznem ahhoz, hogy akár egy országos döntőre vagy egy nemzetközi versenyre kijussak.
Megkerestük, azt a három lányt, aki maga mögé utasította Kingát. Nos, nem csak azért, mert Poki a "mi lányunk", de nem értjük a zsűri hová tette a szemét, simán befért volna a továbbjutók közé...
