- Ami a Váci kapcsán elsőre szembetűnik, az a sokszínűsége. Olyan művészetoktatási suli, ahol focisták, nyelvtagozatosok is tanulnak.
- Azt tudjuk, hogy a szülő mindent szeretne: a gyermeke sportoljon, valami művészeti tevékenységet is űzzön, de mindenképpen emelt szinten tanuljon egy nyelvet, de később lehetőleg még egy idegen nyelvvel is megismerkedjen. Nálunk erre mind van lehetőség, de ember legyen a talpán, aki ezekhez az igényekhez órarendet készít:) A mi iskolánkban ez a sokféleség azért is valósulhat meg könnyebben, mert iskolaotthonos képzésben tanítunk. Háromnegyed nyolctól négyig itt helyben - a tánctól a focifelkészítésen át – sokféle lehetőséggel találkozhatnak a gyerekek.
- Miért jobb az iskolaotthonos képzés, mint a hagyományos „délelőtti tanóra – délutáni napközi” felosztás?
- A közismereti tantárgyakhoz (magyar, matematika) önálló órák csatlakoznak, amelyek keretében ugyanazon tanító foglalkozik a másnapra történő felkészítéssel. Másrészt a tanítók nagy felmenő rendszerben, negyedikig tanítják a gyerekeket, és mind a két pedagógus megosztva, délelőtt is és délután is, van a gyerekekkel. A szabad sáv terhére építettük be a közösségfejlesztést, a táncot, a játékos egészségfejlesztést, ebben az idősávban tanulhatnak a gyerekek hangszeres zenét, vagy választhatják a hittant. A labdarúgást is úgy építettük be az órarendünkbe, hogy míg a fiúk fociznak, a többiek valami szakkör jellegű foglalkozáson vesznek részt.
Mi alapján választják ki a rajzos gyerekeket?
- Amit mindenki tud a Váciról, az az, hogy alapfokú művészeti iskola
- Ez már több mint húsz éves történet, kezdődött azzal, hogy volt egy lelkes rajz-matematika szakos kollégánk, Vörös Lívia, aki elindított egy szakkört. Ami aztán bővült és átalakult képzőművészeti tagozattá. A finanszírozás változásai miatt a név többször változott, egy országosan lefolytatott, szigorú szakmai átvilágítás után 2007 óta kiválóra minősített művészeti iskola vagyunk. Négy alapító okiratba fektetett tanszakkal: a gyerekek grafikai, a festő, a kerámia-kisplasztika, valamint a kézműves műhelyben próbálhatják ki magukat, valamint rajz-vizuális előképzésben vesznek részt, művészettörténetet is tanulnak.
- Gondolom, felvételiről nem beszélhetünk, de mi alapján választják ki a rajzos gyerekeket?
- Van egy képességfelmérés, de valóban nem lehet vizsgának nevezni. Kollégáim a gyerekek mozdulataiban a vizuális látásmódot figyelik, hogy ennek alapjai megvannak-e már a gyerekben, másrészt azt, hogy mennyire együttműködőek, kreatívak, mert ez is elengedhetetlenül szükséges a jó munkához.
Másrészt kollégáim elmennek az óvodába, beszélnek az ottani pedagógusokkal, megnézik a gyerekeket, hogy rajzolnak, de tartunk óvodásoknak itt, helyben is foglalkozásokat. Ezeken az alkalmakon is próbáljuk kiszűrni az alkalmasakat. Ha látunk egy ügyes gyereket, akkor a szülő is kap tőlünk egy olyan simogató üzenetet, hogy ha van kedvük, próbálják meg a képzőművészeti tagozatunkat.
- El lehet dönteni egy hatévesről, hogy mihez lesz tehetsége?
- A választásaink általában be is hozzák a kívánt eredményt. Tanulóink a világ legnagyobb pályázatain a legkiválóbb eredményeket érik el, van olyan év, amikor szinte ugyanannyi díjat nyerünk nemzetközi, mint országos pályázatokon. Estig sorolhatnám az eredményeiket: például, hogy nemzetközi gyermek képzőművészeti pályázatokon az 1200 pályamunka közül a mi tanítványaink több alkalommal nyerték el a Gyémánt-díjat.
De nem csak ezért érdemes ezt a szakirányt választani, hiszen ha csak a szülei és saját öröméért csinálja, már akkor megérte. Akit a művészet megérint az értékesebb ember lesz.
- Sokan választják a művész-pályát?
- A kemény felvételi rosták ellenére azon a diákjainknak, akik a Művészeti Szakközépiskolába és Gimnázium felvételiznek, több mint kilencven százaléka be is kerül. De akiből nem lesz képzőművész, az is fel tudja használni ezt a látásmódot. Nem egy állatorvos, mérnök, építész lett volt rajzos tanítványainkból…
Már több mint tíz éves szokás, hogy létrehoztuk az aulában a Váci galériát, ott minden hónapban nyílik egy kiállítás, ahol elsősorban volt tanítványainknak adunk bemutatkozási lehetőséget, s követendő példát az utódoknak.
- Mekkora leterheltséggel jár a rajzos specializáció?
- Munkácsy országában a rajzra a heti másfél óra jut, de itt a gyerekek ezen a hagyományosan alacsony óraszámon túl úgy kapják meg a plusz órakeretet, tehát heti 4 órát, hogy később (ahogy már említettem) külön műhelyekre specializálódnak, és amiből nyolcadikra bizonyítványt is kapnak.
A focisták is tanulnak táncolni
- Külön osztályban tanulnak a focisták?
- Régen így volt, de most együtt vannak más csoportokkal. Párhuzamosan – hagyományosan - két osztály fut az „a” jelű osztályban a focisták a „b” jelűben a képzőművészetiek tanulnak speciális órarend szerint, de a magyar német két tanítási nyelvű képzésben mindkettőből részt vesznek.
- Hogy választják ki a tehetséges labdarúgókat?
- Egyrészt évente megrendezzük a Váci ovis focikupát, erre eljön hat-hét óvoda focicsapata. Edzőink figyelik a gyerekek mozgását, és ugyanúgy, mint a képzőművészeti foglalkozásokon, ha tehetségesnek ítélik meg a gyereket, itt is javasolják a szülőknek, hogy válasszák a focitagozatot. Másrészt az iskolánk helyet ad a Lurkó FC óvodás edzéseinek is, így a gyerekek mire iskolások lesznek, már otthonosan mozognak nálunk.
- Az Illés Akadémiával a kapcsolatuk mióta működik?
- A kezdet kezdetén a Lurkó FC, a Haladás bázisiskolája voltunk, 2007-ben, amikor létrejött az Illés Akadémia, részint a Haladásos részint a Lurkós gyerekekből lettek az első akadémisták. Az akkori fociosztály nyolcadikosai közül, 26 gyerekből 6-ot választottak ki, de még hoztak ide olyan tehetségeket, akiket utánpótlástornákon fedeztek fel. Már akkoriban megfogalmaztuk azt az elvet, hogy ezek a gyerekek ne csak jól focizzanak, hanem aránylag jól, legalább négyes tanulmányi átlaggal tanuljanak is, hogy bírják a fokozott terhelést, a sok edzést és a kollégiumot.
Az első évfolyamokban olyan focikiválóságok tanultak nálunk, mint Szolga Máté, aki a Twente U19-es játékosa, vagy Tamás Krisztián, aki azóta az AC. Milán egyik erőssége lett, vagy az utóbbi években Radó András és Németh Márió lett a Haladás első osztályú csapatának tagja. A következő évben az Illés akadémisták már nem csak nyolcadikba jöttek, hanem egyre alacsonyabb évfolyamba is érkeztek. Jelenleg már van negyedik évfolyamos akadémistánk is.
- Hány Illés akadémista jár a Váciba?
- Közel ötven. Az „a” jelű osztályba járnak, és speciális órarendjük van, mely biztosítja számukra az edzéseken való részvételt.
A lányok sportági képzésére is nagy hangsúlyt fektetünk, órarendbe illesztetten, ill. délutáni sportkörök, edzések biztosítják a lehetőséget az egyre nagyobb számban jelentkezők számára a röplabda és a kézilabda terén. Öröm számunkra, hogy a „picik” is egyre többen kapcsolódnak be ezekbe.
Emellett a hagyományos testnevelésórákon túl heti két órában játékos egészségfejlesztést is beépítettünk a gyerekek órarendjébe. Visszük a gyerekeket úszni, korcsolyázni, szánkózni, tanítjuk például floorballozni, asztaliteniszezni. Egy a lényeg, hogy a gyerekek mozgásműveltségét minél szélesebb spektrumon fejlesszük.
- A tánctanítás miként került be a kötelező tanórák közé?
- Annak idején a Savaria Tánciskola és AMI keresett meg bennünket, hogy találjuk ki, hogyan is férne be a gyerekek mindennapi iskolai életébe a tánc. A táncpedagógusok helybe jönnek, felmenő rendszerben tanítják már első évfolyamtól a társas és modern táncot. A gyerekeknek heti egyszer van táncórájuk, az órarendbe beépítve.
- Mindenkinek? Még a focistáknak is?
- Mi az, hogy! A focisták között nagyon sok a tehetséges táncos, mivel kifejezetten jó a ritmusérzékük.
Milyen nyelvet választhatnak?
- A város egyik legkisebb körzettel bíró iskolája a Váci. Egy saroknyira már egy másik suli, pár utcányira több általánost is találunk. Nagy a verseny a gyerekekért?
- Ahogy csökkent a gyereklétszám, úgy „fogalmazta újra” magát egyre több iskola, elkezdtek specializálódni, kialakult egy egészséges felosztás, melyik iskola mit vállal magára, mi lesz az erőssége, és mit domborít ki. A Váci az első között kezdett el foglalkozni például a képzőművészettel, a labdarúgással és emelt óraszámú idegen nyelvi képzéssel.
- Beszéljünk a magyar-német két tanítási nyelvű és az idegen nyelvi képzésről. Milyen nyelvet választhatnak a gyerekek?
- Német, angol, orosz és horvát. Harmadik éve folyik a magyar-német két tanítási nyelvű képzésünk, amelyre minden évben túljelentkezés van. Ebben a programban már közel 60 gyermek vesz részt, ők elsőtől heti 5 órában ideális csoportlétszámban tanulják a németet, pluszban még anyanyelvi lektor is foglalkozik velük, heti rendszerességgel. A rajz, technika tantárgyakon túl a harmadik évfolyamban már környezetismeretet is mindkét nyelven tanulják és büszkén mondhatom igazán eredményes a fejlődésük, tudásuk. Ötödiktől a természetismeret, hetediktől a fizika és a földrajz tantárgyakkal bővül a paletta.
- Kikből lesznek az emelt óraszámú „nyelvesek”?
- Mindenki jelentkezhet akár a két tanítási nyelvű programba, akár negyediktől emelt óraszámú németre vagy angolra. Tehát a focistáink közül, és a rajzosok közül is mindenki választhatja bármelyik oktatási formát. Második idegen nyelv tanulására is van lehetőség.
Tanulóink nyelvgyakorlás céljából évente több alkalommal járnak Ausztriában és Angliában. Idegen nyelvi hetek programja keretében ismerkednek meg a célnyelv országaival és hagyományaival.
- Hogyan lehet egy osztályon belül is ennyiféle specializációt összeegyeztetni?
- Nehezen:) Bontásban és sok differenciálással. Képzelheti, kollégáim több nap kemény munkával, manuálisan állítják össze az órarendeket.
Kreatív, önálló feladatmegoldásra képes gyerekeket nevelnek
- Tudomásom szerint a Váci az egyetlen olyan szombathelyi iskola, ahol alsóban Montessori módszerrel tanítanak. Mesélne erről?
- A Maria Montessoriról sokan tévesen csak annyit tudnak, hogy orvos volt, és azokkal a pedagógiai módszerekkel, amelyeket ő kidolgozott, sérült gyerekeket lehet fejleszteni. A lényeg viszont az, hogy az ő módszereit egészséges gyerekek fejlesztésére is kiválóan lehet alkalmazni.
A módszer a minél több érzékszervvel, tapasztalati úton történő tanulást, a tanítás-központúság helyett az önálló ismeretszerzést helyezi előtérbe. A cél nem csupán a gyerekek érdeklődésnek felkeltése, hanem a motivációjuk fenntartása. Pedagógiája szerint a finom-motoros képességek és az érzékelés a legkisebb gyermekkortól fejleszthető megfelelő gyakorlatokkal. Ezekhez dolgozta ki saját eszközrendszerét.
- A gyakorlatban ez mit jelent?
- A gyermekek az eszközökkel szabadon tevékenykedhetnek, a problémákat cselekvés közben, önállóan oldják meg. Minden alsós osztályteremben van egy nyitott polcrendszer, szemléltető eszközökkel, és különféle feladatokkal. Ez a módszer lehetőséget biztosít arra is, hogy a tanító a tanórán a lemaradókat külön fejlessze, úgy, hogy közben a tehetségesebb gyerekek se unatkozzanak.
Másrészt kreatív, önálló feladatmegoldásra képes, a felnőttektől egyre kevésbé függő gyermekeket nevel.
- Ezt a módszert a tanítók külön képzésen sajátították el?
- Igen, ahhoz, hogy a módszerrel taníthassanak, el kellett végezniük egy nyolcvan órás tanfolyamot.
- Bevált?
- Teljességgel. Amellett, hogy az órákon kevesebb a fegyelmezetlenség, a gyerekek tényleg elmerülnek a munkában. Jó látni, hogy maguk mennek oda a polcokhoz, és szedik le az újabb és újabb fejlesztő eszközöket. Másrészt az is megfigyelhető, hogy amióta bevezettük ezt a módszert, azóta mérhetően csökkent a különbség a két osztály, az „asok” és a „bések” között. Mert tény, a rajzosok jobban bírnak ülni, erre lettek szocializálva, hamar megtanulják a kitartást, hogy akár 45 percen keresztül, egyhelyben ülve foglalkozzak egy mű elkészítésével. A focistákban is megvan az önfegyelem és kitartás, de jobban a pályán, nem az osztálytermekben. Nehezebb a nagyobb mozgásigényű fiúkat hat órán keresztül ülve tartani. Amióta ezzel a módszerrel tanítunk, nem tűnt el a különbség, de csökkent.
A mai kor pedagógia kihívása épp az, hogy erősen differenciálni kell, mert annyira kinyílt az olló, hogy a legtehetségesebb gyerekek azért fegyelmezetlenek néha, mert nem kötik le a plusz energiáikat, ugyanakkor a kevésbé ügyesek, akinek háromszor annyi segítség kell a minimum követelmények elsajátításához, lemaradnak. Ha így gondolkodunk, akkor ez legalább három csoportot jelent, amire minden tanórát differenciálni kellene. Ebben segít a Montessori módszer is, mi ebbe dolgoztuk bele magunkat, és egyre hatékonyabban alkalmazzuk.
- Felsőben is így tanítanak?
- Csak elsőtől negyedikig, persze a módszer felsőben sem tűnik el, sok minden átöröklődik. Viszont a tantárgyak nagyobb száma miatt nehezebben lehetne ott minden órán megvalósítani a teljes módszertaniságot.
- Mekkora az érdeklődés a nemzetiségi horvát nyelv iránt?
- Sajnos egyre kevesebb, tíz éve még több mint tíz jelentkezőnk volt. Az utóbbi három évben már alig van beiratkozó. Pedig van egy olyan mondás, miszerint aki egy szláv nyelvet tud, az az összest beszéli. Viszont azt tapasztaljuk, hogy leginkább a nagyszülők számára fontos, hogy az unoka beszélje a horvátot, ha már a gyermekeik nem.
- Régebben híres volt a Váci a fiú énekiskoláról is.
- Megváltozott a világ, más igények lettek fontosabbak, így az elmúlt években a kórust megnyitottunk a lányok előtt is. Két kórus fenntartására viszont nem voltak elegendőek a feltételek. Viszont továbbra is fontosnak érezzük, hogy a jó zenei adottságokkal rendelkező gyermekek hallását, zenei műveltségét fejlesszük.
Kiváló kapcsolatot ápolunk a Bartók Béla Zeneiskolával, így kihelyezett tagozatként helyben tudjuk biztosítani a hangszertanulást és a szolfézst. Gyermekeink számos helyen lépnek fel zenével, prózával, verssel. Többek között az idősek klubjaiban, a kórház ápolási osztályán vagy az Adventi Színpadon.
Talán itt érdemes megemlítenünk, hogy mi találtuk ki, és rendezzük meg az ovis korosztály tehetségkutató versenyét, a „Kincsőrzőket”, ami énekversenyből indult, de mára egy összművészeti seregszemlévé nőtte ki magát.
- Mire, kire a legbüszkébbek?
- Felsorolni is nehéz, hogy kis képzőművészeink mennyi nemzetközi és országos díjat nyertek. Hogy focistáink a régióban példátlanul hatszoros diákolimpiai bajnokok, ebből, zsinórban háromszor lettek bajnokok a hetedik-nyolcadikasok. Az U12-es korosztályban Európa Bajnokok, mini VB negyedik helyezettek vagyunk.
Nagyon sok tanulónk indul és ér el szép eredményeket tantárgyi tanulmányi versenyeken és még ha nem is jutnak el az országos döntőig, nagyon meg kell becsülni, hogy a gyerekek ahelyett, hogy iskola után rohannának haza, szabadidejükben itt maradnak, leülnek és készülnek. Sok szép eredménnyel büszkélkedhetnek tanáraink, akik rendszeresen, szabadidejük terhére készítik fel sikerrel a tantárgyi versenyekre a diákjaikat.
A pedagógusaink zöme, ha nem hivatástudatból csinálná ezt a munkát, már rég nem lenne itt! Pályaelhagyó lett volna, vagy délután fél kettőkor rohanna haza, hogy a magántanítványokkal kipótolja a családi költségvetést.
Arra is nagyon büszkék vagyunk, hogy ökoiskolaként két komplex tanulmányi verseny kitalálói, és megvalósítói vagyunk.
- Mit takar az ökoiskola?
- Fokozottabban figyelünk a környezetünkre, és például a lakótelepen összeszedjük a szemetet, fákat ültetünk. Az aradi vértanúk napján gyerekeink megkoszorúzzák az udvaron a mártírok emlékére ültetett, réztáblával ellátott tizenhárom fát. Tavaly az osztályok örökbe fogadtak egy-egy védett madarat, idén egy-egy gyógynövényt. Most szeretnénk a megújult aulánkban egy ökofalat létrehozni, ehhez az erdészettől farönköket is kaptunk, a Magyarországon őshonos fafajtákból.
