Vigyorgó szájjal jönnek-mennek a szombathelyi Weöres Sándor Színház folyosóin a színészek, mert egy olyan szezonon vannak túl, ahol szinte minden előadás zajos sikerrel és telt házzal futott. Amiben a színészek is megtalálhatták a számításaikat - kezdte évadzáró (és egyben őszi szezonnyitó) sajtótájékoztatóját Jordán Tamás, a színház igazgatója.
A Dzsungel könyve 
Nagy Cili főszerepet csinált a keselyűből 2014. March 21. 07:59 országos hírű előadás lett, a szerzők (Geszti Péter és Dés László) szakmai körökben mindenhol azt nyilatkozták, hogy fantasztikus produkció született Szombathelyen. (Mi is nagyon szerettük, egyedül azon szomorkodtunk, hogy hiába akartuk újra megnézni, hetekkel az előadások előtt elfogyott minden jegy.)
Elég egyetlen rosszkedvű színész...
Az idei (2013-14-es) évadban 7800 bérletesük volt, Jordán azonban reméli, ezt a számot, egy ilyen különösen jól sikerült évad után sikerül majd növelni. (A Sportház felújítása és a Csákányi bérlet kiesése miatt szintén több nézőre számítanak.) Ráadásul az idei tavaszi szezon összes bemutatóját műsoron tartják szeptemberben is, hiszen nem sikerült kijátszani őket. (Láthatjuk még a Máli nénit 
Ezt bogozd ki Máli néni! – WSSZ premier 2013. November 30. 07:40 , az Illatszertár 
Jordánék a szerelem és az illatok hálójában 2014. February 01. 10:29 t, A dzsungel könyvét és a holnapi premiert, az idei Mohácsi rendezést, a Zűrzavaros éjszakát is)
Egy új műsorterv összeállítása nehéz feladat, hiszen a színészek úgy várják a szerepeket, mint a "pöttyös labdát", és mindenkinek akkorát és olyat kell dobni, hogy az évad végére elégedetten dőlhessen hátra. Mert - folytatta Jordán Tamás - elég egyetlen rosszkedvű színész, a társulat hangulatára olyan hatással van, mint az alma húsára egy csöppnyi barna folt, ami aztán tovább terjed. Másrészt a korántsem homogén ízlésű közönség igényeit is tudni kell kielégíteni. Így aztán lesz minden, operettől a klasszikus drámáig.
Keretben megtalálják a darabok rövid leírását szereposztással, nem is húzzuk vele az időt, csupán annyit, az első őszi bemutató Koltai Róbert rendezésében (játszani is fog) az Én és a kisöcsém lesz. Szinte házi rendezőnek számít Szombathelyen Ivo Krobot, aki most egy kétszemélyes Dosztojevszkij-darabot állít színpadra, A szelíd teremtést.
Jön nagy kedvencünk a Parasztopera is, (a Pintér Béla Társulat előadását láttuk, sírva röhögős tornádó), Mohácsi János állítja majd színpadra.
Klasszikus alapanyaghoz nyúl Alföldi és Czukor Balázs is
Kétszer rendez Béres Attila, aki, ha minden a tervek szerint alakul, a színház hivatalos főrendezője lehet. Valló Péter sem hiányozhat a névsorból, rendezéseinek mindig külön örülünk (legutóbb például az Üvegcipőnek 
Kavics az Üvegcipőben - egy újabb szombathelyi Valló Péter rendezésben 2014. May 02. 12:37 ). Jövő évadban Victor Hugo a Király mulat című darabját állítja majd színpadra (a Rigoletto történetét dolgozza fel.)
Bérleten kívül fut majd Czukor Balázs valószínűsíthetően rendhagyó és formabontó Hamletje. Ahogy Jordán ígérte, a szereplők közt Hamlet biztosan lesz, de Ophéliára már nem esküszik meg. Jövőre, épp egy év múlva, pedig Alföldi Róbert rendez majd Szombathelyen. Viszonylag későn, az évad legvégén (ezért nem lesz bérletben, de játsszák majd eleget) tűzték műsorra Shakespeare Makrancos Katáját.
Kicserélődnek a fiatalok
A társulat jó pár fiataltól megválik. Elmegy Budai Dávid, Kovács Gergely, Kristóf Roland, Lévai Tímea és Poppre Ádám. Helyettük társulati tag lesz Bánfalvi Eszter (a volt Nemzeti Színházas színésznő játszott például a a Chioggiai csetepatéban, a Kőszegi Várszínház nyári darabjában). Friss erőként a kaposvári színésznövendékek érkeznek, színházi gyakorlatra (Edvi Henrietta, Hartai Petra, Jámbor Nándor, Kenderes Csaba, Matusek Attila)
A nyári Karneválszínházban idén egy Labiche-darabot visznek színre, Az olasz szalmakalap címmel. A rendező Réthly Attila lesz. (Szereplők: Mertz Tibor, Sodró Eliza, Hajmási Dávid e.h., Balogh János, Fekete Linda, Horváth Ákos, Németh Judit, Kenderes Csaba e.h., Edvi Henrietta e.h., Hartai Petra e.h., Endrődy Krisztián, Jordán Tamás, Jámbor Nándor e.h., Matusek Attila e.h.)
Kertmozi, és kedvezményes vacsi színház előtt
A következő évadtól a Krúdy Klub a nézők számára kedvezményes vacsora lehetőséget kínál. A kedvezmény az aznap esti előadások előtt 18 órától az előadásra szóló bérlettel vagy jeggyel vehető igénybe. A hetente változó menüről a színház is tájékoztatást ad.
A nyári hónapokban pedig egy kertmozi sorozatot is elindítanak, a Krúdy Klub teraszán. A magyar és a világ filmművészetének kultikus alkotásai közül válogatnak.
WEÖRES SÁNDOR SZÍNHÁZ 2014/2015 BÉRLETES ELŐADÁSOK
2014 ŐSZ
Eisemann Mihály – Szilágyi László: Én és a kisöcsém – operett-őrület két részben
Tüneményes történet, remek szerepek, mennyei muzsika fülbemászó slágerdalokkal. Csupa-csupa örömforrás színésznek, rendezőnek, de mindenekelőtt és mindenekfölött a közönségnek.
Mint a darab rendezője ebben a szinopszisban nem mesélem el a storyt, viszont felszólítom a kedves publikumot, hogy az általam kreált alcímet (operett-őrület) tessenek halálosan komolyan venni!
A ragyogó színészcsapat nevében megígérhetem, hogy a próbák és a majdani előadások az őrület jegyében zajlanak, és remélhetőleg - terveim szerint az Önök jóvoltából - az előadás végén szék nem marad szárazon.
(Koltai Róbert)
A főbb szerepekben: Nagy Cili, Edvi Henrietta e.h., Koltai Róbert, Kálmánchelyi Zoltán, Orosz Róbert, Matusek Attila e.h., Németh Judit, Bajomi Nagy György Rendező: Koltai Róbert Helyszín: NAGYSZÍNPAD
Dosztojevszkij: A szelíd teremtés – színmű –
Dosztojevszkij 1876 őszén írta meg ezt a kisregényét egy – a szentpétervári lapokban megjelent – újsághír alapján, amely szerint „egy szegény sorsú, fiatal varrólányka levetette magát egy harmadik emeleti ablakból… s míg az utcára zuhant, egy szentképet szorongatott a kezében”. Ez a tudósítás annyira megrendítette az írót, hogy hatására három hét alatt papírra vetette egyik legkülönösebb elbeszélését, amelyben megpróbálta képzeletben felderíteni e furcsa öngyilkosság előzményeit és indítóokait. Vallomástevő hőséül az általa teremtett legjellegzetesebb jellemtípust választotta: az „odúlakót”, aki szerinte „a legfontosabb ember az egész orosz világban”. Egy – korábbi történetvázlatai között már felbukkant – öregedő zálogos figuráját, aki magához vesz egy „szelíd teremtésnek” látszó árva lányt, hogy békés és nyugodt családi életet biztosítson magának, de mélységes önzéséből fakadó, féltékeny szeretetével előbb lázadásra készteti, majd az említett újsághírből ismert tragédiába kergeti feleségét.
A szünet nélkül zajló, mintegy hetvenöt perces előadás mindössze két színész szívbemarkolóan őszinte játékára, valamint néhány agyafúrt módon kitalált és kivitelezett tárgy, illetve bútordarab többfunkciós használatára épül. Jutalomjátéknak beillő alakítás lehetőségét kínálja két kiemelkedő tehetségű művészünknek, Csonka Szilviának és Szabó Tibornak. Az ősz folyamán bemutatásra kerülő produkció lesz Ivo Krobot tizenegyedik magyarországi és harmadik szombathelyi vendégrendezése.
Szereplők: Csonka Szilvia, Szabó Tibor
Rendező: Ivo Krobot
Helyszín: MÁRKUS EMÍLIA TEREM
Georges Feydeau: A hülyéje – bohózat –
Pontagnac, a sármos és vérmes párizsi szoknyavadász csinos nőket követ az utcán és bízik a statisztikában: minden harmadiknál célba ér. Amikor egy hete jár Lucienne után, elérkezettnek találja az időt, hogy a lakásáig kövesse. A bohózat első pillanata, amikor beteszi a lábát az ajtón, és boldog, hogy nyert ügye van. Az összes többi pillanat maga a rémálom.
Aki egy bohózati ajtón belép, hagyjon fel minden reménnyel. A cselszövések, hazugságok, félreértések mulattató kavalkádjában felvonulnak a párizsi középosztály színes és furcsa figurái, akik még egy csöpp örömre vágynak, és ezért elnyerik igazságtalan büntetésüket.
A főbb szerepekben: Nagy Cili, Csonka Szilvia, Orosz Róbert, Trokán Péter, Fekete Linda, Balogh János, Horváth Ákos, Edvi Henrietta e.h., Vlahovics Edit
Rendező: Réthly Attila
Helyszín: NAGYSZÍNPAD
Pintér Béla – Darvas Benedek: Parasztopera
„A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki emberekkel történt ez meg nagyon régen.” (Pintér Béla)
A főbb szerepekben: Kiss Mari, Szabó Tibor, Szerémi Zoltán, Mertz Tibor, Bánfalvi Eszter, Sodró Eliza, Bajomi Nagy György, Hartai Petra e.h., Kenderes Csaba e.h.
Rendező: Mohácsi János
Helyszín: MÁRKUS EMÍLIA TEREM
2015 TAVASZ
Eugene O’Neill: Hosszú út az éjszakába – dráma –
Másfél nap története. Amikor a függöny felgördül, feszültséggel teli szobában találjuk magunkat. 1912 augusztusában vagyunk, egy reggelen, amikor James Tyrone, a kopott ruházatú, alkoholista művész fiai, Edmund és Jamie szembesülnek a ténnyel, hogy édesanyjuk, Mary ismét elindult a morfinizmus tragikus lejtőjén. Jamie elvesztette munkáját, Eddie pedig érezhetően súlyos beteg. Ahogy telik az idő, nyilvánvalóvá válik a valóság, azzal együtt anyjuk támadó, sokszor gyermeki reakciója.
A főbb szerepekben: Kiss Mari, Trokán Péter, Orosz Róbert, Kenderes Csaba e.h.
Rendező: Szabó Máté
Helyszín: NAGYSZÍNPAD
Székely Csaba: Vitéz Mihály – komikus történelmi tragédia –
„Erdély története mindig is zűrös volt, de a tizenhetedik század elejére a történelem szereplőinek sikerül végzetesen összebonyolítaniuk itt az eseményeket. A karizmatikus havasalföldi uralkodó, Mihály vajda, egymás ellen fordítja a székelyeket és a magyarokat, és simán elfoglalja Erdély trónját. Hogyan történhetett ez? Előbb foglalkoztatni kezdtek az ide vezető események, majd egyre jobban kezdett érdekelni maga Mihály. Felfedeztem benne a kalandvággyal megáldott karrieristát, akiben jól megfér egymás mellett a tisztesség és álnokság; akinek az élet egyszerre mulatság és taktika; aki ritkán mond igazat, a hazugságait viszont komolyan gondolja; aki attól fogva, hogy ráérez a hatalom ízére, megállíthatatlanul tör előre. Egyszóval megláttam benne a mai politikust.” (Székely Csaba)
A Vitéz Mihály a Weöres Sándor Színház által 2013-ban meghirdetett drámapályázat díjnyertes alkotása.
A főbb szerepekben: Bajomi Nagy György, Csonka Szilvia, Mertz Tibor, Szerémi Zoltán, Szabó Tibor, Sodró Eliza, Németh Judit, Kálmánchelyi Zoltán, Horváth Ákos, Matusek Attila e.h.
Rendező: Béres Attila
Helyszín: MÁRKUS EMÍLIA TEREM
Neil Simon - Cy Coleman - Dorothy Fields: Sweet Charity – musical –
Charity Hope Valentine a New York-i éjszakában dolgozik – ahogyan ő fogalmaz: adakozik –, egy lepukkant lokálban táncol és vadidegen férfiakat tesz boldoggá. Szívének rejtett csücskében azonban egyetlenegy vágy él, az, hogy végre valaki őt ajándékozza meg a boldogsággal. Valaki, aki szereti, aki nem csapja be, nem csalja meg, nem lopja el a pénztárcáját és nem használja ki. Mert Charity csak ilyen férfiakkal találkozik, és minél jobban hisz nekik, annál csúnyábban végzi. Minél nyitottabb szívvel közeledik az emberekhez, annál komikusabb helyzetekbe kerül. Aztán egy szép napon ez a szeretnivaló lány bent ragad egy liftben egy fiúval, aki végre kedves, rendes és... klausztrofóbiás. Talán most rámosolyog a szerencse. Talán most sikerül.
A Sweet Charity című musicalt Federico Fellini Cabiria éjszakái című világsikerű filmje alapján írta a Neil Simon – Cy Coleman – Dorothy Fields trió. A darab ősbemutatójára 1966-ban került sor a Broadway-n, Bob Fosse rendezésében, akinek neve már ismerős lehet a szombathelyi közönségnek a Kabaré és a Chicago bemutatói kapcsán. A musicalben - melynek zenei világa a 30-as évek Amerikájának jazz-, swing- és spirituálé világát követi -, olyan, azóta már világslágerré nőtt dalok hangzanak el, mint a Momentán vagy a Big Spender.
A főbb szerepekben: Nagy Cili, Fekete Linda, Németh Judit, Bálint Éva, Horváth Ákos, Jámbor Nándor e.h., Matusek Attila e.h.
Rendező: Béres Attila
Helyszín: NAGYSZÍNPAD
Victor Hugo: A király mulat – dráma –
Megőrizheti-e egy művész alkotói és erkölcsi szuverenitását, ha feltétel nélkül a hatalom oldalára áll? Van-e joga ettől kezdve méltányosságot és szolidaritást várni a közvéleménytől, ha a diktatúra esetleg a magánéletét is gátlástalanul kikezdi? Állhat-e személyes bosszút az ő apai érzelmeit is lélektelenül semmibe vevő politikai és morális gazemberen, aki történetesen a feljebbvalója?
Ezek a kérdésfelvetések nem egy kritikus hangvételű, kortárs társadalmi drámából származnak: ezek Victor Hugo 1832-ben bemutatott, s mindjárt az első előadás után betiltott színpadi műve, A király mulat című romantikus tragédia alapgondolatai. Egy korabeli francia lap sietett is felvilágosítani a szerzőt: „Hugo úr ne ámítsa magát, darabjai sokkal inkább politikai, mint irodalmi rendszere miatt találnak ellenállásra; a csatákat, melyek munkái körül folynak a színházban és az újságokban, sokkal inkább a pártszellem, mint az irodalomelmélet szelleme mérgezi meg.” Pedig a dráma cselekménye három évszázaddal korábban, I. Ferenc, a féktelen kicsapongásairól és korántsem mindig gáláns nőügyeiről elhíresült francia király idejében játszódik. Főhőse Triboulet, a csípős megjegyzéseivel senkit nem kímélő, nyomorék udvari bolond, akinek egyszer csak rá kell döbbennie, hogy a szoknyavadász uralkodónak az ő titokban felnevelt, még a széltől is óvott, gyönyörű lányát is sikerült becserkésznie, s ezért tehetetlenségében gyilkos bosszút forral…
Aki most hirtelen felkiáltana – „De hiszen ez Verdi Rigolettója!” –, az bizony nem téved: valóban Hugo művéből írták az olasz opera e gyöngyszemének szövegkönyvét. A darab Valló Péter rendezésében, Jordán Tamás főszereplésével kerül színre.
A főbb szerepekben: Jordán Tamás, Sodró Eliza, Kálmánchelyi Zoltán, Nagy Cili, Trokán Péter, Bálint Éva, Endrődy Krisztián, Orosz Róbert, Horváth Ákos, Edvi Henrietta e.h.
Rendező: Valló Péter
Helyszín: MÁRKUS EMÍLIA TEREM
BÉRLETEN KÍVÜLI ELŐADÁSOK
William Shakespeare: Hamlet – tragédia –
Hamlet intelme a színészekhez: „Úgy mondják a szöveget, nagyon kérem, ahogy előadtam maguknak, simán és gördülékenyen; mert ha úgy öblögetnek, mint sok színész, akkor inkább a városi kikiáltóval mondatom el a soraimat. Nagyon tud fájni a lelkemnek, mikor hallom, ahogy egy dühöngő, parókás alak rongyokra tépi az érzelmeit, apró cafatokra, ezzel hasogatja a fülét a földszintieknek – akik többnyire csak a megfejthetetlen némajátékot élvezik, meg a hangerőt. Én lecsukatnám az ilyen alakot, aki szörnyebb akar lenni a szörnyetegnél. Heródesebb a dühöngő Heródesnél. Minden, ami túlzás, az távol van a színjátszás értelmétől, lévén a cél – régen is, most is –, hogy tükröt tartsunk a természetnek: megmutassuk a becsületnek is a maga képét, a gyalázatnak is a maga arcát, az egész kornak, amelyben élünk, mintegy a testalkatát és körvonalait.”
A főbb szerepekben: Csonka Szilvia, Kovács Gergely, Sodró Eliza, Endrődy Krisztián, Orosz Róbert
Rendező: Czukor Balázs Helyszín: MÁRKUS EMÍLIA TEREM
William Shakespeare: Makrancos Kata – vígjáték –
A fiatal és szabad, szép és megzabolázhatatlan Kata nem tűri a béklyókat, a korlátokat. Nem tud és nem akar parancsra szeretni, a férfiak kizárólagos uralmát megtagadja. De nem tudja elkerülni végzetét, a házasságot.
Az öntudatos és erőtől duzzadó férj, Petruchio engedelmes feleséggé kívánja változtatni Katát. Próbatételei egyre kíméletlenebbek. Kata állja és kiállja a próbákat, de hogy valóban szelíd és szolid párja lesz-e a fölötte uralkodni vágyó urának, örök kérdés marad...
Shakespeare híres és hírhedt vígjátéka, A makrancos hölgy vérbő humorral ábrázolja a nő és a férfi kibékíthetetlen ellentétét, örök párharcát.
Az előadást Nádasdy Ádám új fordításában, Bánfalvi Eszter főszereplésével, Alföldi Róbert rendezésében láthatja a színház közönsége.
Rendező: Alföldi Róbert
Helyszín: NAGYSZÍNPAD
