A James Joyce Ulysses című, világklasszis regénye nyomán kialakuló Joyce-kultusz, Bloomsday (virágnap) sokáig a magaskultúrához tartozott, meg is maradt jó darabig egy bennfentes kör bennfentes programjának.
De pár éve törtémt valami, és kivitték az egészet a nagyközönség elé. Jól tették, hiszen a Bloomsday nemzetközi kezdeményezés, ünneplik az egész világon, persze, főleg Írországban, Dublinban. És a szombathelyi Bloomsday-nek köszönhető a mára már kitűnőnek mondható kapcsolat a két város között.
De most nem kis ez a lényeg, hanem a szabadtéri programok. Péntek délután óta szinte folyamatosak a kulturális események, beszélgetések 
„Ez a munkásságom mércéje” – mutatott a szombathelyi közönségre Nádasdy Ádám 2025. June 13. 22:35 , kiállítások fent 
Miközben az emeleten az ír nagykövet a művészet fontosságáról elmélkedett, az alagsorban a cigányok elfoglalták a világűrt 2025. June 14. 11:21 és lent 
A Bloomsday beszivárgott a föld alá, de még ez is jól áll neki 2025. June 15. 07:54 , esti fényfestések 
Hatalmas James Joyce tekintett le ránk a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola faláról 2025. June 14. 08:32 . De ami a nagyközönséget megragadja, az Bloomslandia.
A Bloomsland (tulajdonképpen virágföldet jelent) egy pár napos köztársaság, amit pénteken kikiáltanak, és majd hétfő délután feloszlatnak, hogy egy év múlva újrakezdjék az egészet. De most inkább a helyszínről értekeznék, ami nem más, mint a Rákóczi utca eleje, ami sima időszaknak a város kulturális negyedét szeli ketté, karneválkor meg belőle lesz a Borok utcája.
És ahol szombaton, a Bloomsday második napjának késő délutánján karneváli hangulat köszöntött be. Hogy mikor és hogyan történt, nem világos, de egyszercsak olyan volt, mintha a Savaria Karnevál színpada előtt lennénk. Büfékkel, sorbanállásokkal, lelkes közönséggel
A Konyha együttes laza, néha rögtönzős, néha énekbetétet bejátszós, de abszolút kortárs koncertjével kezdődött, ahol a közönséget is megénekeltették (Hoztál fogkefét?), majd jött a Co Lee x Blaize. Energiával teli, impulzív előadásuk - hiphopos külsőségek, ritmusok, magas zeneiség, sokatmondó szövegeik - megfogta az akkorra már párszázasra duzzadt tömeget.
Szóval, a Blommsday-jel nem is történhetett volna jobb, mint kivinni az utcára, a nagszínpadra, a tömegek közé. És igaz ugyan, hogy a hangulat karmeváli volt, de egyúttal megmaradt benne az abszolút kulturális jelleg. És nem csak földrajzi szempontból van kilométerekre az Emlékmű körüli vurstliktól.
A többiről beszéljenek a képek. A Blommsday folytatódik, igaz, ma már nem lesznek koncertek, a programért katt ide.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
