Az utóbbi hónapok legnagyobb hívószava az autóipari centrum, amiről több szó esett már a szombathelyi közgyűléseken és gazdasági rendezvényeken. Röviden a lényeg:
A három említett városban több olyan, nagyobb cég is működik, amelyek az autógyártáshoz kapcsolódnak, oda termelnek alkatrészeket, berendezéseket. És a nagy cégek mellett rengeteg a nekik beszállító kis- és középvállalkozás, a kisebb cégek egy-egy részfeladatra specializálódtak.
A harmadik centrum
Eközben két nagy, autógyártó központ már kialakult az országban, először Győrben (Audi), aztán Kecskeméten (Mercedes). Mintegy egy éve hallottunk először arról, hogy a három város és térségük gazdasági együttműködést tervez, azért, hogy itt alakuljon ki az ország harmadik autóipari központja.
Az alapgondolat az, hogy a térségben működő cégek együttműködjenek, a központ koordináljon és odafigyeljen a minőségbiztosításra, arra, hogy valóban azok a fejlesztések valósulnak meg, amiben megegyeznek.
Ennél is fontosabb azonban, hogy a költséges kutatás-fejlesztési tevékenységet, és a szakképzett munkaerőt adó képzéseket közösen működtessék. A kutatás-fejlesztés az innováció, és a magasabb hozzáadott értékű termelés miatt szükséges.
Sokmilliárd EUR
A kormány nemrégiben kiemelt projektnek 
Megint átadták a felújított szombathelyi belvárost 2012. November 17. 16:04 minősítette a tervet, ennek aztán a 2014-ben induló új EU-pályázatoknál van jelentősége. A kiemelt projektek ugyanis előnnyel pályáznak, és adott esetben kisebb önrészt kell vállalniuk a pályázóknak.
Erről a központról tartottak ma egy félnapos konferenciát Szombathelyen, ahol az érintett városok polgármesterei mellett a vállalkozói szövetség, a kamarák, a nagyobb cégek képviselői is jelen voltak. A kormányt Hende Csaba honvédelmi miniszter és Cséfalvay Zoltán államtitkár képviselte.
Néhány adat a konferencia sajtóanyagából. A magyar autóipar együttes termelési értéke 16,7 milliárd EUR, ennek több mint 90 százaléka export. Az autóipari cégek és beszállítók száma 300 felett van, és több mint 100 ezer embernek adnak munkát, az ágazat a magyar export egynegyedét, a hazai ipari termelés több mint 15 százalékát adja.
Komoly tervek kellenek
Ehhez adódik az elektronikai ipar, ami kiteszi a magyar ipari termelés 25 százalékát, közel 100 százalékos exportaránnyal, és szintén 100 ezer embert foglalkoztatva. A tervezett autóipari centrumban jelenleg 1500 milliárd forint értékű termelés zajlik évente, és 20 ezer embert foglalkoztatnak.
A centrum fejlesztésétől azt várják, hogy újabb 25 ezer munkahely jön létre, teret nyernek a zöld, tehát környezetvédő technológiák, az ipari termelés várhatóan 1000 milliárd forinttal nő, az export 800 milliárddal, elsősorban Németország felé. És 250 milliárd forint értékű beruházás valósul meg a térségben. Mindez 2020-ig.
A konferencia után sajtótájékoztatót tartottak, de ott már csak kérdezni lehetett. Tizenkét ember ült az asztal mögött, a fentebb felsoroltak közül. Néhány dolgot azért sikerült megtudnunk Molnár Miklóstól, Szombathely alpolgármesterétől, aki a moderátor szerepét is betöltötte.
Sok száz kisvállalkozás
Mint mondta, a konferencia apropóját az adja, hogy befejeződött az első szakasz, az elméleti előkészítés, és most kezdődik a gyakorlati megvalósítás. Az érdeklődést jelzi, hogy az előkészítés hírére nagyon sok kisebb cég is jelentkezett azzal, hogy szeretnének alapítók lenni. Pontos számot nem mondott, de több száz kisebb vállalkozásról van.
Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere hozzátette, az Opel legutóbbi fejlesztése 25-30 helyi beszállítónak adott munkát, így látható, hogy a nagy cégek mozgósítják a kisebbeket is. Cséfalvay államtitkár kifejtette, ebben az ágazatban az innováció 60 százalékát a kisebb vállalkozások valósítják meg.
Jönnek majd a szakemberek?
Elhangzott, most az a feladat, hogy komplex tervek készüljenek, mert rövidesen látható lesz, hogy milyen pályázatokon lehet majd uniós támogatásokat elnyerni. Hende Csaba és Cséfalvay közösen ígérte még, hogy ha készek lesznek a komplex tervek, akkor azokat a kormány be fogja illeszteni a gazdaságpolitikai elképzeléseibe.
Felmerült a kérdés, hogy honnan érkezne a 25 ezer munkavállaló. Gyulai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere szerint a térségben jelenleg 30-32 ezer munkanélküli van, akik között vannak szakképzettek is, és lehet számukra képzési programokat is indítani. Számítani kell a fiatalokra is, arra kell biztatni őket, hogy olyan szakmát tanuljanak, amivel itt érvényesülni lehet.
Puskás Tivadar, Szombathely polgármester kicsit igazított az adatokon, mint mondta, Szombathelyen 3-5 ezer között van a munkanélküliek száma. Ő nem a munkanélküliekre számít elsősorban, hanem a helyi képzésekben végzettekre, és a városból elszármazottak visszatérésére.
De megjegyezte, a munkalehetőség vonzza majd a képzett munkaerőt, és számítani lehet a belső migráció növekedésére is. Az államtitkár hozzátette, a belső migráció más változásokat is gerjeszt majd. Kecskeméten állami bérlakásokat kellett építeni, és fejleszteni kellett az infrastruktúrát, ez várható az érintett városokban is.
Hende Csaba a végén azért megjegyezte, most látható az igazi különbség az előző és a mostani kormány között. Mert szerinte az előző kormány az uniós támogatásokat kutyawellnesre és szökőkutakra költötte, a jelenlegi kormány meg gazdaságfejlesztésre fordítja azokat.
