A 103 éves Szombathelyi Haladás futballcsapata hetedik a tabellán, miután vasárnap 3-2-re legyűrte az MTK együttesét az NB II. 12. fordulójában. A patinás klub bajnok ugyan soha nem volt, de a huszadik század folyamán kisebb-nagyobb megszakításokkal 1936 óta rendszeresen versengett a magyar élvonalban.
A honi futballban egy évtizede szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy olyan klubok legyenek a másodosztály ki-bejárói, mint a 2012/2013-as idény bajnoka, a Győri ETO, az MTK, a Diósgyőr, a Kecskemét, a Zalaegerszeg vagy akár a Haladás – miközben az NB I. élére korábban marginálisnak sem számító csapatok törnek.
Mikor a Haladás tizenegy kivonul…
2009. május 30-án röviddel este hét óra előtt a Szombathelyi Haladás csapata örömittas biztatás mellett futhatott ki a roskatag Rohonci úti stadion gyepére. Az akkor 90 éves klub a szezon legmagasabb nézőszámát produkálva, tizenkétezer ember előtt ünnepelte történetének legjobb eredményét, a meccs eredményétől függetlenül ugyanis biztos volt a bronzérem az NB I.-ben.
Nyolc óra után nem sokkal aztán szabályosan felrobbant a hazai szektor, miután a Kenesei Krisztián melléről Oross Márton elé pattanó labda az ősi rivális Zalaegerszeg kapujában landolt. Az NB I. 2008/2009-es szezonjának utolsó fordulójában a találat végső eufóriába lökte az amúgy sem szomorú szurkolótábort.
Aztán a meccset a 90. és 92. percben két óriási kapushiba miatt a ZTE nyerte, de a tabella állását – meg a drukkerek hangulatát – ez már nem befolyásolta. Ezernél is többen vonultak a városháza elé, ahol örömittas önkormányzati képviselők, alpolgármesterek, futballisták és rajongók borultak egymás nyakába. „Illés Béla a legnagyobb király!” – skandálta a tömeg a Haladás Kft. egyik (akkori) tulajdonosának, az MTK-ban háromszáznál is több meccsen pályára lépő legendájának.
2009. május 30-ának éjjele a felhőtlen örömé volt Szombathelyen.
A magyar sport újrahuzalozása
A következő, 2010-es év azonban nemcsak a politikatörténet, hanem a (sport- és) futballélet szempontjából is fordulópontot jelentett Magyarországon. Szombathelyen is. Orbán Viktor második kormánya kétharmados felhatalmazással a háta mögött belefogott a magyar sport újrahuzalozásába. Ami egyebek mellett korábban soha nem tapasztalt pénzmennyiség beáramlását jelentette az amatőr és profi látványsportba, és ezzel – sokáig megkérdőjelezhetetlenül első helyen – a labdarúgásba.
Noha jórészt az ennek nyomán bekövetkezett változások szolgáltak az elmúlt tizenkét év parázs, sportot érintő, de nem feltétlenül sportszakmai vitáinak alapjául, jelen cikk nem a megcsömörlött szurkoló vádirata, hanem ködoszlató szeretne lenni. Arra tesz kísérletet, hogy a Szombathelyi Haladás futballcsapatát közelebbről is megvizsgálva igazítsa el az olvasókat abban a szervezeti és pénzügyi labirintusban, amelyet a hazai klubfoci a Fidesz-kormányok ellentmondásos intézkedései által gyakorolt hatásoknak köszönhet.
Szezonvégi hajrá a végtelenbe – és tovább?
Egy 2015-ös interjúban, öt év kormányzással a háta mögött Orbán Viktor így fogalmazott: „…szeretnék az a miniszterelnök lenni Európában, aki a legtöbbet tette a hazája labdarúgásáért.” A kormányfő úgy gondolta, ebben a „versenyben” hátrányban van a 2007 és 2014 között hatalmon lévő lengyel kollégájával, Donald Tuskkal szemben, „de egy szezonvégi hajrá sokat segíthet még rajtam” – önértékelt.
A „szezonvégi hajrá” aztán minden képzeletet felülmúlt. Orbán Viktor esetében persze sosem fért kétség hozzá: szereti a labdarúgást; ahogy az sem igazán lehetett kérdéses, mennyire. A miniszterelnök harminc évnél is hosszabb politikai pályafutása alatt sokszor váltott irányt ideológiai, elvi vagy pragmatikus megfontolások kapcsán, de a foci iránti elkötelezettsége nemcsak a retorika és nyelvpolitika szintjén maradt mindig vele, hanem, amikor módja nyílt rá – jellemzően kormányon –, tettekben is.
A Fidesz 1998-as választási győzelme után minisztériumot hoztak létre a sportügynek, Deutsch Tamás pedig Orbán Viktor „nevében” könyörtelenül végrehajtotta a rendszerváltás utáni futballvilág első komoly leszámolását a Fidesszel nem túl rózsás viszonyt ápoló Kovács Attila MLSZ-elnökkel szemben. Rényi Pál Dániel Győzelmi kényszer című könyve alapján ez az időszak – pontosabban a Demján Sándor nevéhez fűződő „futballreform” kudarca – erősítette meg Orbán Viktor hitét abban, hogy „a profi foci Magyarországon nem működhet üzleti alapon”.
A 2010-es átadás-átvételt követően a kormány hamar rá is fordult a futball ügyére. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) élére a bundabotrányba bonyolódó Kisteleki István lemondását követően 2010 júliusában Csányi Sándor OTP-vezér került, akivel a szervezet 10 éves víziót dolgozott ki a magyar foci jövőjéről, „A megújulás évtizede” alcímmel.
A magyar klubok elnöki székeit, tulajdonosi köreit Fidesz-közeli üzletemberek, oligarchák, politikusok lepték el. Az olyan, korábban szinte eredménytelen kiscsapatok, mint a Kisvárda, a Mezőkövesd, a Paks és a Felcsút hirtelen felemelkedése – a Gyirmót üdítő kivételével – egytől-egyig pártemberek, a Felcsút esetében egyenesen a miniszterelnök árnyékában zajlott. De mára jóformán alig van csapat az NB I.-ben, ami így vagy úgy ne kötődne a hatalomhoz.
A központi költségvetésből a sportra fordított összegek kezdetben lassú, majd egyre ütemesebb növekedésnek indultak (2010-ben a KSH adatai szerint a költségvetés sportkiadásai 38 milliárd forintra rúgtak, 2013-ban már 71 milliárdra). 10 év alatt összesen 2300 milliárd forintot költött sportra az állam – közvetlenül.
Az MLSZ adatai szerint csak focira 2011 és 2020 között 1.127 milliárd forint ment el, ebből 722 milliárd származott a központi költségvetésből, a fennmaradó 404 milliárd forint legnagyobb része pedig tao-támogatásokból jutott az ágazatba. Csányiék 2010-es anyaga jogosan panaszkodott alulfinanszírozottságra, ám arra talán nem számítottak, mennyivel kompenzálja majd túl őket a kormány, amikor szinte korlátlan mennyiségben öntötte a pénzt bárhová, ahol futballt orrontott.
A taoizmus térhódítása
2011-ben az EU szerveivel (elsősorban az Európai Bizottsággal) folytatott hosszas jogharmonizációs huzavona után törvényben alapozták meg a magyar sportvilág messiásának szánt – aztán az átláthatóság szempontjából mumusává A hatalom meg tudná szüntetni a korrupciót, de nem akarja. Ha neki jó, támogatja, míg máshol üldözi 2022. September 17. 19:26 lett – tao-támogatások rendszerét.
A támogatási forma, amelyről a Kúria 2017-ben mondta ki, hogy közpénznek minősül, a sportfinanszírozás egyik sarokköve lett, lényege, hogy a nyereséges vállalkozások társasági adójuk maximum 70 százalékát az államkassza helyett kezdetben öt, majd hat látvány-csapatsport (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong és röplabda) szervezeteinek adhatják.
A pályázó sportszervezetnek a támogatásért sportfejlesztési programot kell készítenie, amit a focicsapatok és akadémiák esetén az MLSZ hagyhat jóvá. A cégeknek előnyös, ha élnek a lehetőséggel, mert a támogatást költségként számolhatják el, csökkentve az adóalapjukat, és a nyújtott támogatásuk összegét levonhatják az új adóalap nyomán számított társaságiadó-kötelezettségükből. Előírás, hogy az így megtakarított pénz háromnegyedét kiegészítő támogatásként oda kell adniuk a sportszervezeteknek vagy az országos szövetségnek, az egész végén viszont így is jól járnak, főleg, mióta a folyamatot a NAV közbeiktatásával lényegesen egyszerűbb végigzongorázni.
A fociba az elmúlt tizenkét év során csak úgy hömpölygött a tao-pénz, az MLSZ összesítője szerint a program 2011-es indulásától a 2021/2022-es időszakig 385 milliárd forintnyi tao-támogatást hívtak le a futballban a jóváhagyott 453 milliárd forintból.
Mindebből persze Szombathelyre is jutott. A legtöbb támogatást – 3,1 milliárd forintot, összhangban az orbáni sportpolitika alappillérét képező akadémiai rendszerbe vetett hittel – éppen Illés Béla Akadémiájának hagyta jóvá az MLSZ. Ám a Király Gábor 2016-ban Szombathelyen létrehozott utánpótlás-nevelője sem panaszkodhatott, az elmúlt 8 évben 334 millió forintra kaptak pecsétet.
A táblázat mutatja, hogy a Haladás Kft. sem maradt ki a támogatásokból és esetükben arról is rendelkezésre állnak információk, hogy a jóváhagyotthoz képest mekkora összegeket kaptak meg.
Boldogok, akik jól viselkednek, csak járnának meccsre!
A sportpolitika egyik kiemelt prioritása az infrastruktúra fejlesztése lett, 2011 és 2020 között ennek megfelelően 1286 focipálya létesült az országban az MLSZ Országos Pályaépítési Programja és a tao-milliók nyomán, 2700 meglévőt pedig renováltak.
Ugyanebben az időszakban 28 stadiont építettek és újítottak fel, összesen 336 milliárd forint költségvetési forrásból. Ennek része a 8900 férőhelyes Rohonci úti Haladás Sportkomplexum 15,6 milliárdja, és bár nem stadion, de Szombathely, és infrastrukturális fejlesztés az Illés Akadémia tőszomszédságában 6 milliárd forint állami pénzből megépített Mi épül ott a síkon távolban? – Állami pénzből magán fociakadémia Szombathelyen 2019. October 20. 18:19 , Illéséknek aztán potom 400 ezer forintos havi bérleti díjért kiadott Nyugat-Magyarországi Utánpótlás Nevelési Centrum is. Király Gábor is továbbfejleszthette sportlétesítményét egy 4,5 milliárd forintos dotációnak köszönhetően.
Az „ajándékba kapott” stadionért Puskás Tivadar akkori fideszes polgármester szerint mindössze arra volt szükség, hogy a város „jól viselkedjen”. Hogy ez mit jelent, arról a maga idejében sokat találgattak a lapok, és bár konszenzus nem született, az „egészséges finanszírozási modell” vélhetően kevesek tipplistáján volt elöl.
A meccsek látogatottságát az új stadion átadása nem befolyásolta érdemben, és bár az átadás utáni szezonban a nézőszám nőtt, könnyen lehet, hogy a változásban több szerepe volt a meccsek visszatérésének Szombathelyre – a Sportkomplexum építése alatt ugyanis a Hali hazai meccseit Sopronban játszotta, ami a (hazai) nézőszám csökkenésével járt.
A szurkolók nem szívesen nyilatkoztak a kérdésről, egyikük azonban – névtelenséget kérve – mégis szóba állt velünk: szerinte a drukkerek mindig elmondták, jelezték a véleményüket, ha valami nem úgy alakult a csapat körül, ahogy szerették volna. Attól, hogy a rossz szereplést „belül nehezen dolgozzák fel”, kitartanak a gárda mellett.
Véleményüket a lelátóról is kifejezik például azzal, hogy nem bontják ki a drapériákat, vagy a tábor a meccs alatt nem buzdítja a csapatot. A játékosok és a szakmai vezetés tudja és érzékeli is ezeket a jelzéseket, melyeket aztán a hétköznapokban meg is szoktak beszélni.
„Illés Béla, tedd vissza a pénzt!”
2019. március 30-án, tíz évvel a bajnoki bronz után a Rohonci úton egy új stadion lelátójáról párszáz fő kiáltja dühödten, hogy „Illés Béla, tedd vissza a pénzt!”. Az NB I.-ben maradás minimális esélyét és a klub egyre reménytelenebb anyagi helyzetét megelégelő Haladás-ultrák tiltakozása ez.
Illés Béla Halmai Gáborral szállt be a klubba még 2007-ben, az önkormányzat 51 és Séllei Árpád 5 százaléka mellé, s 44 százalékos kisebbségi tulajdont szereztek Halmill Team Tanácsadó Kft. nevű cégükkel. Illést ekkortájt a város és a szurkolók is örömmel fogadták, az akkori sportért felelős alpolgármester, Czeglédy Csaba az Illés Akadémia ugyanezen évi elindulását is üdvözölte Új dob, új buldog, új stadion? 2007. April 14. 23:02 .
Azonban – meséli a jelenleg városi képviselőként dolgozó politikus – a viszony fokozatosan egyre küzdelmesebbé vált. Czeglédy szerint az Illés Akadémia megjelenésével rivalizálás indult HVSE és az új Akadémia közt, ám ezt a 2010-es évek elejéig remekül „ki tudták balanszírozni”.
Egy idő után viszont az Illés Akadémia, amely eredetileg egy egyezségnek megfelelően „alárendelte magát a Haladás érdekeinek”, fokozatosan távolodni kezdett a klubtól, mígnem mára „egyáltalán nem a Haladásról szól” – véli Czeglédy, aki szerint az ott focizó fiatalok nagy részének egyáltalán nincs célja a csapattal, nem rendelkeznek Haladás-identitással, és hiába működik a kisebb, helyi érdekeltségű utánpótlásképző, a HVSE, az egyszerűen nem képes vonzó alternatívát nyújtani az „országos lefedettségű” Illés Akadémiával szemben.
2019-ben aztán Illés Bélával kapcsolatban kezdett egyértelművé válni: valójában inkább megválna a klubtól, mintsem, hogy tovább fenntartsa. Több hónapos huzavona kezdődött a súlyos anyagi problémákkal és adósságokkal küzdő Haladás Kft. és a városvezetés között egy 150 millió forintos összegről.
A pénzt a Haladás szerette volna azonnali, egyszeri támogatásként felvenni a várostól, hogy orvosolhassa sürgető anyagi problémáit, illetve legyen esélye licenchez jutni és elindulni a következő idényben, az önkormányzat által szabott szigorú feltételrendszernek viszont nem kívánt megfelelni.
A patthelyzet feloldásaként végül Illés „visszatette a pénzt”: 210 millió forintot utalt át a Kft.-nek, amivel a város támogatása elől is elhárult az akadály. Illés csak két évvel később, 2021 végén, egy tőkeemelés után lett kistulajdonos. Az emelés után vált először láthatóvá Séllei Árpád az Illés Akadémia Alapítvány helyébe tulajdonosként lépő Haladás Marketing Kft.-je mögötti láncban Mészáros Lőrinc vejének Benősül Mészáros Lőrinc családjába a HVSE elnöke 2017. May 29. 19:34 , a Haladás VSE társadalmi elnökének, Homlok Zsoltnak a személye, a Vasútvill Kft.-n keresztül, amely a tőkeemeléshez szükséges forrást biztosította.
A hivatalos pillanat végül 2022 júliusában jött el. A Szombathelyi Haladás Labdarúgó és Sportszolgáltató Kft.-ben ekkortól Séllei Árpád mellett a Haladás Marketing Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-n keresztül 57 százalékos tulajdonrésze van Homlok Zsoltnak. A Haladásnál információink szerint jól fogadták a tulajdonviszonyok átrendeződését, hiszen a tőkeerős üzletember megjelenését gazdasági stabilitás követheti.
A korábban a Swietelsky Vasúttechnika Kft. ügyvezetői pozícióját betöltő, Szombathelyen korábban is ismert és sikeres vállalkozó 2017-ben a Mészáros-család tagja lett. Cége, a Homlok Építő Zrt. a Szombathely környéki közbeszerzések gyakori nyertese, a 2021-es évet közel tízmilliárd forintos bevétellel és 704 millió forint adózott eredménnyel zárta.
Homlok érdekeltségébe tartozik – egy brnoi cégen keresztül Svájcban elvesző tulajdonosi szállal – a tőkeemeléskor említett Vasútvillamosító Kft. is. A nevéhez köthető vállalkozások közül ez az, amely a korábbi években a legnagyobb bevételekkel működött, bár a szárnyalás 2021-es év 541 millió forintos adózott eredménye alapján lelassult. Olyannyira, hogy a Vasútvill tulajdonosa (a cseh cég, amelynek Homlok ügyvezetője) a 2021-es év eredménye után nem is fizetett osztalékot. Korábban viszont nem lehetett rá panasz, olyan év is akadt, amikor 2,3 milliárd forintot vettek ki a cégből.
Mindenesetre Czeglédy Csaba szerint a vállalkozónak érdemes volna pénzt tennie a csapatba, hiszen „csak párszázmillió forint kellene, hogy a tengelybe ideigazoljon pár jó játékost”, ami sokat segíthetne a jobb napokat is látott csapaton.
Hogy a volt alpolgármesternek van-e igaza, nem tudjuk, egy azonban biztos: a Haladáshoz Németh Szabolcs távozását követően visszatért a régi-új edző, Michal Hipp, az azóta lejátszott három meccs eredményei pedig akár biztatóak is lehetnek. A jelenlegi sportért felelős alpolgármester, László Győző nekünk lakonikusan annyit mondott, remélik, jól megy majd a csapatnak.
Így állunk
Az elmúlt 12 év tehát egészen új világot hozott a magyar labdarúgásban, így a Haladásnál is. A klubok a pénzbőség miatt egyáltalán nem működnek hatékony, s főként nem megtérülő módon, miközben ugyanemiatt a teljesítménnyel aránytalanul emelkedtek többszörösükre a játékosfizetések és árak. A klubok a támogatások nélkül életképtelenek, kitettek, a siker sok esetben a kapcsolatok függvénye.
A Ferencváros egyedüliként nevezhető állami pénz nélkül is értelmezhető gazdasági modellt követő együttesnek, ám ez az állítás is csupán az elmúlt 2-3 évre vetítve állja meg a helyét.
A rengeteg ráfordítás ellenére a nézőszámok nem növekedtek jelentősen, és bár az igazolt játékosok száma sokat emelkedett, az akadémiai rendszer nem ontja a tehetségeket. A Fradi 26 fős keretéből 19-en légiósok, a kezdőben jellemzően 2-3 magyarnak van hely. A magyar válogatott – vitathatatlanul elérve a 2010-es MLSZ-stratégia által kitűzött célt – kijutott a 2016-os és 2020-as Európa Bajnokságra is, érdemeit azonban csorbítja, hogy a torna mezőnyét 16-ról 24 csapatosra emelték.
A futballt sikerrel formálta olyanná a NER, mint a gazdaságot, a kultúrát vagy a sajtót, és bár a Haladás nem tartozik a rendszer kedvenc csapatai közé, egyesek szerint Homlok Zsolt mostani megjelenése majd segíthet ezen. (Csak maradjon a megfelelő családban.) A magyar labdarúgás 2010 utáni történetéből pedig világosan látszik, ahhoz, hogy egy csapat sikeres legyen, nem elég a stadion és a tao-támogatás, az is kell, hogy legyen egy olyan ember a vezetőségben, aki be van ágyazva a NER-be és szívügye a foci.
Források:
mlsz.hu, transfermarkt.com, magyarfutball.hu
A cégadatokat az OPTEN céginformációs adatbázis szolgáltatta.
A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.