Az ügy előzménye az N. Imre nevével fémjelzett furcsa díjátadóról, a Citistar Selencionról írt tényfeltáró cikkünk 
Egy furcsa díjátadó Szombathelyen: Citistar Selencion 2013. March 17. 08:00 volt. Leírtuk, hogy 2009-ben alapították a díjat, de eddig már hétszer választottak év emberét, sőt a piaci igényeknek megfelelően az év rétesháza, pilates oktatója vagy éppen menüje is oklevelet kap.
N. Imrének nem tetszett írásunk, ezért megjelent szerkesztőségünkben. Ám főszerkesztőnk hiába mondta el neki lehetőségeit – helyreigazítási kérelem, bíróság -, ő mindenáron a személyi igazolványát akarta elkérni. Pedig kapott volna névjegyet, illetve arra is felhívta figyelmét főszerkesztőnk, hogy adatai megtalálhatóak az impresszumban. N. Imre közölte, hogy „ránk hívja” a rendőröket, akik meg is jelentek a szerkesztőségben. Erről részletesen be is számoltunk olvasóinknak 
Rendőröket küldött a Nyugatra a Citistar Selencion 2013. March 19. 16:32 . Sőt, az országos sajtó is kiemelten foglakozott az üggyel. Többek között beszámolt róla a TV2 Tények című műsora , az Index és a hvg.hu is.
Mivel sem mi, sem ügyvédünk nem talált arra magyarázatot, hogy vajon miért, milyen jogszabály alapján jelentek meg N. Imre hívásra a rendőrök a Nyugat.hu szerkesztőségében, ezért Szombathely rendőrkapitányához fordulunk az ügyben. Ez alapján elindult a vizsgálat, s nemrég megtörtént a meghallgatás is. Mindkét fél elmondta, hogy szerinte mi is történt.
Ami már egészen biztos, hogy a Nyugat.hu szerkesztőségében 2013. március 19-én történt rendőri fellépéssel kapcsolatban született jelentés a Nyugat.hu főszerkesztője Roznár Gyöngyi, és a Nyugat.hu jogi képviselője, dr. Szendrő-Németh Tamás ügyvéd jogi álláspontját igazolja.
A rendőri jelentésben az eljáró rendőrök dokumentálták, hogy N. Imre feljelentése alapján nem volt jogi lehetőségük arra, hogy igazoltassák a főszerkesztőt, mivel személyazonossága ismert.
A Nyugat.hu impresszuma tartalmazza a felelős főszerkesztő nevét, melynek alapján bárki - az itt lentebb olvasható jogszabály alapján - a bíróság előtt érvényesítheti vélt vagy valós igényeit. Ehhez a rendőrség közreműködését igazoltatás céljából igénybe venni teljes mértékben jogszerűtlen eljárásnak minősül, különös tekintettel egy szabad sajtóorgánummal szemben!
Tehát: egy szerkesztőségbe csak úgy nem jöhetnek be a rendőrök, s nem igazoltathatják az ott dolgozókat, mert egy olvasónak épp nem tetszik valami. Függetlenül attól, hogy az elégedetlenkedő egyszerű polgár, magas rangú hivatalnok, politikus, vagy éppen egy volt rendőr, mint N. Imre.
Az 1998. évi XIX. Törvény a büntetőeljárásról
497. § (1) Az eljárás feljelentésre indul meg. A feljelentésben elő kell adni, hogy a feljelentő ki ellen, milyen cselekmény miatt és milyen bizonyítékok alapján kéri a büntetőeljárás lefolytatását. A feljelentést a bíróságon kell írásban vagy szóban megtenni, a szóbeli feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.
498. § Ha a feljelentésből a feljelentett kiléte vagy a bűncselekmény nem állapítható meg, a bíróság felhívhatja a feljelentőt, hogy írásban pontosítsa a feljelentést, előkészítő ülést tarthat, nyomozást rendelhet el.
499. § (1) Nyomozást a bíróság vagy az ügyész rendelhet el. (2) A bíróság nyomozást rendel el, ha a feljelentett cselekmény elkövetőjének személye, személyi adatai vagy tartózkodási helye ismeretlen, továbbá ha bizonyítási eszközök felkutatása szükséges.
