A fotónak van egy olyan tulajdonsága, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni róla: tárgyilagosan örökíti meg a történelmet, amit látunk rajta, az a valóság egyenes leképezése. Sajnos azonban ez nincs így: a képmanipuláció egyidős a fényképezéssel, és gyakran nem csak egy jó ügy érdekében - mondjuk egy sötét felvétel világosítására, belógó tárgyak lenyisszantására - alkalmazták. És sajnos nem csak Sztálin utólagos retusálásai buktak le idővel, de napjainkban is számos példát találunk az igazság megmásítására, akár olyan mértékadónak számító hírügynökségek részéről is, mint amilyen a Reuters. A középszerűbb lapok, hirdetések, divatreklámok pedig mázsaszám használják a Photoshopot, nem véletlenül jött létre ez a "PS-katasztrófákat" felvonultató oldal, ami persze már a nyilvánvaló, teljesen elcseszett csalásokat mutatja be.
Nem kérdés, hogy mindig is nagy kérdés marad, milyen eszközökhöz nyúlhat egy fotóriporter annak érdekében, hogy valamire ráirányítsa a figyelmet. A fent linkelt példákkal szemben például a fénykép megvágása (ún. "croppolása") például az elfogadott módszerek közé tartozik. Azt gondolnánk, egy ilyen ollózás nem nagyon változtat egy kép lényegén - az alábbi fotók viszont jól példázzák, hogy már ez is esszenciájában képes átírni az üzenetet, amit a fotó közöl. De nézzük csak meg híres képeken, milyen az, amikor másféle keretben látjuk őket!
Pólók ikonja
Che Guevara, minden marxista gerillaforradalmár legjóképűbbje ma már kelendő árucikk, leginkább piros pólókon, szúrós tekintetével rezzentve az idegszálakat. Az Alberto Korda által készített, ma már közismert kép eredetije - ami egyébként az 1960-ban fegyvermuníciót szállító, de a kubai dokkban (egyesek szerint a CIA közbenjárásával) felrobbant La Coubre teherhajó áldozatainak emlékére szervezett megemlékezésen készült - azonban kevésbé szuggesztív: bár Che kérlelhetetlenséget sugárzó tekintete itt is állja a próbát, eléggé bezavar a bal oldalon álló alak és a fodrospálma a jobbon, talán még némi komikus színt is kölcsönözve a képnek.
"Tank man" a Tienanmen téren
Ahogy nálunk 1989-ben beköszöntött a demokrácia fejezete, úgy nem sikerült ezt Kínában a diákoknak elérniük: 1989-ben a hadsereget vetették be a Tienanmen téren tüntetők ellen, aminek az eredménye becslésektől függően többszáz vagy többezer halott fiatal lett. A téma így, 23 évvel később is tabu Kínában - a nyugati világ azonban nagyon is tisztában van a történtekkel. Erre csak ráerősített minden idők egyik legfontosabb fényképe, az AP hírügynökségnek dolgozó Jeff Widener fotója, amit közel 800 méterről lőtt a Peking Hotel hatodik emeletéről: ez az azóta "tankemberként" jelképpé vált, névtelen kínait mutatja meg, aki táskával a kezében négy darab tank elé állt. Egy másik fotós által lőtt, kevésbé ismert verzió már árnyalja a képet: az ő objektíve sokkal nagyobb területet tudott átfogni, így a végeredményen látható, hogy valójában egy komplett konvojt tartóztatott fel a rebellis hős.
A Millió Dolláros Quartett
Ha valakinek a popzenei tanulmányaiból kimaradt volna, ezzel a névvel illették azt a véletlen folytán és csak egy dzsemmelés erejéig összeállt rock & roll négyesfogatot, ami azóta sokan a világ első supergroupjaként emlegetnek - hiszen tagjai Elvis Presley, Jerry Lee Lewis, Carl Perkins és Johnny Cash voltak, vagyis a zenetörténelemben külön-külön is óriási lábnyomot hagyó, zseniális előadók. Egy stúdióban futottak össze véletlenül, a hangmérnök pedig titokban rögzítette az elhangzottakat - és persze fotó is készült. Marilyn Evanst, Elvis akkori barátnőjét azonban elegánsan lenyisszantották róla, amint a zongorán üldögélve csodálja a bolond fiúkat.
Bors őrmester borítója
Maradjunk a zenénél: a Beatles 1967-es, Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band című, szám szerint nyolcadik nagylemezét illik úgy emlegetni, mint minden idők egyik legnagyobb hatású, igazán újító hatású dalgyűjteménye, ami már mérföldekre maga mögött hagyta a Love Me Do kis bugyuta popját. A borítója is gyöngyszem volt: több mint 70 híres ember papírmasé-alakját vonultatta fel a zenekar hús-vér tagjai mögött, köztük olyanokat, mint Marlene Dietrich, Bob Dylan, Sigmund Freud vagy Karl Marx. Az érdekesség, hogy John Lennon eredetileg Jézust és Hitlert is akarta a csapatba - aztán végül kihagyták őket, de a fotózásról készült eredeti kép jobb oldalán látszik, hogy utóbbi azért ott van, csak félretolva.
Loch Ness-i szörny, ami nem is szörny
...hanem egy játéktengeralattjáróra fabrikált nyúlvány, mint később kiderült. Ehhez azonban több mint negyven évnek kellett eltelnie az eredeti, 1934-es fotó elkészülte óta. A kép egyébként "a sebész fotója" néven vonult be a misztériumok tárházába, mert egy nevét fel nem vállaló orvos adta közre a Daily Mail nevű jeles angol lapnak. Az eredeti fotó azonban igazán érdekes: azon a hullámok mérete alapján már sokkal könnyebb elképzelni, hogy a vízből ágaskodó oszlopszerű valami valójában nem nagyobb 60-90 centinél.
Aggodalomra tehát semmi ok: a fotósok és a képszerkesztők is rendszerint éppúgy alakítanak a végterméken, ahogyan egy újságíró. Hogy akkor miként lehetünk biztosak a dolgunkban? Egyszerű: tájékozódjunk több forrásból is, és sose higgyünk azonnal semminek, amit elénk raknak.
