A Nyugat.hu már többször is foglalkozott a megújuló belvárosi mozival, volt is miért. A Savaria nemrégiben megújult, új vetítőgépet, vásznat és hangrendszert kapott, s a modern idők hívogató szavának eleget téve már 3D-s filmeket is lehet ott nézni. Úgy tűnik tehát, hogy mind küllemében, mind technikáját tekintve sikerült felvenni a versenyt a multiplex mozival. De vajon tényleg így van-e? Ennek jártam utána két premierfilm egy napon történő megtekintésével. A képzeletbeli gálán a kék sarokban a már rutinos versenyzőnek számító Cinema City, míg a piros sarokban a veterán, de mindig megújuló Savaria mozi. Let’s get ready to rumble!
Első menet: pláza, a nem olcsó mulatság
A délutáni első előadásra érkeztem meg a Felhőatlasz című film vetítésére. Ennek a legnagyobb előnye az volt, hogy az alapesetben 1140 forintba kerülő jegyhez kétszáz forinttal olcsóbban jutottam hozzá. A büfében a közepes menü mellett tettem le a voksomat, amiért emlékeim szerint 860 forintot kértek (bár a honlapon tíz forinttal drágábban hirdetik): a popcorn és a kóla is rendben volt, utóbbi gyors elfogyasztása okozott is pár nehezebb pillanatot a két óra negyven perces film végéhez közeledve. A kínálat egyébként bőségesnek, bár elég borsos árunak tűnt a büfében ahhoz, hogy a kabátok, pólók alatt továbbra is folyjon az illegális ételbehordás a terembe. Még a vetítés előtt körbenéztem egy kicsit. Örömteli, hogy jelenleg az üzlethelyiségek többsége foglalt a plázában, így ha korábban érünk oda egy-egy vetítésre, némi nézelődéssel könnyedén el lehet ütni az időt.
A Felhőatlaszt a kettes számú teremben vetítették, s miután elfoglaltam a helyemet, a szokásos érzés kerített hatalmába: semmi probléma a mozi kinézetével, de szépnek sem lehet mondani. Olyan semmilyen téglaformája van, a célnak viszont bőven megfelel. A kényelmes székben elsüppedve aztán megnézhettem három előzetest és végigszenvedhettem több (ezerszer látott és fárasztó) reklámot is, mielőtt elkezdődött a film. A kezdésre heten gyűltünk össze a teremben, így igazán családias uralkodott ekkor. A hangszórók szépen szóltak, a vetítés minősége rendben volt, s szerencsére a film maga sem okozott csalódást. (Kritikát kollégánk írt moziblogján, ez itt olvasható.)
Harmadik dimenziós problémák
A 3D-ről nem tudok nyilatkozni jelen film kapcsán, hiszen hagyományos változatra ültem be, de emlékeimből ítélve leginkább azon múlik annak minősége, hogy a készítők miként aknázták ki a technikában rejtőző lehetőséget. A probléma így leginkább az lehet, hogy (szemben a belvárosi mozival) a harmadik dimenzióért felárat kell fizetni, ami szemüveg hiányában akár 1490, annak birtokában kétszáz forinttal olcsóbb jegyet jelent, ami már egy fokkal jobban megterhelheti a családi kasszát.
A Cinema City apró hibái, viszonylagos drágasága ellenére meg voltam elégedve a körülményekkel, a film is tetszett, így kíváncsi voltam, hogy hasonlóan kellemes élményben lesz-e részem majd a Savaria moziban is.
Második menet: Savaria mozi - olcsóbb jegyek (?)
Az este nyolckor kezdődő előadást néztem ki magamnak, Az Argo-akció című filmet vetítették a nagyteremben. Az 1000 forintos jegy alap esetben olcsóbb lett volna, mint amit a vetélytárs kínál, az első előadás keretében megnézett Felhőatlasz miatt viszont most különös módon némileg drágábban moziztam a belvárosban. Belépve az aulába a jól megszokott atmoszféra fogadott a hangulatos kávézóval, a büfében itt is egy közepes menüt kértem, ami egy kicsit drágább volt itt és kevesebb kóla járt hozzá. A minőségben különbségeket nem fedeztem fel. Mivel a mozi a belvárosban van, közel a Fő térhez, csak nagyon rossz idő esetén nincs mit kezdeni magunkkal akkor, ha egy vetítésre korán érkezünk (a beszélgetésen és a kávézó kínálatán kívül természetesen.)
Miután megnyitották az utat a terembe és elindultam felfelé a lépcsőn, elkapott egy jólesően nosztalgikus érzés: gyerekként sok-sok filmet láttam itt. Azóta sok minden változott persze, szerencsére előnyére. A Savaria nagytermére azt mondom, hogy így kell kinéznie egy tisztességes mozinak: kellően tágas tér, nagy vászon, miközben az egészen érződik valami jófajta keveredése a retrónak és az újszerűnek. Vigyázat, hangulatbomba!
Alig ültem le, máris lekapcsolták a villanyokat és egy előzetes után már kezdődött is a film. Késni tehát nem érdemes, és szerencsére reklámokat sem kell végigülni. Az is remek, hogy a nagy vászonnak és a jobban szóló hangrendszernek köszönhetően nagyobb élmény lehet itt egy rosszabb mozgókép is, mint a vetélytársnál.
A csata győztese…
A Savaria mozi, mivel csak két teremmel rendelkezik, kevesebb alkotást tud adni egy időben, mint vetélytársa, összességében mégis nagyobb kínálatból lehet választani. Nem csak a legnagyobb amerikai sikerfilmek, de személyesebb, független alkotások is helyet kapnak a műsorban. Ez, illetve az a tény, hogy a 3D-s vetítések jóval olcsóbbak, mint a vetélytársnál, sima pontozásos győzelmet érnek nálam a Savariának a mozik csatájában. A benyomásom vitathatatlanul: színvonalasabb szolgáltatást kapok a belvárosban, s nagyobb élményt jelent egy film.