Szinte napra pontosan egy éve, hogy átadták, 
Titkos ajtókat nyithattunk ki a Püspöki Palotában 2017. May 11. 15:34 mégis csak kevesen tudják, hogy már szabadon látogatható a Püspöki Palota. Így is, az elmúlt egy év alatt – meséli a látogatóközpont igazgatója, Dr. Perger Gyula atya - több mint 16 ezren járták be ezt a páratlan rezidenciát. A vendégeik jó része azonban egyelőre nem szombathelyi vagy környékbeli. Hivatalos nevén Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont része a kibővített püspöki palota, de az intézmény része az Egyházmegyei Könyvtár, a Szent Márton kölcsönkönyvtár és az Egyházmegyei Levéltár is. A könyvtárat nemrég tüzetesen körbejártuk, 
Tudta, hogy Szombathelyen őriznek pápaválasztó cédulákat, a Francia Enciklopédiát és még Napóleon kézjegyét is megnézheti? 2017. November 20. 14:58 itt az ideje, hogy bemutassuk a felújított Püspökvárat:
A szombathelyi Püspöki Palota épületét részben még tavaly építették újjá, visszaállították az 1945-ös bombázások előtti állapotokat. Azóta működik divatosan szólva látogatóközpontként, egyháztörténeti és egyházművészeti múzeumként, az épület barokk termei. A palota másik szárnyában találhatóak az egyházmegyei hivatalok, titkárság valamint Dr. Székely János püspök atya lakrésze.
Pár történeti érdekesség a Püspöki Palotáról
- A köznyelv mindig is Püspökvárnak hívta. Az elnevezés arra emlékeztet, hogy a mai püspöki palota helyén a 10. században egy vár állt.
- A püspöki rezidencia (1778-1783) az ország legszebb késő barokk (copf) stílusú műemlékeinek egyike.
- Az építtetője Szily János püspök volt, a terveket Hefele Menyhért készítette.
- Az egyházmegye első püspöke beiktatása után másfél héttel állt neki a munkálatoknak. A szombathelyi épület egyidőben épült a szintén Hefele tervezte pozsonyi prímási palotával, nem véletlen, hogy sok a rokon vonás.
- Olyan neves mesterek festették ki, mint: Anton Maulbertsch, Stefan Dorffmaister.
- A palota bútorai, műkincsei legalább kétszáz évesek, és az építés korának idejéből származnak. Vannak azonban korábbi, a XVI. században készített bútorok is.
Lift, folyosó, aztán balra, és már helyben is vagyunk
Kezdjük a legvégével, a folyosó elején nyíló különteremmel, ami az új szárnyban épült. Ha csoportosan érkezünk, itt nézhetjük meg a Székesegyházról készült ismereterjesztő kisfilmet.
Mindjárt az előtérben, kint a folyosón három kézműves műremek Két modern és egy korábbi, egy 19. század második feléből származó magyar bútorasztalos munka, a látképek anyaga csiszolt márvány.
A vitrinben egy Szent Márton történetére emlékeztetető kard, amit 2016-ban a Vas Megyei Közgyűlésétől kapott az Egyházmegye ajándékba.
Itt kapott helyett egy tűzzománc kirakású Szent korona is, amit a szombathelyi kötődésű, Amerikában élő Kiss József készített.
Tíz évvel ezelőtt ez a folyosó még raktár volt
A Püspöki Palota 241 éves története folyamán számos műkinccsel gazdagodott, nyilvánvalóan nem annyival, amennyi a nagyközönség elé került, de a rendező elv az volt – teszi hozzá Gyuszi atya -, hogy a kevés az sokszor több, így a legértékesebb műkincseket állították ki.
Megcsodáljuk mindjárt azt az úrmutatót is, ami a kőszegi Szent Jakab templomból való, a 15. századból, és formavilágával a gótikus templomok felépítését követi.
Mit keres itt három fedeles kupa?
A gótikus kelyhek mellett három kupa formájú díszes gótikus edény is helyt kapott. Ha a feliratokat megnézzük, ki lehet találni, hogy ezekbe tárolták a püspök által nagycsütörtökön megszentelt olajokat.
Nem lehet csak úgy elmenni a selyem alapon szalmadíszítéssel készített püspöki süveg mellett sem, ami a 18 század elejéből való, osztrák munka, és szintén a gótikus kort idézi. Barokk kort idéző úrmutatók, díszes püspökbot fej – hihetetlen mind-mind napi használatban voltak. De találunk itt olyan ereklyetartót is, amely belsejében a felirat szerint a Jézus Keresztjéből van egy darabka viaszba elrejtve.
Meseszép ez a Krisztus korpusz is, amit körmeneti keresztként használtak, anyaga aranyozott bronz, és Nagysimonyiból került a Püspöki palotába.
Ez pedig egy a gyertyatartó, amelyet a Székesegyházban püspöki misék alkalmával használtak a liturgikus könyv megvilágítására, mivel a templomokban nem volt korábban villany.
Ezek a votív tárgyak a celldömölki kegytemplomból kerültek ide. Odajártak a Szűz Anyához gyógyulásért imádkozni, segítséget kérni. Azt a testrészt, aminek a gyógyulásáért imádkoztak, ha meggyógyult, ezüstformába kiöntették, és hálaadásként felajánlották a Szűzanyának.
Fent a falakon a székesegyház freskóinak színvázlata – ezeket mutatta be a művész a püspöknek, aki ezeket elfogadva kötötte meg a művésszel a szerződést.
Kovács Sándor püspök gyűrűi után megcsodáljuk eredetiben is, milyen hihetetlen szép palástot adományozott annak idején Mária Terézia Szily János püspöknek, hiszen a királynő nemcsak megalapította a Szombathelyi Egyházmegyét 1777-ben, hanem liturgikus tárgyakkal is ellátta.
Legutoljára egyébként ezt a díszes hímzésű (fehér ripsz selyem alapszövetű tűfestés technikával) palástot 1988-ban használta Dr. Konkoly István püspök, amikor a Székesegyház előtt fogadta a Szent Jobbot.
II. János Pál pápa itt pihent meg
A folyosó végén nyílik egy ajtó, ahonnan kiléphetünk a régi előtérbe. A felújítás előtt innen lehetett megközelíteni ezt a szárnyat. A díszes lépcsőházban márványlépcsők vezet fel, a falakról azonban nem az ősök olajportréi figyelnek, hanem Jézus a kereszten, és az Utolsó vacsora hosszúkás, körasztalos festménye Itt az első emeleten, jobbra egy kétszárnyú ajtó. Mögötte egy szoba, ahol II. János Pál pápa is megpihent az 1991-es szombathelyi látogatása alkalmával.
Püspökök kisebédlője - nem semmi metszetgyűjteménnyel
Tudták, hogy Szombathely rendelkezik Magyarországon az egyik legteljesebb Piranesi- metszetsorozattal? Ez a püspöki kertre néző, csendes kabinet annak idején Szily János püspök magánlakosztályának része volt, a későbbi püspökök 1986-ig kisebédlőként használták.
Faltól-falig a fakeretekben eredeti G. Battista Piranesi rézkarcok, valamint neves festők és szobrászok (Raffaello, Rubens, Bernini Pietro da Cortona, Guido Reni) alkotásai alapján készült nyomatok, amelyek mind Rómát ábrázolják.
Ez a szoba Szily püspök nagy vágya volt, 5 évig tanult az Örök Városban, és szerette volna itt Szombathelyen is, a falakon viszontlátni.
Miért is készült a püspökökről ennyi portré?
Még Mária Terézia írta elő, hogy a mindenkori szombathelyi püspökről három portét kell készíttetni. Egyet a püspöki palotába – amik itt láthatóak a portrészobában, egyet a székesegyháznak a belső sekrestyéjébe, és egyet a szeminárium épületébe. Ezáltal is nyomon lehet követhetni a Szombathelyi Egyházmegye történetét.
A portrégaléria fala mentén két, intarziás szekrény is áll, soproni asztalosmesterek munkái a 18. századból, ma miseruhák őrzésére szolgálnak. A portrégalériában kapott helyet Tóth Istvánnak (1861–1934) a Szent László lovas szobra is.
A nagyterem ülésteremnek volt tervezve. Maulbertsch teremnek is hívják, az alkotóról elnevezve.
A palota művészettörténeti értékét növeli az a tény, hogy az épület, a festmények és a berendezési tárgyak egykorúak. A 18. század második feléből valók.
Közepén egy hatalmas, grófi kúriából idekerült ebédlőasztal, székekkel, a falakon körben freskók, amin Savaria története elevenedik meg, az alapítástól a római birodalom bukásáig. Az utolsón Attilát láthatjuk, amint kiűzi Saváriából a legionáriusokat. Fent a mennyezeten feltűnik Savaria diadalíve. Láthatjuk a Székesegyház első látványtervét is – még bazilika-formájút, amit később, telekviták miatt volt kénytelen Hefele elvetni. A mennyezeten látható Maulbertsch színes freskója, amely képeskönyv-szerűen meséli el Vergilius IV. Eklogáját.
Érdemes megnézni középen azt a kisangyalkát, ha fellátunk odáig, ő „tartja” a csillárt, voltaképpen az egész mennyboltot.
II. János Pál pápa szombathelyi látogatásakor itt, ennél az ebédlőasztalnál fogyasztotta el az ebédjét.
Majd ő is, mint mi, kiment az erkélyre.
A sárga vagy Mikes szalon
A tapétaként funkcionáló drapéria színéből inkább arany szalonnak hívhatnánk, mint sárgának. A terem a fentebb említett gróf zabolai Mikes Jánosról kapta a nevét, aki 1911 és 1935 között volt Szombathely püspöke, Glatter Gyula által festett portréja a szalon falán látható. Az egyházmegye nagy „lakberendezője” Mikes, püspöksége idején restauráltatta a püspöki palotát, a falakat kárpitoztatta, bevezette a villanyvilágítást, továbbá számos műtárggyal gazdagította a berendezést. A Mikes-szalon antik bútorait például özvegy Majtényi Ádámné Fáy Adrienne mezőnyárádi kastélyából vásárolta.
Valamikor ez a terem egy 16 századbeli „Ábel halála” című festményről volt nevezetes, amit Mikes püspök vásárolt, majd elajándékozta. Aztán a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.
Hihetetlen, de a barokk püspöki termek bútorzatában 1923 óta semmilyen nagyobb átalakítás nem történt
Magyarországon is egyedülálló, hogy egy püspöki rezidencia így – egy az egyben, a korabeli berendezésével együtt megmaradhatott. Ez elsősorban Mikes János püspöknek (1876–1945) köszönhető, aki a huszadik század elején, kényes és kifinomult ízléssel, későbarokk lakberendezési tárgyakkal rendezte be a palota termeit. Aki sok műtárgyat eladósodott grófok hagyatékaiból vásárolt meg. Gyűjtő szenvedélyét nem nézték jó szemmel, sokan támadták úri költekezései miatt. Azonban, ha nem rendezi be ilyen pazarul ezt a palotát, most nem lenne mit a nagyközönségnek megmutatni.
Bemutatásunk most itt véget ér, de a Püspöki Palotában van még látnivaló, a folytatás hamarosan következik…
