Hiába a tavaszi verőfény, Kőszegen a törökverő Jurisics Miklós szobra melletti fa tövében február 13-án még tél van, és mi a havon álldogálunk. Sebaj, harapni lehet a friss levegőt! A helyi fúvósok időben belekezdenek, aztán protokollbeszédek sora következik, helyes kis kultúrblokkok színezik a délutánt. Szalagátvágás a szabadban, aztán melegedés az ódon falak között: keringünk a megújult várfolyosókon, benézünk a múzeumba és lefutunk a pincébe a fegyverraktárba is, de erről majd később…
Emlékeznek még, miért harangoznak Kőszegen 11-kor?
Ezt minden Vas megyei gyerek tudja, a város 1532. évi ostroma a magyar hadtörténet egyik legragyogóbb fejezete: a maroknyi védősereg három hétig állt ellen a százszoros török túlerőnek. Ennek emlékére harangoznak Kőszegen pontban 11 órakor. Magát a várat egyébként az 1320-as évek végén Károly Róbert építtette, tőle kapott a város királyi rangot, vele kiváltságokat.
A leghosszabb ideig az Esterházy család birtokolta, ők 1931-ben adták el az épületet a magyar királyi honvédségnek, aztán határőrlaktanya, majd terményraktár lett belőle. Az épületegyüttesnek 50 évvel ezelőtt zajlott az első nagy felújítása, amikor új korszak kezdődött el a vár életében, hiszen akkor hozták létre benne a művelődési házat. ’82-től pedig a várszínház is elindult.
Ötven év hosszú idő, a 2000-es évekre ismét megérett a vár egy ráncfelvarratásra
Ahogy Huber László, Kőszeg polgármestere beszédében ismertette: 2003-ban a tulajdonos állam nevében fellépő Kincstári Vagyonkezelő (KVI, mai nevén NVÜ) megbízta a Ferdinánd és Ferdinánd tervező irodát a vár felmérésével és a felújítás előkészítésével. A terv azonban csak a jogerős építési engedélyig jutott, mivel a KVI nem kapott pénzt a rekonstrukcióra.
Pócza Zoltán (igazgató, mostantól tiszteletbeli várkapitány) nem hagyta annyiban, tudva a várható uniós pénzekről 2005–ben elkezdte kidolgozni a vár új tervezési koncepcióját. Három témát jelölt ki célul: a turizmusfejlesztést, a közművelődés és a várszínház fejlesztését.
A komplex hatástanulmány el is készült, új fejlesztési koncepcióval, amin felbuzdulva Kőszeg város 2007-ben úgy döntött, hogy átveszi a beruházói szerepkört és újra pályázik. Innentől gyorsultak fel az események: újra engedélyeztetés kissé módosult tervezési programmal, majd kétszeri engedélyes terv módosítás a régészeti feltárás eredményének és a büdzsé korlátainak ismeretében. Közben lakossági fórumot tartottak, megindult a kiviteli tervezés. A közbeszerzést 2010 végére le is tudták. Így 2011-ben el is indulhatott az építkezés.
De a közel hatszáz évhez képest mi ez a 12 év?!
Az eredeti tervek szerint a munkálatokat 2012 nyarára be is fejezték volna, azonban időközben kiderült, hogy az üveglépcső és üveghíd nem felelt meg a hatósági előírásoknak. Ezért ezeket újra kellett terveztetni, a többletköltség 50 millió. De még ekkor sem lettek készen...
A felújítás következő, mostani, végső üteme csak aztán kezdődhetett el, hogy Ágh Péter és Orbán Viktor személyesen közbenjárt, és a befejezéshez az államtól kaptak még 82 millió forint pluszt. Ebből újulhatott meg a két várhíd, és a belső udvarok és a volt turistaszálló épülete is, ahol új közösségi tereket alakítottak ki a művelődési ház számára.
Hogy milyen lett? Nézzék meg!
Nehéz ezek után tételesen felsorolni, mi minden újult meg ebben a tizenkét évben. Szinte minden, a külső homlokzattól a kiállításokig.
A belső épületben például megcsinálták a folyosót, felszedték a lovagteremben a parkettát, lefektették a padlófűtést, szétszedték az alagsorban a presszót, és egy hangulatos pincehelyiséget alakítottak ki. A vár akadálymentesítése is megtörtént, egy korszerű és látványos üvegliftet építettek be.
A múzeumban is keringünk egy kört
Ez a rész is, mármint a múzeum, bár különálló egység a művelődési háztól, szintén az elmúlt években teljesen megújult külsővel és modern technikai eszközökkel vár. Klimatizált vitrinekkel ellátott interaktív kiállítóterekben ismerkedhetünk a Jurisics-vár történetével az építéstől egészen 1945-ig, azaz az Esterházy-korszak végéig. Az 1532-es török várostromot kiemelten jelenítik meg, különteremben kap majd helyet.
Lent a pincerész pedig kis izgalmas interaktív történelmi játszótér lett
Ahol beöltözhetnek a gyerekek és a felnőttek királynak vagy udvarhölgynek, terített asztal mellett fotózkodhatnak, egy sokfiókos tálalóban ezernyi fűszert szagolhatnak. De a legizgalmasabb a fegyvertár, ahol a gyerkőcök kipróbálhatják, milyen vasöklűnek lenni. Felnőtt felügyelet mellett pedig korhű nyílpuskákat, szablyákat és kardokat is forgathatnak.
De így sem kész, lenne még mint felújítani!
Hiányzik például (tudjuk meg egy folyosói beszélgetésből) a vár egyik emblematikus műemléke, az Eszterházi Miklós által 1771-ben állíttatott Madonna-oltár (amit most egy molinó helyettesít), aminek visszaállítása súlyos milliókba kerülne. Ugyanezért nem lett felújítva a belső várudvar egyik fő homlokzata sem, mivel ez a fal kiemelten védett, és csak restaurálni lehet, kőműves munkával nem szabad nekiállni. Ez pedig további százmilliókba kerülne. Harmadrészt szükség volna a várfalak javítására, és a tetőszerkezet is megérett már a cserére.
