Csütörtökön jelent meg egy Direkt36-cikk arról, hogy magyar diplomaták rendszeresen monitorozzák az Orbán-kormány ügyeiről beszámoló külföldi lapok tevékenységét, információt gyűjtenek független magyar újságírók útjairól, közben pedig a kormánypárti médiához kötődő emberek külföldi látogatásait aktívan segítik.
Ezt a Külügyminisztériumnak küldött táviratok is alátámasztják, melyeket a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével szereztek meg egy közérdekű adatigénylési per során.
De hogy is jutottunk el ide?
Úgy, hogy 2020 őszén kiderült, a Külügyminisztérium listázni próbálta a külföldre utazó újságírókat. A Telex segítségével ugyanis nyilvánosságra került egy levél, melyben a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) arra utasította az Európai Unióban működő magyar nagykövetségeket, nézzenek utána, hogy a fogadóország szervezett-e az elmúlt években szakmai látogatást, továbbképzést, tanulmányutat magyar újságíróknak, és ha igen, „milyen magyarországi médiumok képviselői vettek részt azon, és milyen fogadó országbeli lapokat, szervezeteket kerestek fel”.
Menczer Tamás államtitkár később elismerte, hogy ő adta erre az utasítást, így nyilatkozott az ATV-nek: „Csak úgy kíváncsi lettem, mert nekem a feladatom a Külügyminisztériumban például az, hogy politikai ügyekkel foglalkozzak, és azt egy politikai ügynek tekintem, hogy ha Soros György finanszíroz médiakurzusokat baloldali újságíróknak (…) Egyes Soros-szervezetek, például a Transparency International nevű szervezet szervez ilyen érzékenyítő kurzusokat. Szakmai utak! Hogy oda ne rohanjak!”
És itt kerül képbe a Nyugat.hu. Ahogy ugyanis a korábbi években és azóta is, 2019-ben is részt vettünk a korrupció ellen és a sajtószabadságért küzdő Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjában. Ennek lényege, hogy egy tapasztalt újságíró felkarol egy, a szakma iránt érdeklődő vagy pályakezdő fiatalt és közösen megírnak egy komoly, tényfeltáró cikket.
A nyugatos mentor Józing Antal volt, mentoráltja pedig Czömpöl Bianka, cikkük a Szombathely és Sé határában épülő hatmilliárdos állami futballakadémiáról szólt, ami mint kiderült, nem véletlenül a magánkézben lévő Illés Akadémia mellett kapott helyet. Ugyanis bár a kormányzati és szakmai anyagok nem említették, a város labdarúgásával foglalkozók már a kezdetek kezdetén tényként könyvelték el, hogy az új akadémia az Illés Akadémia bővítése lesz.
Ezt a gondolatmenetet végül a Nemzeti Sportközpontok is megerősítette, 2016-ban ugyanis kiírtak egy pályázatot a nyugat-magyarországi utánpótlás-nevelési centrum bérleti jogára, amit nem túl nagy versenyben az Illés Sportalapítvány nyert meg – ők voltak ugyanis az egyedüli pályázók. Mint megtudtuk, a bérleti díj potom 400 ezer forint lesz havonta. (A teljes cikk itt, 
Mi épül ott a síkon távolban? – Állami pénzből magán fociakadémia Szombathelyen 2019. October 20. 18:19 folytatása pedig itt 
Megtudtuk, mennyiért bérli majd az Illés Akadémia az új szombathelyi fociakadémiát 2019. November 05. 09:03 olvasható.)
A cikk temérdek pozitív visszajelzést kapott és végül a négytagú zsűri a legjobbnak titulálta, így 2019-ben a Nyugat szerzőpárosa lett a mentorprogram győztese, 
Büszkén jelentjük - Országos fődíjat nyert a Nyugat tényfeltáró cikke 2019. November 14. 14:59 ráadásul az első vidéki médiumként. A záróceremóniát a Finn Nagykövetség Rezidenciáján tartották, majd még a koronavírus berobbanása előtt, a nagykövetség jóvoltából az öt fiatal mentorált elutazhatott Helsinkibe.
Így, ahogy azt a Direkt36 is írja, 2019 decemberében öt fiatal magyar újságíró, illetve az újságírás iránt érdeklődő egyetemista Mumin mesefigurákkal fotózkodott a finn közmédia épületében, ahol többek között a finn és magyar újságírás helyzetének különbségeiről beszélgettek.
Látogattak karácsonyi vásárt, médiamúzeumot, könyvtárat, de a Helsingin Sanomat finn napilap szerkesztőségét is megnézték. A fiatalok jó részének kevés tapasztalata volt az újságírásról, többségük ekkoriban nem is újságíróként dolgozott.
„Finnország egy olyan hely, ahol valóban jó lehet újságírónak lenni” – számolt be egyikük a háromnapos szakmai útról, amiről több cikk és fotó is megjelent. Tehát nem volt ez titok.
Csakhogy ugyanerről az utazásáról egy másik beszámoló is készült. A magyar fiatalokat a Helsinkiben működő magyar nagykövetségen is szoros figyelemmel követték, eleget téve a Külügyminisztérium kérésének.
A finnországi magyar nagykövet által 2020. június 3-án Budapestre küldött diplomáciai távirat tételesen felsorolja, merre jártak, és még azt is megjegyzi, hogy egy olyan finn doktorandusszal találkoztak, aki „alapvetően a magyar kormánnyal kritikus véleményeket szokott megfogalmazni”.
Íme a teljes jelentés, melynek végére még cikkünk is bekerült hivatkozásképp:
A táviratok (amelyek mind elérhetők itt) alapján úgy tűnik, hogy az azokban szereplő információkat az Orbán-kormány diplomatái többek közt újságírók közösségi médiás profiljaiból vagy online elérhető beszámolókból gyűjtötték össze. Ugyanakkor több nyugat-európai ország diplomáciai képviselete arról is beszámolt, hogy magyar diplomaták személyesen is kérdezősködtek náluk az után, hogy milyen programokat szerveznek magyar újságíróknak.
„Informális volt a megkeresésük, és nem volt semmi információnk a mögöttes szándékukról” – mondta egy nyugat-európai ország képviseletének tisztviselője. „Ha akkor tudtuk volna ennek a tágabb kontextusát, valószínűleg jeleztük volna az aggodalmunkat a megfelelő csatornákon” – tette hozzá a tisztviselő.
A dokumentumok megszerzéséhez jogi segítséget nyújtó TASZ politikai szabadságjogokért felelős projektvezetője, Pásztor Emese szerint „a bírósági eljárás fényt derített arra, hogy hogyan működik az újságírók lejáratásának gépezete – hogyan szereznek kormányzati tisztviselők muníciót az újságírókkal szembeni személyes támadásokhoz, miközben a nyilvánosságban nemzetbiztonsági kockázatként próbálják megbélyegezni a független újságírói munkát”.
