A 24.hu információi szerint mégis gyűjtöttek és elemeztek adatokat az illetékes hazai hatóságok a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban.
A lap által megkérdezett szakértők szerint az erről nyilvánosságra hozott néhány mondatos összefoglalók szakmai szempontból sokat nem mondanak, viszont rendesen, érthetően, a járvány felfutó szakaszában kommunikálva akár életeket is menthettek volna. Érthetetlen, hogy a kutatásokat összefogó Emberi Erőforrások Minisztériuma eddig miért tartotta vissza ezeket az eredményeket.
Nem kapott túl nagy nyilvánosságot április elején az a hír, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Emberi erőforrások Minisztériuma (Emmi) megállapodást írt alá arról, hogy együttműködik a Covid-19-járvány kapcsán keletkező adatok, tapasztalatok tudományos feldolgozásában, elemzésében, értékelésében és közreadásában.
Ugyanakkor Magyarországon szinte semmilyen adatot nem publikáltak, a napi adatközlések a lehető legminimálisabb információt adták meg, azt is a lehető legnehezebben kezelhető formában. A lap szerint titokban készültek fontos kutatások az itthoni adatok felhasználásával.
Az MTA-közlemény szerint az operatív törzs életre hívott egy Epidemiológiai és Klinikai Kutatási Munkacsoportot, amelynek kifejezetten a kutatás-elemzés a célja; abszurd módon még azt sem lehet tudni, hogy kik a tagjai a csoportnak. Az MTA és az Emmi közösen ki is adott egy összefoglalót azokról a magyar kutatásokról, amelyek a munkacsoport égisze alatt készültek – azért az összefoglaló a jó szó, mert a felsoroltak közül kettőt lehet megtalálni szaklapban, a Magyar Bőrgyógyászati és Venerológiai (azaz nemigyógyászati) Szemlében, illetve a Magyar Belorvosi Archívumban.
Az eredményekről viszont most csak egy-egy pár bekezdéses summázást kapunk, ami egyébként elég is lett volna ahhoz, hogy a közvéleményt megfelelő módon tájékoztassák a magyar kutatásokról. De nemcsak a közvélemény, a szakma sem tudott arról, hogy ilyen vizsgálatok készülnek.
