Egészen fura belegondolni abba, milyen gyorsan repül az idő. Az 1970-es évek szülöttei például ebben az évtizedben már túl lesznek az ötvenedik életévükön. Persze nemcsak mi emberek öregszünk, hanem a környezetünk is, például az autók, a technika, vagy éppen azok az épületek, melyeket nap mint nap látunk.
Elsőre talán meglepő lehet, de ebben az évtizedben húzták fel Szombathelyen
Míg az előző három köszöni szépen, megvan, addig utóbbi - finoman szólva is - ramaty állapotban van.
Pedig nem volt ez mindig így: egykoron koncertek, majálisok és különböző kulturális események helyszíne volt ez a - még mai szemmel is - hatalmas terület, amelynek központja mára az enyészetté vált.
A következőkben felidézzük az egykoron szebb napokat is látott szombathelyi szabadidőközpont történetét.
I. Az építés
A szabadidőközpont területén egykoron bányaművelés folyt, de a hetvenes években már csak illegális szeméttelepként funkcionált. Ezt a helyzetet elégelte meg a Szombathelyi Szépítő Egyesület, amikor kezdeményezték, hogy a város alakítson ki egy zöldterületet az Emlékmű mögötti részen.
A hasznosításra tervpályázatot írtak ki, a feltétel mindössze annyi volt, hogy "a lakosság minden korcsoportja, a különböző érdeklődésű és mozgásigényű emberek megtalálják az üdülés, a szórakozás és a sportolás" lehetőségét.
A különböző pályázatok - már ha több volt - a múlt homályába vesztek, Rónai Károly építész - aki több, fentebb már említett épület megálmodója is volt - terve viszont megjelent a megyei napilapban, 1975 januárjában.
Az előzetes tereprendezési munka végül 1978 nyarán kezdődött. De a munka nem haladt olyan gyorsan, már akkor is azzal számoltak, hogy legalább másfél év, mire nagyjából végeznek. Ehhez képest 1979 júliusában a Vas népe már arról adott tájékoztatást, hogy a közel húsz hektáros területről
A földmunkát egyébként a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Szépítő Egyesület, valamint a város vállalta - előbbi a költségek felét, nagyjából 1,3 millió forintot - mai árfolyamon több mint 82 millió - állt társadalmi munka formájában.
"Még az idén elkészül a buszforduló és a parkoló is a bejárat mellett, s őszre talán már új, végleges helyére jöhet a cirkusz is. Jó lenne az idén elvégezni a közművesítést, a füvesítést, meg a fásítást" - írták, majd hozzátették, mire ezek a munkák befejeződnek, kész lesz az ifjúsági park kiviteli terve is, ami akkori áron 5-6 millió (mai áron 300-400 millió) forintba fog kerülni.
"A kiszolgáló létesítményekből jövő nyárra talán már felépülnek a legfontosabbak, és már itt táncolhatnak a fiatalok. „Talán...", ugyanis mindez azon múlik, hogy mennyien jelentkeznek társadalmi munkára" - írta a lap akkor.
Nos, ez a "jelentkezés" elég sikeresnek mondható, ugynanis a későbbi tudósítások szerint "Szombathely új büszkeségének" felépítésén csak 1979 nyarán 2200-an dolgoztak. Ez a szám év végére 4 ezerre emelkedett.
Néhány hónappal később, 1980 tavaszán már arról lehetett olvasni, hogy megkezdődik az ifjúsági park kiépítése is, ám az már akkor is látszott, hogy nem lesz vele kevés munka. "A talajt az épületek tervezett szintjére kell hozni. A közművesítés után kezd hozzá a TANÉP az ifjúsági parkhoz tartozó épületek (két vendéglátó és szociális helyiségek) felépítéséhez. Ezt egyelőre a villanyszerelés késése akadályozza, így a május 1-i nyitás csúszik, előreláthatólag május végére" - adta hírül a lap, majd hozzátették, ha a villany kész, akkor indulhat a parkoló és a buszvégállomás, valamint a bejárati út építése. Utóbbival sietni kellett, legalábbis a tudósítás szerint, mert az első tavaszi cirkusz már ide érkezett. Volna.
Csakhogy a munkával nem sikerült időre elkészülni, legalábbis az írások szerint, ugyanis az elektromos hálózatot csak június elején kötötték be, a parkolót és a Homok utca felé vezető utat pedig csak augusztusban aszfaltozták le.
II. A virágkor
Már 1980 novemberét írtuk, amikor a megyei lap áthelyezte a fókuszt az építésekről - bár még korántsem jártak ennek a végén - a különböző eseményekre. Így készült el az az tudósítás is, miszerint a területen az év vége előtt felavatták a "Béke és Barátság" névre keresztelt emlékparkot. Néhány hónappal később, 1981 augusztusában pedig arról adtak hírt, hogy a szabadidőközpontban augusztus 20-i ünnepséget rendeztek, ahol
"Jól megfért egymás mellett a bábszínház, a cseréptörő-karate, a rockmuzsika, a diszkó és a divatbemutató."
Ettől kezdve beindult a rockvonat, legalábbis ez vehető ki az akkori cikkekből, melyekben az EDDA és a Lord koncertjeiről, valamint a 1981-es ősz elején megrendezett „Super Rock Katlan”-ról is lehetett olvasni. Utóbbin egyébként fellépett a Rolls Frakció, a P. Box, az Új Skorpió, a Hobo Blues Band és a Solaris is.
De ahogy fent már írtuk, a munka sem állt le - 1983 januárjában például arról adott hírt a megyei lap, hogy elkészült a nagyszánkó-pálya, belefogtak a sportpályák építésébe és készítik a Homok út melletti járdát is. "Idén már helyükre kerülnek padok is, s várhatóan elkészülnek a játszóterek" - tették hozzá.
Ettől kezdődően beindult az igazi programkavalkád a szabadidőközpontban: ennek egyik fontos állomása volt 1983-ban, hogy ide helyezték át a május 1-i programok nagy részét - többek között a felvonulást is. Ennek oka az akkori írás szerint elsősorban az volt, hogy a Jókai-parkban nem nyújtott szép látványt a letaposott fű, annak helyreállítására minden évben pénzt kellett költeni.
De nemcsak a felvonulást tartották az emlékmű mögötti területen, itt állították fel a bazárokat, a körhintát, és itt verte le a sátrát a bolgár cirkusz is. Este pedig a Lord adott koncertet.
A következő nagyobb eseményt 1984 tavaszán rendezték a központban, ez volt
az első magyarországi ralicross-verseny.
A megyei lap írásai szerint az első hazai futamon 18-an indultak, a versenyzők Budapestről, Kecskemétről, Kaposvárról, Szolnokról, Veszprémből és Zalaegerszegről érkeztek. Bár az a lapból nem derült ki, de a verseny valószínűleg nagy érdeklődést váltott ki - erre utal az is, hogy néhány hónappal később, 1984 szeptemberében ismét versenyt rendeztek, részben a területi adottságok miatt. A hagyomány egyébként sokáig nem is szakadt meg, mindössze 1988 tavaszán maradt ki a rendezvény.
Ezt később további sportesemények követték: rendezték kerékpár-cross és később motoros versenyeket és roncsderbit (első alkalommal 1989-ben) is.
1988-ben pedig a szabadidőközpont adott helyszínt a "Dolgozó Fiatalok Országos Kempingtalálkozójának" is, melynek részeként voltak különböző kirándulások, sportversenyek, este pedig Lord-koncert, Neczpál-diszkó, a Cserga együttes, valamint népszerű humoristák és előadóművészek szórakoztatták a nagyérdeműt.
A rendszerváltás után (1991-től) pedig beindult az autós mozi is. A megyei napilag akkori közlése szerint az első évben olyan filmeket láthatott a nagyérdemű, mint
De kétségkívül az 1991-es év legnagyobb szenzációja a világhírű Deep Purple együttes fellépése volt. A nagy koncertre szeptember 18-án került sor, melyhez azt a színpadot használták, amelyen korábban II. János Pál pápa celebrált misét a(z akkor még) Népstadionban. Kétségkívül a város történetének egyik legjelentősebb zenei eseményről volt szó - nem csoda hát, ha a jegyár is borsos volt: 700 forint, ez mai árfolyamon több mint 10 ezer forint lenne. Ez elsőre nem tűnik soknak, viszont ha ezt összehasonlítjuk az akkor 13 ezer forintos bruttó átlagkeresettel, már érthető, miért sokallták ezt az összeget akkor.
Persze az idő sok mindent megszépít - ezt a koncertet is, így már csak tényleg zárójelben jegyezzük meg, hogy a várt 20 ezer fő helyett mindössze 5 ezren váltottak jegyet az eseményre. (A Deep Purple szombathelyi fellépéséről részletesebben ide kattintva 
Itt járt… a Deep Purple (késett vagy húsz esztendőt) 2009. October 21. 09:52 olvashat.)
A koncertek iránti alcsony érdeklődés egyébként nem volt egyedi eset: később is többször adott hírt a megyei lap arról, hogy a szabadidőközpontban szervezett rockfesztiválok rendre alacsony érdeklődés mellett futottak. Ennek ellenére a kilencvenes években sorra rendeztek a területen különböző nagykoncerteket.
Aztán ahogy telt-múlt az idő, előjöttek más problémák is: 1997-ben például a Savaria Fórum és a Vas népe is arról cikkezett, a környékbeli lakókat elkezdte zavarni az autós mozi - pontosabban a filmek, valamint a vetítésről távozó autósok és motorosok hangereje. Abay Zoltán, a mozi tulajdonosa később azt mondta, próbált megegyezni a lakókkal, ám nem voltak hajlandók kompromisszumot kötni.
A hangerő miatt egyébként az önkormányzat is csak nehezen akarta megadni az - egyébként évente kiadott - engedélyt. De nemcsak ez nehezítette a mozi működését, ugyanis évről évre csökkent az érdeklődők száma is. "Hiába vagyunk jóval olcsóbbak, a munkanélküli segély és az alacsony bér másra kell" - fogalmazott a Vas népének Abay, majd hozzátette, 1997-ben átlagosan 23 és 40 fő közötti közönség figyelte a filmeket.
1999-től egyébként már nem találni írásokat az autós moziról egyik, általunk átnézett helyi lapban sem.
III. A hanyatlás
2000-től aztán egyre kevesebb rendezvényről lehetett olvasni. A szokásos majálist még a következő években itt tartották, de 2001-ben a megyei lap már a területen uralkodó állapotokról írt.
"A néhány évtizede még nagy jövő előtt álló, szórakoztató bázisnak rendeltetett Szabadidőközpont manapság lehangoló látványt nyújt: gumiabroncsok, irdatlan szemétkupacok, sártenger, szellemkastélyra emlékeztető betonépület fogadja a betérőket"
- írták.
Kutnyánszky László akkori városi főépítész Vas népének arról beszélt, az önkormányzat egy olyan terv kidolgozását és megvalósítását tartaná elfogadhatónak, amely üzleti alapokon nyugszik. "Ha akadna olyan vállalkozó szellemű, tőkeerős beruházó, aki fantáziát és profitot lát a területben, megoldódna a probléma" - mondta, majd hozzátette, rombolásban a legnagyobb szerepe az autó- és motorversenyeknek volt, éppen ezért már ettől az évtől kezdődően leállították ezeket a rendezvényeket.
A főépítész arról is beszélt, a Művelődési és Sportháznak évtente több százezer forintba kerül a hatalmas földterület gondozása. Majd hozzátette, az lenne a legjobb megoldás, ha a terület egy részén lakóházakat alakítanának ki.
Bozzai Gábor, az MSH akkori munkatársa pedig úgy fogalmazott, a kihasználatlan betonépület elcsúfítja a környéket, ráadásul a vandálok évi több százezer forintos kárt okoztak.
Bozzai egyébként egy 2004-es cikkben már azt állítota, a gondok 1996-ban kezdődtek, attól kezdve nem volt pénz a terület őrzésére. Hozzátette, akkor bekerítették a területet, de a kerítést nem sokkal később ellopták.
2005 nyarán jött az újabb fordulat: az MSH kht-vá alakult, ezzel együtt - több évtized után - kikerült a kezelésükből a terület. Ezután a Házkezelőségi Kft. kapta meg a feladatot, hogy őrizze meg a terület állapotát. A Házkezelőség közben SZOVA-vá alakult, de ez sem hozott érdemi változást.
Ennek fényében talán nem meglepő az sem, hogy teljesen eltűntek a rendezvények a területről - csak a roncsderbi Húsvéthétfő - szombathelyi roncsderbi 2003. April 17. 05:09 maradt, már amikor éppen megrendezik.
IV. A jövő
Az elmúlt években többször felmerült, hogy végre kezdenek valamit a területtel. Volt szó arról, hogy önkormányzati bérlakásokat 
Önkormányzati bérlakások épülhetnek az egykori szombathelyi Szabadidőközpont területén 2022. January 25. 16:06 építenek, és arról is, hogy lovasközpontot hoznak létre (a tervek 195 millió forintba kerültek, a megvalósításhoz akkor mindössze 3,5 milliárd forint hiányzott). De ezekből végül nem lett semmi.
Nemrég egy fiatal szombathelyi építészmérnök gondolta újra 
Egy fiatal építészmérnök újragondolta az ebek harmincadjára jutott szombathelyi szabadidőközpontot 2025. August 06. 19:01 a területet. Horváth Réka szabadidőközpontként hasznosítaná a parkot: ennek központjában egy épület állna, ami ifjúsági központként funkcionálna. Tervei szerint a különböző foglalkozások és rendezvények mellett lenne lehetőség a mozgásra is. Az építményt a helyi oktatási intézmények is tudnák használni, akár iskolaidőben is. A komplexumhoz természetesen kiszolgálóhelyiségek is tartoznának, és innen történne az egész szabadidőközpont üzemeltetése is.
Hogy mit hoz a jövő a szabadidőközpont számára, továbbra is kérdéses.
Cikkünk megjelenése előtt kerestük a terület gazdáját, a SZOVA-t, akiktől azt kérdeztük, tervezik-e a terület eladását, vagy hasznosítását. Ám válaszukban csak annyit írtak:
A SZOVA Nonprofit Zrt. nem tervezi a szabadidőközpont eladását.
Mindenesetre tény, hogy a terület ramaty állapotban van - és talán nem túlzás állítani azt sem, hogy szerepel Szombathely szégyenfoltjainak listáján.
De most jöjjenek Önök! Szavazzanak, mi legyen a volt szabadidőközpont területén?
Szavazni június 15. hétfő délig lehet.
Cikkünk elkészülésében segítségükre volt a Berzsenyi Dániel Könyvtár és az AGORA Kulturális- és Médiaközpont.
