Magyarország abban is különleges, hogy minden ötödik ember a fővárosban él – magyarázzák az idegenvezetők az idelátogató turistáknak, akik erre rá is csodálkoznak.
Pedig nem olyan bonyolult a magyarázat.
Az 1920-as trianoni békeszerződés után Magyarország elveszítette területének kétharmadát. Több fontos regionális város, mint Kassa, Kolozsvár, Pozsony stb. az ország határain kívülre került.
Budapest közben megmaradt a régi méretű központi városként, így a csonka országban aránytalanul nagyobb szerepet kapott - amit azóta is betölt.
De már Trianon előtt is rendesen kigyúrta magát a főváros. A történelmi Magyar Királyságban – különösen a dualizmus idején (1867–1918) – Budapest a birodalom második központjává vált Bécs mellett. A 19. század végére hatalmas fejlődésen ment keresztül: iparosodott, kikötő, vasúti csomópont és közigazgatási központ lett.
1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével pedig létrejött Budapest, amely már ekkor is domináns szerephez jutott.
A magyar főváros nemcsak a mérete miatt lóg ki a sorból, de a centrális jellege miatt is.
Ha megnézzük az autópályákat és vasutat, látjuk, hogy szinte minden irányban a fővárosból indul ki, és a legtöbb országos hivatal, minisztérium, nagyvállalat és kulturális intézmény Budapesten található.
Ha el szeretnénk valamit intézni, megszoktuk, hogy autóba vagy vonatra kell pattannunk reggel, és irány a főváros.
Ezt annyira megszoktuk az elmúlt másfél évszázad alatt, hogy észre sem vesszük.
De mást sem veszünk észre.
Azt például, hogy nemcsak az országnak van egy nagyra nőtt vízfeje, központosított infrastruktúrája és hivatali intézményrendszere, de a legtöbb megyének is.
Olyannyira, hogy alig van olyan megyeszékhely, amely ne lenne arányaiban nagyobb a megye lakosságához képest, mint Budapest az országoshoz.
Annál is inkább, mert az elmúlt évtizedekben a fővárosból nagyarányú kivándorlás indult az agglomerációba, jelenleg már „csak” minden hatodik magyar él Budapesten.
Ez semmi például Szegedhez képest, ahol a megye lakosságának a 40 százaléka él, és nagyon hasonló az arány Pécs és Debrecen esetében is.
Kiemelkedik Szombathely és Győr is. Majdnem minden harmadik Vas megyei lakos az előbbi, míg több mint minden negyedik Győr-Moson-Sopron megyei az utóbbi városban lakik.
A lista túlsó végén Veszprém és Szekszárd található, de arányaikban ezek is megközelítik Budapestet.
De nézzük meg őket egyesével!
A külső, nagyobb körben van feltüntetve, hogy hányan laknak összesen megyében*, míg a kisebb, belső körben a megyeszékhely nevét, lakosságát és annak arányait tüntettük fel.**
*A lakosságszámot egységesen a KSH 2024. január 1-je adatainak megfelelően adtuk meg.
** Pest megyét önkényesen kihagytuk felsorolásból, mert ebből a szempontból értelmezhetetlen.
