Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Itt a tavasz, lehet menni a vasi arborétumokba csodálni a természetet!

Igaz, még csak fél lábbal vagyunk kint a járványhelyzetből, kezd helyreállni az élet. Ha mindenre még nem is kaptunk zöldutat, az arborétumok szerencsére idetartoznak, így most összegyűjtöttük egy helyen a megye arborétumait és a legfontosabb infókat róluk.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Jeli Arborétum

A Kám község határában található arborétumot nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legszebb botanikus kertjének is tartják. Különösen tavasszal bizonyul igaznak ez a titulus, amikor is az egyik leghíresebb és legszebb esemény bekövetkezik: a rododendron, vagyis a havasszépe virágzása. Ilyenkor virágözönben tündököl szinte az egész arborétum, a csodás színkavalkád mellett pedig finom, bódító illattal is kecsegtet a kert.

Megnyílt a jeli arborétum
Még több képért kattints!
Mészáros D. Zsolt
Sok olvasói kérdés érkezik hozzánk. Mi pedig szeretnénk friss, hiteles híreket adni neked. Támogasd a munkánkat!
Támogatom

Mi több, olyannyira különleges ez a látvány, hogy Európa több pontjáról is idevonzza a látogatókat. Nemrég egyébként mi is tettünk egy jó nagy sétát a Jeli varázskertben és hoztunk sok-sok képet is, Megnyílt a Jeli arborétum és nem tudunk betelni a látvánnyal May 19. 11:52 de aki maga is megszeretné csodálni élőben, az megteheti mindennap 9 és 17 óra között.

Megnyílt a jeli arborétum
Még több képért kattints!
Mészáros D. Zsolt

Mint ahogy azt a hivatalos oldalon is írják, a Jeli Arborétum sorsa sajnos elég hányattatott lett a megálmodó „virágos” Ambrózy gróf 1933-as halála után. A második világháború alatt és után is szinte teljesen magára hagyták és elhanyagolták a kertet, így mind a honos, mind a telepített növényekre lassú és fájdalmas hanyatlás várt.

Megnyílt a jeli arborétum
Még több képért kattints!
Mészáros D. Zsolt

1953-ban azonban szerencsés fordulat következett: védetté nyilvánították az arborétumot és folytatták az Ambrózy gróf által megkezdett munkát. Ez pedig csak a kezdet volt. A 60-as években egy olyan erdészeti rekonstrukció indult, melynek segítségével az egész arborétum újjászületett.

Megnyílt a jeli arborétum
Még több képért kattints!
Mészáros D. Zsolt

Temérdek botanikus dolgozott azon, hogy mára már több mint 50 fenyővel, 39 nyírrel, több mint 100 lágyszárú hagymás, hagymagubós és gyöktörzses fajjal büszkélkedhessen az arborétum. Mindemellett elkészültek még a látogatókat segítő sétautak, az esőházak, a padok és az útbaigazító táblák is, de a munka itt még nem ért véget, mind a mai napig folytatódnak a fejlesztések.

Megnyílt a jeli arborétum
Még több képért kattints!
Mészáros D. Zsolt

Jó hír, hogy a parkolás miatt sem kell törni a fejét senkinek, ugyanis ingyenes parkolót biztosítanak a kert mellett. Ráadásul az egész arborétum akadálymentesített: a parkolóból különleges burkolattal készült járda vezet a pénztárhoz, a WC-hez és a főbejárathoz. A látássérülteket hangos idegenvezetőeszköz és Braille-írással ellátott táblák is segítik. Kutyát viszont nem lehet bevinni a különleges növény és állatvilág megóvásának érdekében.


Kámoni Arborétum

A 27 hektáros szombathelyi botanikus kertben különleges gyűjteményi egységekkel lehet találkozni. A rododendronok itt is mesés látványt nyújtanak virágzáskor, hiszen a gyűjtemény nem kevesebb, mint 300 fajtából és 3000 darabból áll. Ezeket a Gyöngyös-patak vizével kialakított kis mesterséges tavak körül lehet megcsodálni, mindennap 9 és 18 óra között.

Mindemellett mintegy 100 fajta magnólia és japánjuhar is megtalálható itt, illetve egész Magyarországon egyedülálló az úgynevezett dendrokolor sziklakert, mely törpe örökzöldekből és a hazai nemesítők fajtáinak gyűjteményéből áll. Ezért a fenyőnemesítés egyik fontos kutatóbázisának is tartják, illetve az oktatásban is jelentős szerepet tölt be az arborétum.

Színes, virágos Kámoni Arborétum
Vágvölgyi Bálint

A Gyöngyös-patak mentén húzódó terület birtokosa Sághy Mihály volt az 1860-as években, így ő kezdte meg a kert kialakítását, de a valódi, tervszerű kertépítés csak az 1890-es években kezdődött el tehetséges kertépítő fiának, Saághy Istvánnak köszönhetően. Bővítette az eredetileg mindössze négyhektáros területet, melyre az 1930-as évekig több mint ötszáz fásszárút telepített, ezeknek közel fele örökzöld volt.

A második világháború ennek a kertnek sem kedvezett, ugyanis katonai tábor állt a területén, az ínséges időkben pedig a lakosság az arborétum fáit használta fűtéshez. Mindennek sajnos az lett az eredménye, hogy a park kétharmada kipusztult. Szerencsére azonban az 1950-es években az Erdészeti Tudományos Intézet fejleszteni kezdte, így mára visszanyerhette eredeti értékeit, köztük Magyarország leggazdagabb fásszárú gyűjteményével és jó néhány igazi ritkasággal is.

Az egész arborétum akadálymentesített, illetve kialakítottak egy összesen 5,4 km hosszú tömörített, kavicsos, illetve döngölt sétautat is a területén, melynek hála esős időben sem kell a sárban caplatniuk a látogatóknak. Emellett temérdek padot is elhelyeztek az arborétumban, valamint 5 pad-asztal egységet is a tavak környékén, ahol akár piknikezni, olvasgatni, dolgozni is lehet, vagy akár gyereket pelenkázni. A tavak mellett pedig felújított, tágas esővédők is vannak, melyeket úgy alakítottak ki, hogy akkor is védelmet nyújtsanak, ha viharosra fordul a szél.


Chernel-kert Arborétum

Az apró arborétum a kőszegi Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközponttól mindössze 100 méterre található és Kőszeg helyi jelentőségű védett természeti területeinek legékesebbje. A 2,5 hektáros parkban jelenleg több mint háromszáz növényfaj található meg, köztük számos botanikai különlegességgel. A kicsiny kert ad otthont például Magyarország egyetlen olyan tanösvényének is, ahol a Kárpát-medence legveszélyeztetettebb növényfajaiban gyönyörködhetünk.

Ahogyan azt a hivatalos oldalon is kiemelik, külön említést érdemel a kínai aranyfenyő, a fává nőtt magyal, a tavasszal tömegesen virágzó kárpáti sáfrány, illetve a kertet virágpompába varázsoló számtalan gyönyörű havasszépe, más néven rododendron. De nem mehetünk el szó nélkül a csodálatok atlasz cédrus, a különböző jegenyefenyők, és egy nagyméretű gömb hamisciprus mellett sem.

Ritka, védett havasalji tarsóka a Bechtold István Természetvédelmi LátogatóközpontBAN
Kóródi Blanka/ŐNPI

A kert felső részében madárvédelmi tanösvény fut, itt tájékoztató táblák segítenek abba, hogy megismerjük az itt élő madárfajokat, a madártelepítés eszközeit és elsajátíthatjuk a szakszerű téli madáretetéshez szükséges legfontosabb tudnivalókat is. Készült egy madárvédelmi mintatelep is, melynek hála testközelből is megismerkedhetünk kezessé vált nappali és éjszakai ragadozó madarakkal, illetve fehér gólyákkal is. Egy különleges kamerarendszernek köszönhetően pedig okostelefon vagy tablet segítségével néhány nem látogatható röpdébe is betekinthetünk.

Bár egyelőre a kőszegi arborétum még zárva van a járványhelyzet miatt, az eddigi nyitvatartás szerint keddtől csütörtökig 9 és 16 óra között, pénteken pedig 9 és 13 óra között várják a látogatókat.


Sárvári Arborétum

A Nádasdy-vár mellett található a 9,2 hektár területű arborétum, ami országos jelentőségű védett természeti terület. Április 1. és október 31. között 9-től 19 óráig, november 1. és március 31. között pedig 9-től 17 óráig látogatható. Jelenleg 300 fa- és cserjefaj/fajta található itt, de alapvetően két részre lehet osztani növényanyagát és tájképét tekintve.

A hivatalos oldal szerint az egyik az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén ad képet az urbanizáció előtti állapotokról. Itt 400 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok találhatók zömében. Ezek körülölelik a közel egyhektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival együtt.

A másik rész a hagyományos értelemben vett arborétum, itt a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép, melyek a kert talán legnagyobb értékét adják. A tájképet a legidősebb, nagyjából 200 éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, japán akácok, vasfák és egy hatalmas egylevelű magaskőris uralják, de a kicsivel későbbi telepített, nagyjából 100-130 éves liliomfák is magukra vonják a figyelmet. Mindemellett pedig temérdek rododendron és azálea faj is élvezi a savanyú öntéstalaj nyújtotta ideális termőhelyi feltételeket.

Sárvári arborétum
sarvar.hu

A vasi arborétumok közül a sárváriról voltak legelőször írásos emlékek, már a magyar reneszánsz idején híres volt a kert, elsősorban haszonnövényei és virágai miatt. A XVI. század közepén Nádasdy Tamás gyümölcsös- és zöldséges kertjeként funkcionált, majd Nádasdy Ferenc (III.) már ritka virágokat és cserjéket is elkezdett ide ültetni. Halála után több tulajdonos is váltakozott, végül Habsburg Ferdinánd modenai főherceg 1803-ban átvette a vár és az uradalom vezetését, ekkor kezdődött a kert parkosítása is.

Egy részébe újra gyümölcsöst telepítettek, a többin pedig lassan kialakult az angol stílusú park, megtartva az öreg tölgyeket és régi fákat. Az első, 1812-es ültetésből származnak azok a platánok, amelyek törzsátmérője ma meghaladja a három métert is. 1868-ban aztán Wittelsbach Lajos bajor herceghez került a vár és vele együtt a kert is. Ő pedig magával hozta a híres bajorországi erdőgazdálkodás gondolatait és tapasztalatait is, ekkor például japán származású növénykülönlegességekkel is bővült az arborétum.

A második világháború megkímélte a sárvári arborétumot, az idős fák nagy része is megmaradt. 1951-től a helyi erdőgazdaság vette át a kezelését, majd egy évre rá az Országos Természetvédelmi Tanács védelem alá helyezte az arborétumot. 1953-tól az Erdészeti Tudományos Intézetre bízták, ekkor megtisztították a tórendszert, szabályozták a Gyöngyös medrét, és zsiliprendszerrel tették szabályozhatóvá a vízállást. Felújították az utakat és hidakat, üvegházakat építettek, melyek mind az erdészeti növénynemesítés, mind a park számára történő növénynevelésre is alkalmasak.


Szelestei Arborétum

Ahogyan azt a falu hivatalos oldalán is írják, a szelestei arborétum több szempontból is rendhagyó. Gróf Festetich Andor alapította 1873-ban ezt a csodás ligetes és szabad területet, valamint sűrűbb erdei részeket egyaránt tartalmazó parkot, mely az angol tájkertépítési hagyományokat követte.

Festetich után Baich Mihály lett a tulajdonos és a kert valódi gazdája. Több fajból álló fenyvescsoportot, tiszafa-sorral szegélyezett utakat, szelídgesztenye ligetet, borostyánnal átszőtt szépséges erdőrészleteket alakított ki.

Szelestei Arborétum
vulkansag.hu

A park egész évben látogatható, a belépés pedig ingyenes. Területén az évelőkertben több ritka, védett és szépséges lágyszárú is él, például kockásliliom és királyné gyertyája is. Rendhagyó mindemellett még az is, hogy az arborétum kialakítása óta nyitva áll a látogatók előtt.


Erdődy-kastély és arborétum

A Vépen található kastélyhoz tartozó park és birtok többször is gazdát cserélt. Királyi adományként került például Rubinus vasi ispán és az Ellerbach család birtokába, majd tőlük kapta meg Erdődy Bakócz Tamás. A 17. és a 18. században először barokk, majd romantikus, illetve tájképi kertként funkcionált, végül pedig gyűjteményes kert lett belőle.

A második világháború sajnos ezt a parkot sem kímélte, de a műemlékvédelmi és természetvédelmi helyreállításnak köszönhetően sikerült megmenekülnie. Jelenleg tizenöt hektáros területe csak töredéke az eredetinek, de természetvédelmi területként, arborétumként működik.

Wikipedia

A vépi kastélypark anno a fenyőkorszak úttörője volt a magyar kertészetben, a Jeli és a Szelestei Arborétumot is megelőzte 78 fenyő és 227 lombos fajjal, így Vép volt a megye leggazdagabb gyűjteményes kertje. A kastélyhoz valamikor pálmaház és télikert is tartozott, ma pedig kiemelkedő értéke az egykori tölgygyűjtemény megmaradt példányai.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Helyek

Hirdetés