A Jobbik által kezdeményezett rovásírásos táblaállító misszió eredményeként mindezidáig szerte az országban számos településen felállításra kerülhettek olyan helységnévtáblák, amelyek az adott település nevét a régi székely-magyar rovásírással viselik, jelezve ezzel átutazó nemzettestvéreinknek, hogy a településen igazi, hagyományt megőrző és értéket teremtő, nemzeti lelkületű emberek élnek. Bár nem minden esetben volt egyértelmű a döntés végkimenetele, mégis valahányszor a táblaállítás mellett tették le a voksukat az illetékesek - hiszen belátták, hogy pártpolitikától függetlenül kollektív, közös érdek múltunk megőrzése a jelenkor viszontagságai közt -, nem úgy, mint a Vas megyei kisvárosban, Csepregen. A Jobbik Csepregi Alapszervezete is mindezek tükrében szerette volna a misszióba való becsatlakozásunk kapcsán felállítani városunkban a rovásírásos helységnévtáblákat, ám a helyi képviselő-testület úgy gondolta, hogy felkavarja az állóvizet, s nemmel szavazott a képviselő-testületi ülésen a táblák felállítása ügyében. A helyi jobbikosok azonban ebbe nem belenyugodva felemelték szavukat a döntés ellen, s kiállásunknak köszönhetően most úgy néz ki, mégiscsak megvalósíthatjuk a már hónapokkal ez előttre tervezett táblaavatót. Sokak örömére - a rosszalló pillantások kereszttüzében is. Közben - kicsi örömet keresve az ürömben - az esetnek kettős üzenete is van: egyrészt jelzés a nemzeti érzelműeknek, hogy még mindig erős az ellenszél, másrészt pedig a kormánynak és partnereinek, hogy a Jobbik vitorláiból nem lehet kifogni a szelet, ha a nemzetről van szó.
Takács Adrián, a Jobbik csepregi elnöke
