Habár az új variánsok még tartogathatnak meglepetést, most úgy tűnik, Magyarországon, ha lassan is, de visszavonulóban Átlépte a 10 ezret a koronavírus áldozatainak száma Magyarországon 2021. January 05. 09:19 van a járvány.
Mivel sem a kormányzati intézkedéscsomag, sem az állampolgári mintakövetés nem túl következetes, nem nehéz megjósolni, hogy a koronavírustól csak az oltási kampányok lefutása után szabadulunk meg véglegesen.
A nagy kérdés, hogy ez mikor is lesz.
E körül több a bizonytalanság, mint amilyennek látszik.
Bár a kormányzati oldalon megjelent az oltási terv, Orbán Viktor néhány napja elég egyértelműen megfogalmazta, hogy ez egyelőre csak elmélet, merthogy „a mostani tudásuk szerint nem várható rövid időn belül több millió vakcina”.
A magyar miniszterelnök kritizálta Brüsszelt a lassúsága miatt, amely az egész unió nyugati vakcina beszerzését és elosztását intézi, és most talán igaza is van.
Merthogy miközben Nagy-Britannia és Izrael már milliószám oltja állampolgárait, addig az unióban igencsak lassan csordogál a Pfizer anyaga. (Eddig egyedül ez kapta meg az EU engedélyét.)
Habár az a közeljövőben várható, hogy zöld utat a kapnak a Moderna és a Oxford/AstraZeneca termékei is, az Európai Bizottság (EB) karácsonykor kiadott dokumentuma elég egyértelműen kijelentette, hogy 2021 első hónapjaiban nem lesz elég vakcina, és csak gyakorlatilag év végére ígéri a teljes lakosság oltását.
Így aztán a többségnek valószínűleg bőven van ideje átgondolnia a dolgot, mindenesetre a magyarok egyelőre meglehetősen szkeptikusnak tűnnek.
A KSH még decemberben kérdezte 
Itt a következő háborús front: oltottak és nem oltottak 2020. December 24. 11:19 az embereket az oltási hajlandóságukról, akik közül mindössze 14,9 százaléka válaszolt egyértelmű igennel.
Olvasóink jobban oltáspártiak, mint az átlag
A kérdést mi is feltettük, Itt a következő háborús front: oltottak és nem oltottak 2020. December 24. 11:19 és a több mint háromezer válaszadónk 26 százaléka egyértelmű igennel válaszolt a kérdésre, és tovább 11 százalék valószínűsítette azt.
Ugyanakkor a szavazásunk annyiban összecseng a KSH adataival, hogy az egyértelmű nemmel (33%) és a valószínűleg nemmel szavazók (13%) aránya így is több, mint az oltást támogatóké.
És nagyjából hasonló benyomás alakul ki bennünk, amikor a közösségi oldalak hozzászólásait bogarásszuk.
Elvileg keleti fejlesztésű (kínai, orosz, indiai) vakcinákkal felgyorsítható lenne az oltási folyamat.
Ezek a szerek közel sem biztos, hogy megbízhatatlanabbak, mint a nyugatiak, de úgy tűnik, a lakosság még inkább szkeptikus irányukban.
Mindez azért érdekes, mert a fent említett EB-dokumentum szerint a nyájimmunitás akkor alakul ki, ha a lakosság 70 százaléka van beoltva vagy már átesett a betegségen.
