A szombathelyi származású, New York University-n tanuló Csillag Tamást már korábban, a szupervihar idején is faggattuk a történésekről, de utána is megkértük arra, idézze fel, hogyan élte meg az események zajlását testközelből. Nem akarjuk előre lelőni a poénjait, de annyit bizton állíthatunk: ha valahol, hát az Egyesült Államokban nagyon jól tudják, hogyan kell reagálni az ilyen helyzetekre. De most meséljen inkább ő, a hurrikán vészjósló közeledésétől egészen az elvonulásáig tartó, nem túl reménykeltő időszakról.
A vihar előtt napokkal tudtuk, hogy mi vár ránk (legalábbis azt hittük, tudjuk mi vár ránk). A médiából mindenhonnan a hurrikán folyt, de többnyire bíztató hírek és hasznos tanácsokat próbáltak adni nekünk: vegyünk palackozott vizet és elemlámpát, készüljünk fel arra, hogy elmehet az áram rövidebb időre. A kulcsszó a "rövidebb" volt. A tömegközlekedést előzékenyen leállították, mert a metróvonalak a jó magyar metrókkal ellentétben szinte közvetlenül a járda alatt mennek, van ahol nincs is betonnal lefedve az utca, csak ráccsal, és láthatod a lábad alatt elhaladó szerelvényeket. Az óráinkat is lemondták két napra, mivel sokan nem tudtak volna metró nélkül bejutni az óráikra
- mondta megkeresésünkre az előzményekről.Míg le nem merültek a laptopok
Aztán durvulni kezdett a helyzet:
Hétfőn reggel felénk nem is volt annyira rossz a helyzet de estére felerősödött a szél, tördelte a fákat , és még a fémkukákat is felborította. Mikor elment az áram nem pánikolt senki, gyertyafénynél társasoztak az emberek, vagy a laptopjaikon felváltva filmet néztek amít le nem merült az összes. Azt reméltük, hogy másnap reggelre visszajön az áram és minden visszaáll a normális kerékvágásba. Hát nem így történt.
Tomi szerint kiderült, hogy a viharnak sikerült az egyik generátorközpontot tönkretennie - egyet a sok közül -, és ez már elég volt, hogy Manhattan alsó része teljesen áram nélkül maradjon. És ha nincs áram, akkor nincs víz se, és ami a leginkább aggasztotta az illetékeseket, hogy nincsen tűzjelző berendezés se. Ezért kedden még engedték, hogy a kollégiumunkban maradjanak, de szerdán délután már el kellett hagyniuk az épületet, és az iskola egy másik, generátorral ellátott diákközpontjában helyezték el őket.
Internet: igen, fűtés: nem
Az iskolánk úgy 40 ezer diákjából 6000 maradt fedél nélkül, de városszinten százezreket, az államban pedig milliókat érint az áramszünet. Az iskola szinte azonnal reagált és felvásárolta a környék boltjainak összes tábori ágyát, illetve ingyen étkezést biztosított a diákoknak. Sose gondoltam volna, hogy egyszer a fejadagomért fogok sorbaállni, de itt ezt is átélhettem. A helyzet viszont nem olyan rossz, amilyennek elsőre hangzik: jut mindenkinek elég étel és hely, bár azért elég ironikus, hogy míg áram és internet van, fűtés például nincs ott, ahol alszunk.
Pizza ötezer forintért
Miután a romboló természeti jelenség elvonult, Tamás szerint elkezdett ugyan a városba visszatérni az élet, de még mindig akadtak olyan helyek, ahol "vihar-áron" adták a dolgokat (például egy pizzát kb 24 dollárért, ami nagyjából 5000 forint). Este azért még nehéz volt közlekedni, mert a város alsó fele teljes sötétségbe burkolózott.
A határvonal pedig nagyon élesen meghúzható volt a térképen, illetve ijesztő, ahogy átsétált az ember a fényből a teljes sötétségbe. A 34. utcától lefele egyszerűen elfogyott a civilizáció.
Hazaköltözhettünk a kollégiumba, hétfőtől szinte minden rendesen működik
- írta nekünk egy hosszabb kihagyást követően Tamás.A városban már alig vannak olyanok, akiknek nincsen fűtése vagy áramja. Ja, és egy érdekesség: nincsenek még tejtermékek és tojás a legtöbb boltban.
Szükségszállásokat keresnek a hajléktalanná váltaknak
Ezt már nem Tamás mondja, de fontos hozzátennünk, hogy nem mindenhol úszták meg ilyen szerencsével a helyiek: Michael Bloomberg New York-i polgármester vasárnap azt közölte, hogy a viharkárok miatt a metropoliszban mintegy 40 ezer embernek van szüksége ideiglenes szállásra. Később, hétfőn a hírek már "csak" több ezer, "talán tízezer" hajlék nélkül maradt viharkárosultról szóltak.
A természeti csapás halálos áldozatainak száma vasárnapra 112-re emelkedett az Egyesült Államokban. Ekkor az ország északkeleti partvidékén 1,9 millió fogyasztó még mindig nélkülözte az áramellátást.
