A brit Daily Mail képes összeállításából válogattunk.
A 17 éves Abdul Karim az athéni Omonoia téren hajtja esténként nyugovóra a fejét. Utolsó pénzérméit arra költötte el, hogy átkompozhasson Görögországba. Néha kap kölcsön mobilt, hogy felhívhassa anyját Szíriában, de azt már nem meri elmondani neki, hogy teljesen nincstelenné vált.
Ő itt Ahmad a maga hét évével, amint az osztrák-magyar határon alszik az aszfalton. Otthonukat Idlibben bombatámadás érte, és bár kapott egy repeszt a fejébe, túlélte, öccse azonban szörnyethalt. Ahmad és családja menekülésük azóta buszmegállókban, utak mentén és erdőkben éjszakáznak.
Amir mindössze húsz hónapos, és bár rengeteget nevet, még egy szót sem mondott - mondja róla édesanyja, aki attól tart, hogy még a méhében érte trauma a fiát.
Imád rajzolni Shehd, ez a hétéves kislány. De amiért a polgárháború közepén cseperedett, ez vált a mindennapjaivá, és ezért nem rajzol mást, csak fegyvereket. Családjával állítólag nehezen találtak maguknak ételt, míg Magyarországon át vándoroltak.
A hatéves Gulistan azt mondta Magnus Wennman fotóriporternek, hogy hiányzik neki a párnája otthonról. Most a szír határhoz közeli török városban, Suruc-ban él, és fél elaludni, mert állandóan rémálmok gyötrik.
Abdullah a belgrádi központi pályaudvar mellett fekszik egy piszkos matracon. A saját szemével nézte végig nővérének halálát a szíriai Daraa városában. Vérbetegségben szenved, anyjának már nincs pénze gyógyszerre. 5 éves.
Az ötéves Tamam családjával együtt bár már két éve van távol otthonuktól, még mindig arról képzeleg, hogy az ő párnája volt minden baj forrása. Most épp Jordániában járnak.
A most kilencéves Shirazt 5 évesen diagnosztizálták gyermekbénulással. A törökországi Suruc egyik menekülttáborában pihen egy bölcsőben. Szüleinek már elfogyott a pénzük fiuk gyógyszerére.
Szerbia és Magyarország határán, Horgosnál fényképezték le a fűben alvó Ahmedet, a hatéves kisfiút, aki saját kezében cipeli magával a pakkját szülőhazájából. Nagybácsija az egyetlen társa, miután apját megölték az észak-szíriai Deir ez-Zorban.
Fatima azon szerencsés kevesek közé tartozik, akik épségben megérkeztek a menekülteket tárt karokkal fogadó Svédországba. Azonban még mindig rosszakat álmodik a rettenetes viszontagságok után, amik között például egy túlzsúfolt hajó is helyet kapott, ahol végignézte, hogyan dobnak le a fedélzetről egy halva született csecsemőt.
A 13 éves Mohammed abban reménykedik, hogy egy napon majd építész válhat belőle. Itt a törökországi Nizipben ábrándozik épp ágyán fekve.
Maram egy ideiglenes ágyban pihen Jordániában. Nyolcévesen éppen hazaért az iskolából, amikor rakétatalálat érte házukat, és a tető egy része egyenesen rászakadt. A traumától agyvérzése lett, a támadás utáni első 11 napban kómában volt. Most már tudatánál van, de beszélni a törött állkapcsa miatt még nem tud.
A kis Lamar egy ikás lepedőn fekszik a szerbiai Horgos melletti erdőben. Szüleivel épp bevásárolni mentek, amikor bombát dobtak a házuk mellé. Gumicsónakkal menekültek át Törökországból Európába.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
