Ha a közösségimédia-felületre posztolt segélykiáltásokra hallgatunk, talán nem is indultunk volna el.
A Politico szerint a párizsi lakosság már a 2024-es Olimpiai Játékok kezdete előtt is aranyérmet szerzett volna panaszkodásból, ha ez a szám szerepelne a sportlistán.
De a helyszínen kiderült, talán mégsem bonyolította meg Párizs olimpiától független idegenforgalmát a világrendezvény – ám ehhez kérdéses etikájú lépések is szükségeltettek.
Vélemény egy turista szemével.
A Franciaországban rendezett idei játékok a szervezőbizottság szerint az eddigi legzöldebbek voltak.
A helyszínek 95 százaléka már eleve készen volt, és a környezetvédelemmel indokolták a sportolók megosztó, Tiktok-szenzációvá vált kartonágyait is.
Bár a megnyitó után a legtöbb útkorlátozást feloldották és megszüntették az egyes városrészekhez előzetesen kérvényezhető, QR-kódos bejutást, a történelmi belváros olimpiai pontjain – amelyek sokszor egybeesnek a legnagyobb látványosságokkal – nem áll meg a tömegközlekedés.
Eltévedni azonban lehetetlen volt, hiszen a metrókocsik vonaltérképeit gondosan módosították, külön jelzések, piros áthúzások figyelmeztettek a változásokra, az állomásokon rengeteg eligazító dolgozott, ha a Google-térkép esetleg feladná a működést.
Így egyszerű turistaként is profitáltam. Tiszta üzlet.
Ha már tisztaság, ez igen váltakozó minőségű. Itt is igaz az általánosság, minél pezsgőbb egy hely, annál jobban rászorul a takarításra.
Ez a Louvre-ra, Versailles-re és a belsőbb kerületekre is vonatkozott, de nem láttam semmi eltérőt, éppen csak a szokásos, fővárosi szemétkezelést.
12 ezer embert telepítettek ki
Az olimpiai helyszínek környékén azonban láthatólag nagyobb rendezettség uralkodott, ami kapcsolódik a párizsi bevándorlók, menedékkérők helyzetéhez.
Az olimpiai falunak teret adó külső Seine-Saint-Denis ugyanis a város egyik legszegényebb kerülete, ahova mi is beérkeztünk a beauvais-i reptér transzferjével.
Álságos biztonságérzetünk keserűséggel keveredett: a szomszédságon busszal áthaladva egyértelmű nyomai voltak a francia kormány újrafejlesztési reményeinek. Az L’Équipe értesülései szerint az elmúlt évben megnövekedett beruházási szándék, és a fővárosban és környékén élő hajléktalanokat érintő kilakoltatási és delokalizációs programok elsősorban az olimpia miatt születtek, amelynek keretében a játékok előtt kb. 12 ezer embert kényszerítettek életterük elhagyására.
Várakozásainkhoz képest valóban kevés hajléktalant láttunk az utcákon és közparkokban – azonban az alkalmi munkáiktól elvágott embereket sokszor Párizstól többórányira, idegen településekre helyezték, szállás vagy új közmunkalehetőség nélkül.
Olimpia mindenütt
Nyomorúságukat azonban elnyomták a nemzetszínű mezeket, zászlókat cipelő, arcfestett szurkolók csapatai, akik becsléseink szerint az elénk kerülő emberek körülbelül felét tették ki.
Egy pizzázóban egy lelkes pincér kedvenc focicsapataink alapján érdeklődött nemzetiségünk felöl, még a La la landből ismerős jazzbárban is azt akarták megtudni barátaim asztalszomszédai, vajon az olimpia miatt vagyunk-e itt.
Párizsi árak
Egy ötnapos, mind az öt zónára érvényes bérletért fejenként 60 eurót fizettünk. Mindazonáltal Párizs egyik hatalmas előnye, hogy a diákok számára majdnem minden múzeumnál, galériában ingyenes vagy kedvezményesen váltható belépőjegy. Így elkerültük a Louvre januári áremelését, míg a hatalmas versailles-i kastély-és kertkomplexumot 10 euróért tudtuk megnézni egy egész napos program gyanánt.
A párizsi Disneylandnek egyenesen jót tett az olimpia és a hétköznap fúziója, mert bár az alapjegyek változatlanok, de a fővárosi játékok szerencsésen eloszlatta a tömeget.
A weboldalakon feltüntetett információk ellenében ezekre a helyekre mind bevihető étel és ital, az átvizsgálások ezeket nem érintik, ezért, ha nem célunk euróinkat túlárazott vagy előrecsomagolt ennivalóra elverni, kívülről is könnyen tudunk élelmiszert bevinni.
Egy kiadós méretű pesztós buffala-mozarellás pizzáért 17 eurót, a gombás-lazacos ravioliért 22 eurót kértek egy Szajna melletti étteremben a Latin Negyed szélén, az egy kategóriába tartozó vendéglősök árai viszonylag egységesek.
Állítólag még így sem volt telt ház
Szállások közül valószínűleg a gyorsaság, az arra áldozható anyagiak és a kerület elhelyezkedése is közrejátszik, bár egyes értesülések szerint a hotelszobák mégsem fogytak el teljesen. Ez valószínűleg a privát kiadási szolgáltatásoknak köszönhető. Mi is AirBnB-n találtunk rá július második hetében egy autentikus, apró montmartre-i lakásra, ami részben spontán szervezett nyaralásunk ellenére kifejezetten kedvező árat jelentett. Ha pedig az ember pluszban is szerencsés, akár egy hétoldalas ajánlódokumentumot is kaphat szállásadójától, amiben a közeli éttermek, élelmiszerboltok és borozók listája mellett azt is megtudhatja, melyik lekerített lejtőről a legnyugodtabb nézni a városra boruló naplementét a Sacré-Coeur bazilika előtt.
Látható volt a nagyon komoly rendőri készültség
A relatíve tilosban napozó turisták és helyiek sem zavartatták magukat sem ott, sem máshol az időről időre elsétáló rendőrök és katonanégyesek miatt.
A készültség valóban nagymértékű volt, a város általunk látogatott részein szinte mindenhol járőröztek, láncban álltak a rendőrautók a nagyobb turistás csomópontoknál, vagy éppen lovasok léptettek a körülzárt Tuileriák Kertjébe torkolló főutakon.
A versenyek ezenkívül igyekeznek nem belezavarni a lakosok mindennapjaiban – például a Montmartre-t is érintő országúti kerékpárverseny útvonalát is csak az esemény napján, hajnalban kezdték el körbekordonozni, ám ez a metrólejáratokat, zebrákat és buszmegállókat a mezőny érkezése előtt nem érintette.
Persze egy turistának közel sincs joga a helyiek nevében nyilatkozni, de mi a kellemes csalódás hangulatával távoztunk Párizsból.
Az olimpia fellegvárában is megmaradt a sikeres utazás bevált képlete: a szervezés, a találékonyság és a tájékozódás szentháromsága.
