Pénzt vagy életet!
A hónap elején egy kegyetlen gyilkosságról számolt be az újság, amely ugyan Pápán esett meg, de a támadás áldozatai egy jó hírű szombathelyi család tagjai voltak.
Rémes kettős gyilkosság történt tegnapelőtt Pápán, melynek áldozata a szombathelyi Geist-család két tagja. Amint tudósitónk irja, a belváros közepén levő Geist-féle zálogüzletbe szerdán délben beállitott egy Makkos Vendel nevü csavargó azzal az ürügygyel, hogy egy már régebben megnézett ékszert meg akar vásárolni. Amidőn az üzlet tulajdonosnője megfordult, hogy az ékszert előkeresse a csavargó revolvert rántott elő és az asszonyt fejbelőtte.
A lövés zajára az üzletbe szaladt Geisték egyik rokonának náluk szálláson levő fia, Kovács Imre első gimnazista. A gyilkos már éppen el akart menekülni az összenyalábolt pénzzel, a midőn azonban a fiut is meglátta, őt is fejbe lőtte.
A fiu azonnal meghalt, az asszony haldoklik.
A rendőrség üldözőbe vette a gyilkost és a Liget-uton egy rokonánál elfogta.
Az áldozatok iránt nagy részvét nyilvánult meg Szombathelyen is.
Szélhámos tanító
A következő héten háromszáz szegény és tudatlan szombathelyi ember kárára követett el csalást egy magát tanítónak kiadó, rendkívüli fantáziával megáldott szélhámos.
A dolgában teljesen biztos csaló kis bőrtáskával szorgalmasan rótta az utcákat és szerényen kopogtatott be a legszegényebb munkások házába. Az egész ember egy ügynök benyomását keltette és ugyancsak nagy volt mindenütt, ahová belépett, a meglepetés, mikor „Dicsértessék a Jézus Krisztus” szavakkal nyitott be a lakásokba. A meglepetést és a nagy bámulatot sietett gyorsan eloszlatni, azzal a kijelentéssel, hogy ő Huszár József katholikus felekezeti tanitó és a püspök kiküldöttje.
Nagy bőbeszédüséggel és kenetes szavakkal puhitotta meg egyszerü hallgatóit és mondta el nemes küldetésének célját. Előadta, hogy a jánoshegyi templom egy pár héttel romba dőlt s igy a szegény község Istenháza nélkül maradt. Megrázó szavakkal festette le a rombadölés pillanatát, amelynek – ugymond – ő és családja is közvetlen áldozata lett. A tanitói lak, a szélhámos állitása szerint a templom mellé volt épitve s az iszonyu pillanatban csak a felesége volt odahaza: A földrengésszerü robajra aztán a felesége epilepsziába esett és most gyógyithatatlan betegségben az ő távollétében a falu résztvevő népe ápolja.
Ezzel a mesével és néhány elejtett könnyel vezette fel jövetele célját a szélhámos, majd rátért a lényegre.
Elővett egy bőrtáskát, nagy szemforgatás és lassu szertartásosság mellett kinyitotta és egy asztali órára helyezett aranyozott feszületett vett elő felhuzta egy kulcscsal az órát, ami erre csodák-csodája, szent énekeket kezdett zenélni. Ekkor kivett egy gyöngyház rózsafüzért s a feszületre akasztotta s ennek tetejébe egy fényes celluloid bekötésü imakönyvvel egészitette ki a kollekciót.
A jó keresztény hivő zat sem tudta, hogy melyikben gyönyörködjék. Mikor már tetőpontra hágott az elragadtatás, a szélhámos elérkezettnek látta a pillanatot, hogy csalási műveletét végrehajtsa. A következő csábitó kijelentést tette:
- A jánoshegyi templom javára a püspök ur ezer darab ilyen szent tárgyat vásárolt. A püspök urnak az volt a célja, hogy a jánoshegyiek a templomot felépithessék és ezekhez a megszentelt tárgyakhoz a legszegényebb ember is hozzájárulhasson. Az egésznek az ára potom tiz korona.
A legelőnyösebb fizetési feltételeket ajánlotta. Kijelentette, hogy nem kell az egész összeget egyszerre kifizetni, hanem csak két korona előleget adni. Ő ezért ad egy szelvényt, amelynek ellenében a Ferencrendiek templomában a csütörtöki mise után a rend főnöke átadja a tárgyakat. Aki a megjelölt napon nem ér rá elmenni, annak majd a sekrestyés elviszi a szentelt tárgyakat a szelvény tulajdonosának lakására.
A kérdéses csütörtök el is érkezett s a Ferencrendiek temploma megtelt a zenélő órák követőivel. Türelmetlenül várta minden szelvény tulajdonosa a mise végét.
A mise a rendes időben véget is ért, de a kiosztás elmaradt.
Csalódottan szállingóztak haza a felültetett emberek, meghagyva maguknak azt az utolsó reményt, hogy a sekrestyés fogja személyesen elvinni nekik a tárgyakat. Ám a sekrestyésnek azonban egyéb fontos dolgai lehetnek igy valószinüleg nincs ideje, hogy a képzeletbeli zenélő órák tulajdonosait kielégitse.
A naiv és együgyü áldozatok, akik már felhagytak a reménységgel, vagy restelik korlátoltságukat, vagy pedig engedik szabadon futni a hatszáz korona aratással az idejében megugrott lót.
Sikkasztás a takarékpénztárban
Sokáig csak szóbeszédeket lehetett hallani arról, hogy az Erzsébet királyné utcában található takarékpénztár egyik munkatársát felfüggesztették állásából. később kiderült, hogy az említett pénztáros és bűntársa lelkén komoly sikkasztás bűne hagyott nyomot. A korabeli szombathelyi lapok napokig tárgyalták a nem mindennapi esetet.
A dolog ugy derült ki, hogy a hét elején váratlanul rovancsolást tartott a felügyelő bizottság a takarékpénztárban. A pénztárban tartott összeszámolás során az egyik tekercs pénz, amelyre 500 kor. volt irva, véletlenül az egyik bizottsági tag felé gurult. Az illető, nehogy a tekercs a földre essen az asztalról, hirtelen utána kapott.
Meglepődve vette észre, hogy az ötszáz korona értékünek jelzett aranypénz igen – könnyü. Ebbeli észleleteit közölte a társával, aki szintén gyanut fogott, mire a pénztáros nagy rémületére felbontották a tekercset.
És ekkor kiderült, hogy a gyanu alapos volt. Ötven darab 10 koronás arany helyett csupán 20 darab volt benne, azonkivül – hogy a tekercs hosszusága megmaradjon – 30 darab kétfilléres váltópénz.
A felügyelő bizottság bejelentette a dolgot az igazgatóságnak, amely felfüggesztette Nyul Kálmán pénztárost, s miután a hiányzó 300 korona is a helyére került, az intézet nem tervezett további lépéseket tenni. Ám hamarosan váratlan fordulat állt be az ügyben.
Az igazgatóság gyanut fogott és rovancsolást tartott. És ekkor kiderült, hogy a szabadság helyett jobb lett volna a rendőrségre internálni a megtévedt fiatal pénztárost, aki jómódu kisunyomi lakosnak a gyermeke.
A Bécsbe szökött pénztárosnak lelkiismeretét ugyanis 7348 kor. pénz eltüntetése nyomja. Ez az összeg azonban Nyul Kálmán tizezer koronás óvadékából megtérül s igy a takarékpénztár egy fillérrel sem károsul ezen a réven.
Időközben azonban kiderült, hogy a pénztáros összejátszott egy másik fiatal tisztviselővel.
Bulin Frigyes 7200 korona erejéig hamisitott takarékpénztári könyvekkel csapta be az intézetet.
Bulin, aki fia Bulin Frigyesnek, Szegedy-Ensch Károly báró tiszt tartójának, tiz koronás betéti könyveket magasabb összegre hamisitott és a pénzt cinkostársa segitségével lassankint kiszedegette a fiktiv könyvecskékből.
A pénzt, amint az este kiderült, Horváth Gyula kiskarutcai fűszerkereskedő inasával vétette föl az intézetnél és azt a hivatalos óra után a könyvvel együtt az üzletben átvette. A megtévedt két fiatalember büne nagy feltünést keltett Szombathelyen.
A további nyomozás során előkerültek Bulin Frigyes pontos kimutatásai, amelyek a különös pénzszerzésről készültek, így kiderült, hogy a tisztviselő lelkén nem 7200, hanem közel 20000 korona elsikkasztásának bűne szárad. Közben a bécsi rendőrség bilincsbe verte Nyul Kálmánt is. Szintén lakat alá került Bulin Frigyes sógora, a kisunyomi körjegyző Tóth József, aki egy Bulin által hamisított betétkönyvvel egy másik banknál 1600 koronát vett fel.
A rendőrség és a kir. ügyészség most azt kutatja, hogy nem-e tudott még a két fiatalember üzelmeiről más valaki is?
Mert sok gyanu szól amellett, hogy mások is bevoltak avatva a förtelmes dologba.
Ez esetben, ha a gyanu igaznak bizonyul, még ujabb letartóztatások is várhatók. A botrány tehát erősen dagad....
Bunyó a moziban
A szombathelyi rendőrség számára rendkívül mozgalmas február egy különös verekedéssel zárult. Hogy mitől volt különös ez a bunyó? Nos, a rendőrfőnök páholyból nézte végig, a kirobbantója egy „vad néger” volt, s közben egy hölgy ikreket szült. Mindezt a moziban.
Nagy arányu, véres verekedés folyt le szerdán a szombathelyi Apolló-szinházban. Persze, megrögzött szokása szerint, a rendőrség ezt is eltitkolta az ujságirók előtt, pedig amint tudósitónk meggyőződött róla, nem csak Pintér József rendőrbiztos és Nagy József szakaszvezető voltak ekkor jelen az Apollóban, hanem a verekedés alkalmából az egyik páholyban ott ült maga Kisfaludy József rendőrkapitány is, aki azonban nem tartotta szükségesnek a közbelépést.
A dolog ugy történt, hogy kedden reggel két idegen érkezett Szombathelyre. Az egyik egy angol sportférfiu, név szerint Jim Jeffries, a másik egy vad néger, valami Jack Johnson. Ez a két idegen találkozott az Apolló-szinházban, s valami régi haragból kifolyólag, a zsufolásig megtelt nézőtér jelenlétében egymásnak mentek.
A néger volt az ügyesebb, aki nem csak kivédte az angol heves támadásait, hanem a tetejébe még kiütötte a bal szemét is Jeffriesnek, aki a kiállott fájdalom következtében végül eszméletlenül esett össze.
A balul járt angolnak persze Wurmfeld Zoltán dr. orvos nyujtotta az első segitséget, akit aztán a Brutscher József főparancsnok vezetésével kivonult derék menőink az Emberbaráti-egyesület kórházába szállitottak. Itt Alexy Emil dr. főorvos vizsgálta meg és megállapitotta, hogy a sérülése sulyos, de nem életveszélyes.
A véres verekedés olyan izgalmat keltett a moziban, hogy egy közbecsülésnek örvendő család tisztességes hajadon leánya rémületében ikreknek adott életet. Az anyát Schwartz Bertalan dr. orvos vette kezelés alá s tőle tudjuk, hogy az „anya és gyermekei a körülményekhez képest jól érzik magukat”...
