Lezárult a fiatal közösségi újságírókat képző tanfolyamunk első fele. Diákjaink az elmúlt hónapok során megismerkedtek a sajtó működésével Krúdy Gyula találkozása a TikTokkal - Elindult a Nyugat.hu fiatal újságírókat képző programja 2024. March 09. 11:36 , kipróbálhatták magukat szövegírás, fotózás és videókészítés terén. A hét európai ország hét szerkesztőségében futó Yocojoin-project
Fiatalokat a sajtóba! – Izgalmas európai kísérletben vesz részt a Nyugat.hu 2023. September 14. 19:03 záró feladatként arra kértük őket, készítsenek fotókat és írjanak a lakóhelyükről. Mi az, amit szeretnek benne, és mi az, amit kevésbé?
Horváth Márton: Olad, ahogyan én látom
Mint „tősgyökeres” oladi, születésemtől kezdve életem egészét itt töltöttem.
Korai emlékeim a városrészről leginkább a játszóterekben merülnek ki, hiszen ha valamiből van itt sok, akkor azok a játszóterek. Létük egyben számomra az egyik legerősebb érv Olad mellett, hiszen azt mutatja, hogy mennyire ideális hely a családoknak.
A csendes, külvárosi környezet ellenére minden karnyújtásnyira van: boltok, iskolák, éttermek, amelyek oly elengedhetetlenek a mindennapokhoz.
Nagy előnye az itteni életnek, hogy a városrész az esti órákban lenyugszik. Kifejezetten kellemes egy hosszú nap után kiszellőztetni a fejünket, megszabadulni a munkahelyi vagy iskolai stressztől.
A központtól való távolság ugyanakkor nem mindig előny.
Barátaim nagy része belvárosi programokat szervez, illetve a fontosabb ügyintézések is a Fő tér környékén kivitelezhetők, így a napi rövid ingázások szinte elkerülhetetlenek.
Nem tetszik az sem, hogy egyre sűrűbb a beépítettség. Bár a természetközeliség és a zöld környezet még mindig jelen van, a szaporodó emeletes házakkal a hangulat kissé megváltozott.
De az itt élők zöme szerintem még mindig szereti Oladot, nem cserélné el a belvárosra vagy más egyébre.
Összességében a lakóhelyemről döntően pozitívan tudok beszélni, szeretek itt élni, jó emlékek kötnek ide, amikre mindig boldogan fogok visszaemlékezni.
Horváth Márton