Nem olyan régi, de annál jelentősebb hír: a Facebook alkalmazni kezdte Yann LeCunt. Akinek azon túl, hogy érdekes a neve, van egy olyan érdeme, hogy a világ egyik legkomolyabb szakértelmének tartják a gépi tanulás, a "deep learning" terepén. A New York University professzora a Facebook most ősszel elindult mesterséges intelligencia laborját vezeti majd, aminek eredményeit hamarosan mi, mezei felhasználók is a saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg. És ezek elsőre ijesztőek is lehetnek majd.
Mielőtt mondanánk pár példát, milyen meglepődésekkel jár ez majd számunkra, mondjuk el azt, hogy kivel állunk "szemben". LeCun ugyanis komoly eredményeket ért el szakterületén, sőt, egy csomó lap tudományos áttörésként emlegeti ezeket: a nyolcvanas években már lefektette a mesterséges idegpályák egyik első algoritmusát, majd az AT&T távközlési cégóriás kutatórészlegén azzal kísérletezett, hogy lemásolja egyes élőlények látókérgét, hogy a gépek ezt felhasználva visszatérő mintákat azonosítsanak be. Ezt a modellt azóta sikerrel vetették be például arc- és kézírás-felismerő szoftvereknél, ezeken keresztül pedig banki csekkeknél a kétezres években.
Elgondolásai aztán már odáig repítették, hogy képfelismerő rendszereit sofőr nélküli, önmagukat irányító autók, földi robotok, drónok fejlesztésében kamatoztassa. A tudását pedig most a Facebooknak kölcsönzi, ami segíthet finomítani azon, hogy mit lássunk a hírfolyamunkban, amikor megnyitjuk a Nagy Kék Oldalt.
Nem kell közölnünk vele, hogy épp nyaralunk, mert tudni fogja
De mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a Facebook eddig főleg csak a lájkjaink és megosztásaink alapján szerzett rólunk, érdeklődésünkről infókat. Ezekkel tanítottuk akaratlanul is az algoritmusát, ő meg ez alapján döntötte el, mit mutat meg nekünk a temérdek sok tartalom közül.
Ha LeCun beveti magát, akkor ez nemsokára még szofisztikáltabb módon fog működni: Aaron Hertzmann, az Adobe (a vállalat, ami a Photoshopot adta a világnak) hasonló szakterületen mozgó kutatója szerint például, ha megosztunk egy képet, amin épp síelünk, a Facebook egyelőre nem tudja, hogy mi történik rajta, ha csak nem tageljük be a fotót. De sok munkával megoldható, hogy az oldal hamarosan felismerje, mi zajlik a felvételen.
Így jó eséllyel el fogunk jutni odáig, hogy egy rövid nyaralásos videóról már nem csak azonnal tudni fogja a Facebook, hogy egy tengerparti strandon készült, de több kép után azt is megtanulja majd rólunk, hogy mi a kedvenc sörmárkánk, hawaii-ingeket vagy atlétatrikókat hordunk nyáron szívesebben, vagy kivel lógunk ilyenkor a leggyakrabban. És hogy az év mely időszakában vesszük ki jellemzően a szabadságunkat.
És akkor mindezeket a terveket fésüljük össze azzal a ténnyel, hogy a facebookozók naponta 350 millió (!) fotót töltenek fel a profiljukba. Lesz mit analizálni.