A Vas megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezte a fórumot, ahol a vállalkozók várták a városvezetést és a képviselőket, mégpedig az év elején megemelt és átkonstruált építményadó 
Nyöghetik a brutális építményadót a helyi vállalkozások 2012. February 10. 16:02 miatt. Megszűnt az a lehetőség, hogy a vállalkozó külön kategóriákba sorolja be a gazdasági célú épületeit, most egyformán, és a korábbinál többet kell adózni a nem lakás célú ingatlanok után.
Bezárnak, elköltöznek
A fórum előtt a folyosón hallottunk olyanokról, akik bezárták vállalkozásukat, vagy éppen arra készülnek, hogy a székhelyét valamelyik közeli településre tegyék át, akkor ugyanis már nem a szombathelyi szabályok szerint kell adózniuk. Nem is olyan régen mi is írtunk arról 
Elvérzik a kiskereskedelem Szombathelyen? 2012. February 24. 08:49 , hogy sorra zárnak be az üzletek a városban. Akkor meg is szavaztattuk olvasóinkat az okokról, meggyőző többség vélte úgy, hogy a sok adó miatt mennek sorra csődbe a kisebb cégek.
Nem igazán számítottunk arra, hogy hatalmas eredményeket könyvelhet el majd magának a fórum, és azon keresztül a vállalkozók serege, volt már példa hasonlóra korábban „Felelőtlen, populista ellenzék, tehetségtelen kormány” 2009. March 06. 17:21 , ott csak a szokásos politikai csörtére telt a megjelent politikusoktól.
Most is ettől tartottak, alakulóban is volt a dolog, de az egyik vállalkozó időben közbelépett, és a jelen lévő képviselőkben sem volt túl nagy nekibuzdulás ahhoz, hogy kisebb közgyűléssé változtassák a kamara rendezvényét. Pedig ott volt Molnár Miklós (Pro Savaria), pénzügyekért felelős alpolgármester, Németh Kálmán (SZTKE) aki korábban ült abban a székben, Gyebrovszki János (MSZP) és Balassa Péter (Jobbik). Valamint Ipkovich György (MSZP) volt polgármester, országgyűlési képviselő.
Nem volt semmiféle konzultáció
Kezdjük a végével: konkrét megegyezés nem született, csupán annak ígérete, de úgy tűnt, a vállalkozók számára most ez is sikernek számított, legalábbis nem volt túl nagy elkeseredés a kétórás polémia végén. Molnár Miklós javaslatát elfogadva a kamara szervezésében összeállítanak egy néhány fős bizottságot, ami aztán – ha a közgyűlés is rábólint, mondjuk ezt Molnár megígérte -, a jövőben előzetesen véleményezheti a vállalkozókat és a város gazdaságát érintő közgyűlési döntéseket.
Persze, mire idáig eljutottak, jó néhány felszólaláson voltak túl. Kovács Vincze, a kamara elnöke például kifogásolta, hogy az építményadó emelése előtt nem volt semmiféle konzultáció. Ebből kisebb vita alakult ki, Molnár Miklós szerint túl kevés volt erre az idő, de lett volna lehetőség az egyeztetésre, Németh Kálmán szerint nem. De ezen gyorsan túlléptek.
Kovács Vincze arra is utalt, hogy diszkriminatív a döntés, mert vannak ingatlanigényes vállalkozások, amik így most hátrányba kerültek. És javaslatokat is megfogalmazott. Így például azt, hogy adóztassák meg azokat az ingatlanokat, amik a város szélén kihasználatlanul fekszenek, és valamikor spekulatív céllal vásárolták meg jelenlegi tulajdonosaik.
Vas megye egyre hátrébb kerül
Javasolta azt is, hogy függesszék fel az építményadó emelésére vonatkozó rendeletet, az első félévre érvényes adót már úgyis befizették a vállalkozók, a második félév kezdete előtt pedig keressenek kompromisszumos megoldást.
Még azt is hozzátette, hogy az előző évi adatok alapján nőtt a vállalkozások teljesítése, ebből következően pedig több iparűzési adót fognak befizetni a város kasszájába. És hogy ők nem akarnak semmit számon kérni, az a céljuk, hogy kompromisszumos megoldás szülessen.
Cseri Józseftől, a kamara alelnökétől megtudtunk néhány érdekességet is. Így azt, hogy az adatok szerint Vas megyéből háromszor annyit költenek az emberek Burgenlandban, mint itthon, hogy a 2000-es évek elejétől Vas megye gazdasága egyre hátrébb kerül a többi megyéhez képest, és hogy az építményadó emelése az ipari vállalkozásoknál 30, a kereskedelemben 50 százalékos adóemelést jelentett.
Lesz telekadó
Molnár Miklós gyorsan bejelentette, hogy dolgoznak a telekadó bevezetésén, valószínűleg júniusra a közgyűlés el is kerül. A törvény 300 Ft adót enged négyzetméterenként, így egy tízhektáros területre évi 30 milliós adót is ki lehet vetni. Az ebből befolyó összegek miatt aztán lehet csökkenteni az építményadó mértékét. És így bevételt hoznak majd a használatlanul álló, offshore területek.
Az alpolgármester ismét elmondta részletesen, milyen nehéz helyzetben van a város, és azt is, hogyan jutott ide. Itt kezdett el politikai vita kialakulni, de egy hozzászóló ennek gyorsan véget vetett, mondván, nem erre kíváncsiak. Molnár szerint egyébként az volt a fő gond az előző ciklusokban, hogy a város erőn felül fejlesztett, hiteleket vett fel erre, és a pályázatok önrészéhez.
Eközben a város működéséhez is hitelek kellettek, ugyanis a korábbi kölcsönök kamatait sem tudták fizetni, így szaknyelven, azokat tőkésítették. Vagyis, újabb hitelekből fizették ki. Most ott tart a város, hogy ha nem sikerül folyószámla vezető bankot találni, aki finanszírozná a 2,5 milliárdos likviditási hitelkeretet, annak akár csőd is lehet a vége. Márpedig júniusban lejár a jelenlegi szerződés, és egyelőre nincs jelentkező.
Kényszerhelyzetben
Az is komoly gond, hogy az idén már kétmilliárdnyi tőketörlesztést is ki kell fizetni, erre pedig aztán végképp nem adnak hitelt a bankok. Ezért van szüksége az önkormányzatnak plusz bevételekre, Molnár kijelentette, a lakásadót semmiképpen nem támogatná. Hozzátette, annak viszont örülne, ha központilag határoznák meg a helyi adók mértékét.
Németh Kálmán szerint kényszerhelyzetben volt a közgyűlés, nem sokkal korábban tudták meg, hogy az idén a tavalyinál 850 millióval kevesebbet kap a város az államtól. Úgy vélte viszont, hogy kiszámíthatóbbá kellene tenni a változtatásokat, mert csak úgy lehet hosszú távra tervezni.
És itt az ideje annak, hogy megfogalmazzák, milyen várost is akarnak. Meg kellene mondani, hogy melyek azok, az önkormányzat számára nem kötelező feladatok, amiket el akarnak látni, és melyek azok, amikre nem lesz pénz. Mert a kötelező feladatokat mindenképpen finanszírozni kell.
A Vas megyei politika képessége
Több hozzászóló is a saját problémáit ecsetelte. Volt, aki azt kifogásolta, hogy tíz év alatt nem változtatták meg az ipari parki besorolásokat, így nagyon sok vállalkozás esett el a pályázati lehetőségektől. Molnár megígérte, hogy ennek utánanéz. Volt, aki arra biztatta a képviselőket, hogy aktívabban tegyenek a befektetők idecsalogatásáért, mert ha jön a tőke, akkor kevesebb helyi adó is elég lesz.
Cseri József hozta fel a 86-os főutat 
Benőtte a gaz a 86-os főutat 2011. September 24. 12:48 , és a Vát és Porpác környékére tervezett repülőteret 
Váti repülőtér: Könnyen lehet, hogy nem lesz folytatás 2011. October 01. 07:51 , ami 400 millió eurós beruházás lett volna. Feltette a kérdést, van-e érdekérvényesítő képessége a Vas megyei politikának? Molnár azt mondta, rövidesen indul a Szeleste és Szombathely közti szakasz építése, lezárult a közbeszerzési pályázat és vannak jelentkezők is.
Az alpolgármester körvonalazott egy gazdasági együttműködést is, az autóiparra alapozva. Győr az Audival, Kecskemét a Mercedesszel lett kiemelt állami projekt, itt, a Nyugat-Dunántúlon pedig három város, Szombathely, Zalaegerszeg és Szentgotthárd fog össze. Szentgotthárd az Opellel, a másik két város meg az autóipari beszállítói cégekkel.
Marad annyi, amennyi
Aztán Ipkovich György ecsetelte a dolgok hátterét. Szerinte két módszer között lehet választani. Vagy növelni a jelenlegi vállalkozások terheit, vagy a vállalkozások számát kell növelni. Neki szimpatikusabb a második módszer, és ezt célozták az elmúlt évek tervei. A váti repülőtér, a felújított 86-os főút, erre alapozva az osztrákok tervezték, hogy megépítik az S31-est Stop az M87-esnek – Nem lesz új kijárat Ausztria felé 2011. January 21. 09:05 , ami Kőszeg felől érkezne a városba, és éppen amellett a 600 hektárnyi terület mellett, amit az előző városvezetés ipari célokra vásárolt. Arra kérte a városvezetést, hogy tervezzék meg a terület iparosítását, mert ha lesz potenciális befektető, akkor ezzel már nem kell foglalkozni.
Megjegyezte, hogy az oktatási államtitkárság ismét módosított azon az időponton, amikor az állam veszi át az iskolák működtetését és finanszírozását. Először ez év szeptemberére tervezték, majd jövő januárra, most ott tartanak, hogy jövő szeptember lesz ez az időpont. Ennek egyébként egyszerű oka van, nem tudják, miből finanszíroznák azt az 50 százalékot, amit eddig és jelenleg az önkormányzatok tesznek hozzá az iskolák működéséhez.
Mert az elmúlt években csak Szombathely évi 4-4,5 milliárdot fordított erre saját bevételeiből, ennyivel volt kevesebb az állam által a tanulók után fizetett fejpénz. És tulajdonképpen ezekben a milliárdokban van a helyi vállalkozások befizetett iparűzési adója.
Aztán már csak az maradt hátra, hogy megfogalmazzák a cikk elején említett bizottság összehívását, és azt, hogy a jövőben egyeztetnek. Az építményadó meg egyelőre marad annyi, amennyi.
