„Szerinted kérjek oltást? Nem tudjuk, mi van benne, és annyi mindent mondanak az emberek”
– bizonytalankodott néhány nappal ezelőtt ismerősöm.Meglepetésemben hirtelen nem is tudtam mit mondani, merthogy az ismerős több kockázati csoporthoz is tartozik, és eszemben sem jutott, hogy nem szeretne elsőként élni az oltás adta lehetőségekkel.
Nem nehéz megjósolni, hogy lesz ebből még feszültség Magyarországon.
A KSH a közelmúltban tette közzé a Covid-19 oltással kapcsolatos felmérésének eredményét.
Ebben meghökkentő adatokat találunk.
Arra kérdésre, hogy tervezi-e, hogy beoltatja magát a koronavírus ellen, a lakosság mindössze 14,9 százaléka (!) válaszolt egyértelmű igennel.
28,3 százalék mondta azt, hogy talán.
35,6 százalék határozott nemmel válaszolt, és 21,2 százalék nem tudja, vagy nem akart válaszolni.
A felmérés szerint a 64 év felettiek és a felsőfokú végzettségűek tervezik leginkább, hogy beoltatják magukat. A munkanélküliek, a fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek a legelutasítóbbak.
Az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja, de ahogy a mellékelt ábra mutatja, az emberek nem nagyon tudják, hogy kinek is kellene hinni oltásügyben.
Hogy ez miért alakult így, mennyi ebben a része a folyamatos csúsztatásokra és félinformációkra alapozó kormánypropagandának, a sajtó általános hitelvesztésének és az oktatásnak, abba most ne menjünk bele, de azt mindenképpen idézzük fel Szlávik János egy korábbi megszólalását. 
Hogyan függ össze a vakcinák hatékonysága és a járvány megállítása? 2020. November 20. 09:44
A Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa szerint egy több mint 90 százalékban hatékony oltásnál elég a lakosság 50-60 százalékát beoltani ahhoz, hogy nagyobb járvány ne alakuljon ki, ha a vakcinák csak 70-80 százalékos hatékonyság produkálnak, akkor a lakosság 80-90 százalékának kell beoltatnia magát ehhez.
A KSH-felmérés alapján tehát egy olyan forgatókönyv is könnyen elképzelhető, hogy hiába érkezik a megváltásnak gondolt vakcina, nem oltatják be magukat annyian, hogy megálljon a járvány.
Így aztán érthető, hogy a kormányoknak ki kell találniuk valamit a lakosság meggyőzésére.
Szlávik tegnap már arra biztatta az embereket, hogy bízzanak a vakcinákban, de talán még érdekesebb a miniszterelnökséget vezető miniszter válasza a HVG kérdésére, hogy elképzelhetőnek tart-e a kormány olyan szabályozást, amely az alapján tesz különbséget az emberek között, hogy be vannak-e már oltva. Előírhatják-e esetleg a mozik, a színházak vagy a fesztiválszervezők, hogy hozzájuk csak már beoltott vendégek mehetnek?
Gulyás Gergely azt mondta, hogy
„egészen biztos, hogy lesznek ilyen szabályok, nemcsak Magyarországon, hanem Európában mindenütt”
,és hogy ezért az oltási könyv fontos okirat lesz a jövőben.
Orbán Viktor szerdán arról beszélt 
Orbán: a kormány arra készül, hogy bevezeti a vakcinaigazolást azok számára, akik beoltatták magukat 2020. December 23. 14:18 , hogy az állam nyilvántartja, hogy ki kapott oltást.
Nem nehéz kitalálni, hogy az oltás – vagy éppen a nem oltás – kérdése újabb frontvonalat hoz majd járvány elleni harcban, illetve az emberek közötti kapcsolatokban.
Már most elhangzanak kemény vélemények.
Nagy vitát váltott ki például Wolfram Henn genetikus-orvos Bildnek adott interjúja. A német etikai bizottság tagja szerint aki egyértelműen megtagadja az oltást, annak magánál kellene hordania egy papírt, amelyben nemcsak ezt igazolja, hanem azt is kijelenti, hogy átengedi másoknak a járvány elleni védekezést, együtt az esetleges intenzív osztályon való ellátással és a lélegeztetőgéppel.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy az Európai Unióban fokozza a gondokat és alaposan megnehezíti a védekezést, hogy a védekezést minden nemzet különbözően képzeli el és hatja végre, nem függetlenül a belpolitikai játszóterektől, azt a hamis látszatot keltve, mintha a határokon meg lehetne állítani egy vírust.
Egységes akarat és szabályozás híján ez hosszan elhúzódó kínlódás lesz, még vakcinával is.
